Nagyméretű japán porcelán tál dísztál 36 cm

Eladási ár: 360 000 HUF

Leírás

[1Q842/Z266]
Hibátlan állapotú, nagy méretű, kézzel festett gazdagon aranyozott japán porcelán tál, dísztál. A tálhoz egy tartó, állvány tartozik.

A tálat Fukuoka (polgármestere adományozta

Hátoldalán kék kalligrafikus jelzés mellett aranyozott felirat:

WITH THE COMPLIMENTS OF MR. KUWAHARA, MAYOR OF FUKUOKA CITY

Szélesség: 36 cm
Súly: 2.285 kg
Keiichi Kuvahara
IJN NAVAL AIRFORCE, KAMIKAZE PILOT

 

A következőket Warren Manger cikkéből sűrítettük össze, aki megengedte, hogy itt reprodukáljam.

Keiichi Kuwahara 17 éves volt, amikor 1943-ban beszervezték a haditengerészeti légierőbe . Mire befejezte a kiképzést, Japánban annyira hiányoztak a pilóták, a repülőgépek és a fegyverek, hogy századát feloszlatták, és parancsot kapott, hogy jelentkezzen be egy kamikaze egységbe. Nem merte visszautasítani.



„Kínlódtam, hogy meggyőzzem magam, meg kell halnom. Azt hittem, a halálom értelmetlen lesz. Még ha Japán megnyerné is a háborút, a családom az ereszcsatornában halna meg, mert nem lennék ott, hogy eltartsam őket. Meggyötört. Úgy éreztem, elvesztem az eszem. Azt mondták nekünk, hogy a vereség elfogadása helyett az életünket kell felajánlanunk. Nem volt más választás. Parancsot kellett követnünk, amikor lökdösni jött. De nem akartuk a halált.”

Keiichi Kuvahara
1945. május 4-én Kuwahara felszállt Kushira támaszpontjáról, és Okinawába tartott, hogy megtámadja a fő szigetektől 400 mérföldre délre lévő előőrsöt megszálló hajókat. De a motorja meghibásodott, így kénytelen volt lezuhanni. Egy héttel később mechanikai problémák arra kényszerítették, hogy megszakítsa második öngyilkos küldetését.

A túlélés miatti megkönnyebbülését felülmúlta az a félelem, hogy megszégyenítette a családját, és hogy a többi pilóta hogyan bánik vele, amikor visszatér.

Másnap a kamikaze egységét feloszlatták. Bűntudattal, amiért túlélte, miközben oly sok barátja indokolatlanul kénytelen volt feláldozni magát, Kuwahara minden évben virágot rak a meghalt kamikazekért. "Remélem, amíg élek, továbbra is virágot ajánlhatok."


Mariko Oi BBC riportjából értesültem erről a kedves emberről, aki nagyon kedvesen továbbította kérésemet Kuwahara úr barátjának, Tosiyuki Takaginak. Külön hálás vagyok Megumi Kawaguchinak is, aki lefordította Kuwahara úrnak írt levelemet. Ross Stewart, aki aggódott a kopás miatt, és éppen időben a japán tartózkodáshoz, egy csodálatos kék párnázott hüvelyt tervezett a könyvhöz, és kötelességtudóan elindult a helyi postahivatal felé: csak azért, hogy egyenesen egy aktív, elkerített bombariasztó/kitermelési helyzetbe sétáljon. . Ebből az alkalomból a Log Book csomag borítékán extra szigetelőszalag volt, ami nem az a fajta dolog, ami ebben az összefüggésben látható! Mivel a város zsúfolt volt, Ross egy kávézóba ment egy kávéért és süteményért. Szerencsére nem esett baja hős futárunknak, aki másnap el tudta küldeni a könyvet Japánba.


Forrás: https://thelogbookproject.com/keiichi-kuwahara/ 


Átmérője 30 cm, súlya 1020
 

Frenkl Róbert
 







Frenkl Róbert


Életrajzi adatok


Született
1934. május 24.
Budapest


Elhunyt
2010. február 6.
Budapest (75 évesen)


Sírhely
Farkasréti temető


Ismeretes mint
orvos


Iskolái


Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Orvostudományi Egyetem, 1958


Más felsőoktatási
intézmény
Fasori Evangélikus Gimnázium, Budapest


Egyéb diplomája

Klinikai laboratóriumi ismeretek szakorvos, 1962

Sportorvostan szakorvos, 1965


Pályafutása


Szakterület
sportfiziológus, pathofiziológus


Tudományos fokozat
az orvostudomány kandidátusa 1969, akadémiai doktora 1992


Szakintézeti tagság
Nemzeti Egészségvédelmi Intézet 1989-1992 (NEVI főigazgató 1989-1992), Kórélettani Intézet 1958-1971


Munkahelyek


Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 1971
tanszékvezető főiskolai tanár 1971-1975, tanszékvezető egyetemi tanár 1975-2001, intézetigazgató 1998-2001


Tudományos publikációk száma
174



Frenkl Róbert (Budapest, 1934. május 24. – Budapest, 2010. február 6.) orvos, sportvezető, egyetemi tanár, evangélikus egyházi vezető.

 Élete és pályafutása
A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd 1958-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) szerzett diplomát.

Ezután a BOTE, majd jogutódja, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetének munkatársa volt 1971-ig. Később a Testnevelési Főiskolán – ma Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar – oktatott 2004-ig, amikor az intézmény professor emeritusa lett. Harminc éven át volt az egyetem egészségtudományi és sportorvosi tanszékének vezetője. 1989 és 1992 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt.

Frenkl Róbert 1957-től az OSC ügyvezető elnöke, 1991-től a Magyar Egyetemi Sportszövetség elnöke, [1981] és 2002 között a Magyar Sportorvos Társaság, 1996-tól 2009-ig a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke volt. Részt vett a hasonló profilú nemzetközi szervezetek munkájában is különböző pozíciókban. A rendszerváltozás után egy évtizeden át a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének is tagja volt.

Két szaklap főszerkesztője volt: 1986 és 1994 között a The World of Sports Medicine, 1991 és 2003 között pedig a Lege Artis Medicinae. Több újság (Evangélikus Élet, Diakónia, Üzenet, Credo) szerkesztésében vett részt, sok más lapban is megjelentek írásai. Frenkl Róbert 1963-tól 1987-ig volt a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere, jegyzője, másodfelügyelője, 1987 és 1989 között a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője. 1989-től 2006-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, 1991 és 1997 között az egyház zsinatának világi alelnöke volt. 2004-től az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület elnöke.

1993-tól 1996-ig a Köztársaság Párt elnökségi tagja, később alelnöke volt.

 Könyvei
 Tankönyvek

Sportélettan (1971, 2. bőv. 1983)

Sportorvostan (szerk. 1984)


 Közírói alkotásai

A sport közelről (1974)

Élettani és sportélettani ismeretek; Tankönyvkiadó, Budapest, 1977

Sportegészségtan; Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézet, Budapest, 1978

A jövő század sportja (1979)

Frenkl Róbert–Eőry István–Dobozy László: A sport helye az egészségnevelésben; Medicina, Budapest, 1980 (Az egészségnevelés szakkönyvtára)

Nem fog fájni... Sport, orvosok, sportorvoslás; Sport, Budapest, 1982 (Sportzsebkönyvek)

A sport belülről (1983)

Maradj fiatal! (1992)

Így láttam... Sport, egészségügy, rendszerváltozás. Esszék, interjúk és publicisztikák, 1989–1993; Springer Hungarica, Budapest, 1994

A sportolás és az egészség; Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnökség, Budapest, 1995

Győzni minden áron. Teljesítménykényszer – gyógyszerfüggés – dopping; Springer Tudományos Kiadó, Budapest, 2000

Flörtöm a futballal (2002)

A TF és a magyar sport belülről. Félévszázad a sport szellemi centrumában; Fair Play Sport, Budapest, 2003

Frenkl Róbert–Gallov Rezső: Mi történt Athénban? Doppingtitkok nyomában; Paracelsus Bt., Budapest, 2004

Töprengéseim. Egészségügy: értékek és veszteségek; Literatura Medica, Budapest, 2005


Tudományos díjai

Dalmady Zoltán díj (Magyar Sportorvos Társaság) 1980

Hepp Ferenc díj (Magyar Testnevelési Egyetem) 1985

Pázmány Péter díj (Pro Renovanda Alapítvány) 1994

Sós József emlékérem (Magyar Táplálkozástudományi T.) 1997

Pro Universitate díj (Magyar Testnevelési Egyetem) 1998

FIMS Gold Award (Nemzetközi Sportorvos Társaság) 1998

FIMS Fellow 2002 (Nemzetközi Sportorvos Társaság) 2002

MOTESZ díj (Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége) 2003.

A sportolók egészségéért díj (Nemzeti Sportszövetség) 2007

a Cseh és Szlovák Sportorvos Társaságok tiszteletbeli tagja


Egyházi aktivitása

a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere (jegyző majd másodfelügyelő 1963-, több ciklusban)

a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitérium tagja 1986-1987

a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője 1987-1989

a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője 1989-2006

az Egyházi Oktatási Bizottság elnöke 1990-2000 



Forrás: wikipédia  

 

Tulajdonságok

Származás: japán
Jelzett: Igen
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. május. 28.

(A műtárgyat eddig 470-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Nagyméretű japán porcelán tál dísztál 36 cm

[1Q842/Z266] Hibátlan állapotú, nagy méretű, kézzel festett gazdagon aranyozott japán porcelán tál, dísztál. A tálhoz egy tartó, állvány tartozik. A tálat Fukuoka (polgármestere adományozta Hátoldalán kék kalligrafikus jelzés mellett aranyozott felirat: WITH THE COMPLIMENTS OF MR. KUWAHARA, MAYOR OF FUKUOKA CITY Szélesség: 36 cm Súly: 2.285 kg Keiichi Kuvahara IJN NAVAL AIRFORCE, KAMIKAZE PILOT   A következőket Warren Manger cikkéből sűrítettük össze, aki megengedte, hogy itt reprodukáljam. Keiichi Kuwahara 17 éves volt, amikor 1943-ban beszervezték a haditengerészeti légierőbe . Mire befejezte a kiképzést, Japánban annyira hiányoztak a pilóták, a repülőgépek és a fegyverek, hogy századát feloszlatták, és parancsot kapott, hogy jelentkezzen be egy kamikaze egységbe. Nem merte visszautasítani. „Kínlódtam, hogy meggyőzzem magam, meg kell halnom. Azt hittem, a halálom értelmetlen lesz. Még ha Japán megnyerné is a háborút, a családom az ereszcsatornában halna meg, mert nem lennék ott, hogy eltartsam őket. Meggyötört. Úgy éreztem, elvesztem az eszem. Azt mondták nekünk, hogy a vereség elfogadása helyett az életünket kell felajánlanunk. Nem volt más választás. Parancsot kellett követnünk, amikor lökdösni jött. De nem akartuk a halált.” Keiichi Kuvahara 1945. május 4-én Kuwahara felszállt Kushira támaszpontjáról, és Okinawába tartott, hogy megtámadja a fő szigetektől 400 mérföldre délre lévő előőrsöt megszálló hajókat. De a motorja meghibásodott, így kénytelen volt lezuhanni. Egy héttel később mechanikai problémák arra kényszerítették, hogy megszakítsa második öngyilkos küldetését. A túlélés miatti megkönnyebbülését felülmúlta az a félelem, hogy megszégyenítette a családját, és hogy a többi pilóta hogyan bánik vele, amikor visszatér. Másnap a kamikaze egységét feloszlatták. Bűntudattal, amiért túlélte, miközben oly sok barátja indokolatlanul kénytelen volt feláldozni magát, Kuwahara minden évben virágot rak a meghalt kamikazekért. "Remélem, amíg élek, továbbra is virágot ajánlhatok." Mariko Oi BBC riportjából értesültem erről a kedves emberről, aki nagyon kedvesen továbbította kérésemet Kuwahara úr barátjának, Tosiyuki Takaginak. Külön hálás vagyok Megumi Kawaguchinak is, aki lefordította Kuwahara úrnak írt levelemet. Ross Stewart, aki aggódott a kopás miatt, és éppen időben a japán tartózkodáshoz, egy csodálatos kék párnázott hüvelyt tervezett a könyvhöz, és kötelességtudóan elindult a helyi postahivatal felé: csak azért, hogy egyenesen egy aktív, elkerített bombariasztó/kitermelési helyzetbe sétáljon. . Ebből az alkalomból a Log Book csomag borítékán extra szigetelőszalag volt, ami nem az a fajta dolog, ami ebben az összefüggésben látható! Mivel a város zsúfolt volt, Ross egy kávézóba ment egy kávéért és süteményért. Szerencsére nem esett baja hős futárunknak, aki másnap el tudta küldeni a könyvet Japánba. Forrás: https://thelogbookproject.com/keiichi-kuwahara/  Átmérője 30 cm, súlya 1020   Frenkl Róbert   Frenkl Róbert Életrajzi adatok Született 1934. május 24. Budapest Elhunyt 2010. február 6. Budapest (75 évesen) Sírhely Farkasréti temető Ismeretes mint orvos Iskolái Felsőoktatási intézmény Budapesti Orvostudományi Egyetem, 1958 Más felsőoktatási intézmény Fasori Evangélikus Gimnázium, Budapest Egyéb diplomája Klinikai laboratóriumi ismeretek szakorvos, 1962 Sportorvostan szakorvos, 1965 Pályafutása Szakterület sportfiziológus, pathofiziológus Tudományos fokozat az orvostudomány kandidátusa 1969, akadémiai doktora 1992 Szakintézeti tagság Nemzeti Egészségvédelmi Intézet 1989-1992 (NEVI főigazgató 1989-1992), Kórélettani Intézet 1958-1971 Munkahelyek Magyar Testnevelési Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 1971 tanszékvezető főiskolai tanár 1971-1975, tanszékvezető egyetemi tanár 1975-2001, intézetigazgató 1998-2001 Tudományos publikációk száma 174 Frenkl Róbert (Budapest, 1934. május 24. – Budapest, 2010. február 6.) orvos, sportvezető, egyetemi tanár, evangélikus egyházi vezető.  Élete és pályafutása A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd 1958-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) szerzett diplomát. Ezután a BOTE, majd jogutódja, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetének munkatársa volt 1971-ig. Később a Testnevelési Főiskolán – ma Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar – oktatott 2004-ig, amikor az intézmény professor emeritusa lett. Harminc éven át volt az egyetem egészségtudományi és sportorvosi tanszékének vezetője. 1989 és 1992 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. Frenkl Róbert 1957-től az OSC ügyvezető elnöke, 1991-től a Magyar Egyetemi Sportszövetség elnöke, [1981] és 2002 között a Magyar Sportorvos Társaság, 1996-tól 2009-ig a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke volt. Részt vett a hasonló profilú nemzetközi szervezetek munkájában is különböző pozíciókban. A rendszerváltozás után egy évtizeden át a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének is tagja volt. Két szaklap főszerkesztője volt: 1986 és 1994 között a The World of Sports Medicine, 1991 és 2003 között pedig a Lege Artis Medicinae. Több újság (Evangélikus Élet, Diakónia, Üzenet, Credo) szerkesztésében vett részt, sok más lapban is megjelentek írásai. Frenkl Róbert 1963-tól 1987-ig volt a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere, jegyzője, másodfelügyelője, 1987 és 1989 között a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője. 1989-től 2006-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, 1991 és 1997 között az egyház zsinatának világi alelnöke volt. 2004-től az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület elnöke. 1993-tól 1996-ig a Köztársaság Párt elnökségi tagja, később alelnöke volt.  Könyvei  Tankönyvek Sportélettan (1971, 2. bőv. 1983) Sportorvostan (szerk. 1984)  Közírói alkotásai A sport közelről (1974) Élettani és sportélettani ismeretek; Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 Sportegészségtan; Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézet, Budapest, 1978 A jövő század sportja (1979) Frenkl Róbert–Eőry István–Dobozy László: A sport helye az egészségnevelésben; Medicina, Budapest, 1980 (Az egészségnevelés szakkönyvtára) Nem fog fájni... Sport, orvosok, sportorvoslás; Sport, Budapest, 1982 (Sportzsebkönyvek) A sport belülről (1983) Maradj fiatal! (1992) Így láttam... Sport, egészségügy, rendszerváltozás. Esszék, interjúk és publicisztikák, 1989–1993; Springer Hungarica, Budapest, 1994 A sportolás és az egészség; Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnökség, Budapest, 1995 Győzni minden áron. Teljesítménykényszer – gyógyszerfüggés – dopping; Springer Tudományos Kiadó, Budapest, 2000 Flörtöm a futballal (2002) A TF és a magyar sport belülről. Félévszázad a sport szellemi centrumában; Fair Play Sport, Budapest, 2003 Frenkl Róbert–Gallov Rezső: Mi történt Athénban? Doppingtitkok nyomában; Paracelsus Bt., Budapest, 2004 Töprengéseim. Egészségügy: értékek és veszteségek; Literatura Medica, Budapest, 2005 Tudományos díjai Dalmady Zoltán díj (Magyar Sportorvos Társaság) 1980 Hepp Ferenc díj (Magyar Testnevelési Egyetem) 1985 Pázmány Péter díj (Pro Renovanda Alapítvány) 1994 Sós József emlékérem (Magyar Táplálkozástudományi T.) 1997 Pro Universitate díj (Magyar Testnevelési Egyetem) 1998 FIMS Gold Award (Nemzetközi Sportorvos Társaság) 1998 FIMS Fellow 2002 (Nemzetközi Sportorvos Társaság) 2002 MOTESZ díj (Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége) 2003. A sportolók egészségéért díj (Nemzeti Sportszövetség) 2007 a Cseh és Szlovák Sportorvos Társaságok tiszteletbeli tagja Egyházi aktivitása a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere (jegyző majd másodfelügyelő 1963-, több ciklusban) a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitérium tagja 1986-1987 a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője 1987-1989 a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője 1989-2006 az Egyházi Oktatási Bizottság elnöke 1990-2000  Forrás: wikipédia    

További részletek
Származás: japán
Jelzett: Igen
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. május. 28.

(A műtárgyat eddig 470-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
360 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKD030/Bp90/35] A kép mérete: 126 x 100 cm keret nélkül. Készült: Szén, tempera, Papír A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szabó Z 72" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási címke: Műcsarnoki törzslap 1973. X. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : "Leány portré" 1973
680 000 HUF
[FKD027/Bp4/60] A kép mérete: 60 x 82 cm keret nélkül. Készült: Olaj, pasztell, Papír (kasírozva) A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szabó Z 73" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : Holdfényes udvar 1973
430 000 HUF
[FKD019/Bp58/38] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885, Gödöllő, 1960) alkotása. Jelezve jobbra lent "Remsey (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1905-1909 között Budapesten az Iparrajziskolában tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett, ahol 1914-ig dolgozott. 1909-ben a KÉVE tagjai sorába választotta, s rendezésükben számos tárlaton vett részt. 1913-ban a nagybányai szabadiskolában képezte magát, majd a KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsbe és két ízben Münchenben is. 1924-ben egyik alapítója és elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének, majd létrehozta annak lapját, a Fáklyát. 1937-41 között a Nemzeti Figyelő munkatársaként dolgozott, 1952-ben tagja lett a Szinyei Alkotóközösségnek, 1960-ban pedig a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. 1909-ben vett részt először a KÉVE tárlatán, 1920-ban újra. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben pedig a Szalmássy Galériában volt kiállítása. 1957-64 között több tárlatot is rendeztek műveiből Párizsban, de a KÉVE által alkotásai elkerültek berlini, düsseldorfi, bécsi, genfi, nürnbergi, lipcsei seregszemlékre is. Remsey hosszú pályájának kezdete a szecesszió stílusirányzatához kapcsolódott. Részt vett a szecesszió eszmeiségének elkötelezett gödöllői művésztelep munkájában, s egészen haláláig Gödöllőn élt. Így nem csoda, ha mindvégig ápolta a művésztelep emlékét, mely saját pályáján is az első döntő jelentőségű inspirációt és művészetközösséget jelentette. Akárcsak Körösfői és Nagy Sándor, ő is szimbolikus sugallatú műveket alkotott, amelyekre a lapidáris formaalkotás, a stilizáció, a vonalkontúrok hangsúlyos szerepe, a homogén színsíkok alkalmazása volt jellemző. Gobelintervezéssel is foglalkozott. Díjak: Benczúr-díj; Hors Conours-oklevél, Bécs; Gödöllő város díszpolgára. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát gazdagítja (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent család, Önarckép). A budapesti Lónyai utcai református gimnázium számára 1942-ben egy freskót alkotott (A magyar reformáció szellemtörténete). (Éber, RI-NM, MMFRA, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909-ben koll. kiállítása volt a KÉVE tárlat keretében. 1913-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. A KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsben, és Münchenben is. 1920-ban ismételten állított ki műveket a KÉVE tárlatán. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. Alkotásait stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Több műve az MNG tulajdonában van. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét az a kapcsolat segítette kibontakozni, amelyet Gulácsy Lajossal, Erdei Viktorral és Fülep Lajossal teremtett. A KÉVE tagja lett és ösztöndíjjal Párizsba került. Tanulmányutakat tett Bécsben és Münchenben, majd itthon a Gödöllői Művésztelepre került. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban és 1947-ben a Szalmássy Galériában vett részt csoportos kiállításokon. Eleme a kompozíció, a sokalakos, a nagy csoportokat fölölelő képek problémája, amely képszerkesztő hajlandóságát, rendező képességét foglalkoztatja és alkalmat ad arra, hogy témáit a maga sajátos módján adja elő. Ez pedig a díszítő stilizálás nyelve. Képei síkszerűek, nagy dekoratív színfoltok mozaikszerű együttesei, amelyek erőteljes kontúrhatásukkal és fényproblémáikkal gobelin terveknek vagy üvegfestményeknek hatnak. Írói munkássága is számottevő. - Irod.: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői kismesterek. MTA 1981. I. 441. Művészeti lexikon I-IV. Festő, költő és író. Bp.-en, Bécsben és Münchenben tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett. Számos külföldi kiállításán kívül 1909-ben és 1920-ban kollektív kiállítása nyílt a KÉVE-tárlat keretében, 1923-ban a Helikon szalonjában, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben a Szalmássy Galériában. 1957 és 1964 között Párizsban több kiállítást rendeztek műveiből. 1924-ben egyik alapítója s elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének. Több műve (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent Család, Önarckép stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. Szecessziósan stilizált, szimbolikus ihletésű képeivel expresszív hatásokra törekedett. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult, azután a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909. és 1920. kollektív kiállítása volt a Kéve tárlat keretében. 1923. a Helikon szalónjában, 1924. a Nemzeti Szalónban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. Énekes koldusok c. olajfestménye a Székesfővárosi Múzeum, Anyám arcképe, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, a Szent Család és Önarckép c. művei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. Képeit stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és a gödöllői művésztelepen végezte. 1907 óta szerepel a hazai és külföldi nyilvánosság előtt, az évek során több franciaországi és amerikai kiállítása volt. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Nagykőrösön voltak gyűjteményes tárlatai. Számos külföldi művésztársaság tagja és kitüntetettje, 1920-ban Budapest város nagydíjával, 1969-ben Milánó ezüstérmével tüntették ki. - A szecesszióban gyökerező szimbolikus stílusa a harmincas években alakult ki; munkáit erős stilizáltság, olykor groteszk ábrázolás, sejtelmes színvilág jellemzi. Mondanivalói az ember sorskérdései körül forognak.
Remsey Jenő György : Falu
28 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0N268/X199] Hibátlan állapotú, jelzett virágcsokros menyecske kerámia figura. Karcolt jelzés: MÉSZÁROS G BUDAPEST Magasság: 13 cm Súly: 0.1 kg Mészáros Géza (1918) keramikus Születési hely: Sóskút Születési dátum: 1918 Honlap:  Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ohmann Béla. 1934-37 között az Iparrajziskola szobrász szakán kezdte tanulmányait, tanára Ohmann Béla. 1943-ban fejezte be a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola szobrász szakát, mestere: Orbán Antal. Kézzel mintázott, kétszer-háromszor égetett samottos, agyag mázas kerámia plasztikákat készített. Szobrászi megközelítés jellemzi nagyméretű tárgyait, stilizált figurális domborműveit. A Herendi Porcelángyárnak is tervezője volt. Egyéni kiállítások 1968 • Gyűjteményes kiállítás, Körmend Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Brüsszeli Világkiállítás 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1960 • Magyar Iparművészet, Belgrád 1961 • Magyar iparművészeti kiállítás, Prága 1962 • Magyar iparművészet, Stockholm • Kerámia kiállítás, Helsinki 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968 • Mai magyar iparművészet, Bukarest 1969 • Magyar kerámia kiállítás, Oslo. Művek közgyűjteményekben Köztéri művei Mesék (falikép, 1958, Szeged, óvoda) oszlopburkolat (festett figurális csempe, 1962, Debrecen, Nagyáruház) Éneklők (dombormű, 1964, Szeged, Felső-Tiszaparti Gimnázium) falikép (kerámia, 1969, Hódmezővásárhely, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum) Irodalom DUTKA M.: A modern iparművészet a Műcsarnokban, Magyar Nemzet, 1959. december 24. MIHAILOV, O.: ~ keramikusmester, Pravda, 1961. január 6. MENYHÁRT J.: A Hajdúsági Áruház művészi díszei, Hajdú-Bihar Megyei Napló, 1962. augusztus 19. Szolláth György Forrás: artportal.hu
Jelzett Mészáros Géza kerámia figura 13 cm
32 000 HUF