Nagyméretű Gróf Széchenyi István bronzplakett 21 x 15.5 cm

Eladási ár: 75 000 56 250 HUF

Leírás

[1W470/026]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Régi, jelzetlen, nagyméretű, Gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló bronzplakett, emlékplakett, dombormű, fekete bársony borítású fakeretben.

Felirat a plaketten:
GR. SZÉCHENYI ISTVÁN

Magasság: 33 cm
Szélesség: 27.5 cm
Súly: 2.24 kg

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. október. 18.

(A műtárgyat eddig 78-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Nagyméretű Gróf Széchenyi István bronzplakett 21 x 15.5 cm

[1W470/026] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, jelzetlen, nagyméretű, Gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló bronzplakett, emlékplakett, dombormű, fekete bársony borítású fakeretben. Felirat a plaketten: GR. SZÉCHENYI ISTVÁN Magasság: 33 cm Szélesség: 27.5 cm Súly: 2.24 kg

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. október. 18.

(A műtárgyat eddig 78-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
75 000 helyett
56 250 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M085/X052] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett. Feliratok: XXVII. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1987 Jelzés: CLS (CSL) Súly: 0.435 kg Cséri Lajos éremművész, szobrász Hajdúböszörmény, 1928-01-22 Névváltozat: Klein 1946-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál. 1953-60: elsősorban a művészeti szervezeti életben dolgozott (Népművelési Intézet, MM, Művészeti Alap). Részt vett a tokaji művésztelep szervezésében. 1971-72-ben az USA több városában tanított szobrászatot (Syracuse, Cortland, Rochester). 1970 óta tagja a Nemzetközi Éremművészeti Szövetségnek. Klasszikus felfogásban készíti érmeit zeneszerzőkről (Haydn, Mozart, Bach, Liszt, Bartók), képzőművészekről (Picasso, Van Gogh, Egry, Kmetty, Nagy Balogh, Vilt Tibor, Zilahy György), népművészekről (Kapoli Antal, Kisjankó Bori), írókról (Petőfi, Babits, Kassák). Újabb művein expresszív jelleg mutatkozik. Először készített könyv alakú plakettet, amelyen a pozitív-negatív játékára épít. Irodalom SOÓS I.: Magyar művészek Van Gogh-érmei, Művészet, 1966/5. plakettjei Tokajban, Művészet, 1970/9. SOÓS I.: ~ szobrászművész érmeiről, Művészet Barátai, 1994/3. CHIKÁN B.: ~, a portré mestere, The Medal, London, 1995/27. L. KOVÁSZNAI V.: Három portré, Numizmatikai Közlemények, 1993-94/5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • USA egyetemi galériái (Syracuse, Cortland) • egyetemi könyvtár, Rochester 1972, 1975-76, 1989 • Darves Gallery, Naples, Florida. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1954-től • az 5., 6., 8. Magyar Képzőművészeti kiállításon 1955 • Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Soproni Éremművészeti Biennálé • FIDEM kiállításai: Krakkó, Lisszabon, Budapest, Stockholm, Colorado Springs, Helsinki 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1986, 1988 • Dante Biennálék, Ravenna, Centro Dantesco 1995 • Helyzetképkiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu  
Cséri Lajos : XXVII. miskolci filmfesztivál 1987
6 000 HUF
[1M150/X000] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Kétoldalas bronz plakett, bronz emlékplakett. Egyik oldalán férfi portré, alatta cirill betűs felirat: Н.А. Некрасов (N.A. Nyekraszov) 1821-1877 Jelzés: AK (A.K.) Másik oldalán cirill betűs felirat: Я ЛИРУ ПОСВЯТИЛ НАРОДУ СВОЕМУ (~ a lírát népemnek ajánlottam) Szélesség: 3.7 cm Súly: 0.03 kg Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov Élete Született 1821. november 28. Nemyriv, Ukrajna Elhunyt 1877. december 27. (56 évesen) Szentpétervár, Orosz Birodalom Sírhely Novodevichy Cemetery Jellemző műfaj(ok) költészet Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov aláírása Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov (orosz nyelven: Николай Алексеевич Некрасов, – Nyemirov, Podolszki kormányzóság, 1821. november 28. /december 10./ – Szentpétervár, 1877. december 27. /1878. január 8./) orosz költő, író, lapkiadó és szerkesztő. A 19. század közepén a társadalmi elkötelezettségű orosz demokrata költészet legnagyobb képviselője.  Élete Az Orosz Birodalom Podolszki kormányzóságában (a mai Ukrajna Vinnicjai területén) lévő Nyemirovban született (ukránul: Неми́рів, lengyelül: Niemirów). Elszegényedett nemesi családból származott, tizennégyen voltak testvérek. Nagyapjuk csaknem egész vagyonát elvesztette kártyán, katonatiszt apjuk pedig nyugdíjazása után, 1825-ben családjával a megmaradt birtokra, a Volga parti Gresnyevo faluba költözött (ma: Oroszország Jaroszlavli területén). A költő anyja tehetős lengyel polgári családból származott, iskolázott asszony volt. Nyikolaj Nyekraszov Gresnyevóban töltötte gyermekkorát. Ott szembesült apja durva, erőszakos természetével, jobbágyaival szembeni önkényeskedésével. 1832-től 1837-ig a jaroszlavli gimnáziumban tanult. 1838-ban Szentpéterváron felvételét kérte az egyetemre, de vizsgája nem sikerült. Apja akarata ellenére, anyagi támogatásától megfosztva a fővárosban maradt és „önkéntesként” látogatta az egyetem előadásait (1839–1840). Két-három éven át nélkülözött, alig tudta megélhetését biztosítani, néha „éjjeli menedékhelyen” lakott, majd óraadásból élt. A nélkülözés megedzette és nem egészen tiszta, „praktikus” megoldások keresésére szoktatta. Közben már írt prózát, színpadi bohózatot és verseket is. Első megjelent verseskötetét (Mecsti i zvuki, 1841) vegyesen fogadták. 1843-ban almanachok kiadásával kezdett foglalkozni. Ezek egyikében jelent meg többek között Dosztojevszkij első regénye, a Szegény emberek. 1847 elején I. I. Panajevvel együtt (aki jelentős összeget kölcsönzött) bérbe vette, majd színvonalas kiadvánnyá emelte a Szovremennyik című folyóiratot. Ebben jelent meg folytatásokban két (mérsékelt színvonalú) kalandregénye is, melyeket szerelmével, A. Ja. Panajevával (I. I. Panajev feleségével) együtt írt. A folyóirat irányvonala Csernisevszkij belépésével (1854–1862) megváltozott és egyre inkább hangot adott az ún. forradalmi demokraták nézeteinek. A belső ellentétek miatt a szerkesztőség felbomlott, néhány munkatársa távozott, köztük Turgenyev is, aki 1861-ben végleg szakított Nyekraszovval. A cár elleni merénylet után, 1866-ban a Szovremennyiket megszüntették. Ekkor Nyekraszov bérbe vette az Otyecsesztvennije Zapiszki (Hazai jegyzetek) című folyóiratot, amelynek munkatársa lett Szaltikov-Scsedrin is. Utolsó éveiben a Ki él boldogan Oroszországban? című nagy elbeszélő költeményén dolgozott, de már nem tudta az összes tervezett részt elkészíteni. 1875 elején jelentkezett és hosszan elhúzódott súlyos betegsége. Temetésén Dosztojevszkij is jelen volt és beszédben búcsúzott tőle.    Forrás: wikipédia 
A.K. : Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov bronz plakett
7 350 HUF
[1R212/X298] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú nagy méretű bronz plakett plasztikus férfi portréval. Felirat: EINSTEIN 1879-1955 Jelzés: 1975 0M (O.M. - Osváth Mária) Hátoldalán felirat: PÁL LÉNÁRD FŐSZERKESZTŐNEK 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA A FIZIKAI SZEMLE SZERKESZTŐI Súly: 0.9 kg Osváth Mária éremművész, szobrász Misztótfalu, 1921-08-31 Elhalálozott: Budapest, 1998. október 19. 1947-49: Baja, Rudnay-szabadiskola; 1949-54: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mikus Sándor, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál. 1982: Centenáriumi Garibaldi emlékérem (OL); 1985: soproni Éremművészeti Biennálé SZOT-díj; két alkalommal elnyerte a ravennai Dante Biennálé különdíját. Tanulmányúton járt Olaszországban, Franciaországban és Bulgáriában. A Club Française de la Médaille tagja volt. A szobrászat több műfajában dolgozó klasszicista felfogású alkotó, elsősorban érmészként ismert. Éremművészetét az ábrázolt személyiségek karakteres jellemrajza és a nagyvonalúsága ellenére is gondos felületformálás jellemzi. Irodalom CSENGERYNÉ NAGY ZS.: Magyar éremművészet a XIX. és a XX. században (kat., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1959)  Magyar Hírlap, 1982. július 31. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1993 • Bocskai Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1977 • FIDEM-tárlat, Budapest 1980 • FIDEM-tárlat, Lisszabon 1983 • FIDEM-tárlat, Firenze 1987 • FIDEM-tárlat, Stockholm 1989 • FIDEM-tárlat, Colorado Springs 1989 • FIDEM-tárlat, Helsink  Sopron. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Liszt Ferenc Múzeum, Sopron • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Türr István Múzeum, Baja. Forrás: artportal.hu  Pál Lénárd  Pál Lénárd Imre (Gyoma, 1925. november 7. – Budapest, 2019. október 21.) Kossuth-díjas fizikus, matematikus, politikus, a fizikai és matematikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fizikai munkássága főként a szilárdtestek mágneses sajátosságainak és fázisátalakulásainak, illetve a nukleáris technológiák sztochasztikus folyamatainak matematikai vizsgálatára irányult. Az 1970-es–1980-as években a magyarországi tudománypolitika befolyásos alakja volt. 1957-től 1995-ig oktatott atomfizikát és szilárdtestfizikát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1970 és 1978 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) igazgatói, illetve főigazgatói posztját töltötte be.   Forrás: wikipédia  
Osváth Mária : Albert Einstein bronz plakett 1975
41 250 HUF
[1M109/X052] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Szép állapotú bronz érem, bronz plakett, emlék plakett dobozában. Felirat: TIZENHETEDIK MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1977 Jelzés: VÉ (V.É.) Súly: 0.62 kg Varga Éva szobrász Hajdúböszörmény, 1949-09-27 Szerző: Szolláth György-Wehner Tibor 1969-74: Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, mestere: Szabó Iván. 1973: XX. Vásárhelyi Őszi Tárlat díja; 1976: Miskolci Téli Tárlat nagydíja; 1977: Borsod megyei KISZ-nívódíj; 1977: a Fiatal Képzőművészek Stúdiója egy hónapos ösztöndíja Lengyelországban; 1982: Miskolci Téli Tárlat, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsának díja; 1982-84: Derkovits-ösztöndíj; 1985: Kosztolányi-kiállítás MM díja, Petőfi Irodalmi Múzeum; 1987-88: SZOT-ösztöndíj; 1988: Miskolci Téli Tárlat, Salgótarján Város Tanácsának díja; 1989: Izsó Miklós Művészeti díj; 1989: I. Zempléni Nyári Tárlat díja; 1989: II. Nemzetközi Portrészobrászati Triennálé, Érem-kategória I. díj, Sopot (PL); 1990: Kölcsey-pályázat Szatmárcseke díja, Petőfi Irodalmi Múzeum; 1991: II. Zempléni Nyári Tárlat díja; 1991: Katona József emlékkiállítás, II. díj, Kecskemét; 1994: Kondor Béla művészeti díj; 1996: A Nyíregyháza-Sóstói Alkotótelep kiállításának Pro Arte ezüstérme. Művésztelepek, amelyeken részt vett: 1994: Európai Szobrásztalálkozó és Művésztelep, Carhaix (FR); 1996: Nyíregyháza-Sóstói Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep. 1975-től a Miskolci Művésztelepen él. A szobrászat minden ágazatában dolgozó művész: megrendelésre emlékműveket, emlékszobrokat, portrékat, díszítő jellegű szobrokat, és autonóm szobrászati programja szellemében kisplasztikákat, kisszobrokat alkot, s mindemellett éremművészeti munkássága is jelentős. Ez a változatosság jellemzi műveinek szemléletét, anyagválasztását és technikai kivitelezését is: kőből faragott, bronzból öntött természetelvű és elvont körplasztikáit és domborműveit. Az ábrázoló, figuratív, expresszív megformáltságú munkákat a 90-es évektől a monumentális művek létrehozása mellett meditatív árnyaltságú, geometrikus bronz, vas, gipsz térformák kompozíciói váltották fel. Irodalom S. NAGY K.: ~ érmei (kat. bev., Szeged, 1981) SZABÓ E. D.: Két csönd határán: ~ kiállításáról, Napjaink, 1982/5. Miskolci művészek, Miskolc, 1997 (bibl.)  ~ csendéletei a Vigadó Galériában, Új Művészet, 1998/7. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1977, 1990 • Zilahy György Művészbarátok köre [Szanyi Péterrel], Tokaj 1982 • Miskolci Galéria, Miskolc (kat.) 1985 • Vereinsbank Galerie [Molnár Istvánnal], Wachtendonk (D) • Magyar Zenei Napok [Máger Ágnessel], Bad-Lippspringe (D) • Galéria, Sajóbábony 1987 • Sillye Galéria, Művelődési Központ, Hajdúböszörmény 1993 • Református műemléki templom sekrestyéje, Nyírbátor (kat.) • Művelődési Központ [Szanyi Péterrel], Oroszlány 1998 • Vigadó Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1973, 1974, 1976, 1982 • XX-XXII., 29. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-73, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976, 1980, 1982, 1986, 1988, 1990, 1994 • Miskolci Téli Tárlatok 1977 • FIDEM, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, 1979, 1981, 1991, 1995 • I., II., III., VIII., X. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1979 • FIDEM, Lisszabon 1979 • Mai Magyar Éremművészet, Stockholm 1980 • Mai Magyar Éremművészet, Oslo • Mai Magyar Éremművészet, Zoliborz G., Varsó • Mai Magyar Éremművészet, Magyar Ház, Berlin 1981 • Mai Magyar Éremművészet, Szociális és Kulturális Hivatal Galéria, Nyugat-Berlin 1981, 1983, 1985, 1988, 1994 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna 1982 • Az érem, Vigadó Galéria, Budapest 1987 • Art of Today II., Budapest 1987 • Magyar Művészetek Hete, Dortmund 1987, 1989, 1995 • X., XI., XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs 1988 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1989 • II. Nemzetközi Portrészobrászati Triennálé, Sopot (PL) 1990 • Kép ’90, Műcsarnok, Budapest 1992 • FIDEM, British Museum, London 1993 • Négy magyar képzőművész kiállítása, Zeneiskola, Hagen (D) 1993 • Mai Magyar Éremművészet, Magyar Intézet, Bukarest 1994 • Tavaszi Tárlat, Közlekedési Múzeum, Budapest • FIDEM, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása (1955-1993), Szombathelyi Képtár, Szombathely • Magyar művészek kiállítása, Igazságügyi Palota Galéria, Duisburg 1995 • Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Névjegyérem, OTP Bank Galéria, Budapest • Borsod megyei művészek kiállítása, Bad-Schwalbach (D) 1996 • Nemzetközi Szobrászrajz Biennálé, Vigadó Galéria, Budapest • Fej vagy írás (éremkiállítás), Polgári Bank • A XX. Nyíregyháza-Sóstói Alkotótelep Zárókiállítása, Városi Galéria, Nyíregyháza • FIDEM, Neuchâtel • Magyar Kulturális Fesztivál, Salem 1997 • XV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1998 • V. Országos Szobrászrajz Biennálé, Pest Center 1999 • XII. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
Varga Éva: 17. miskolci film fesztivál 1977
9 000 HUF