No, megállj csak! 6. rész - 8mm orosz mesefilm

Eladási ár: 8 000 HUF

Leírás

[1G408/X248]
Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban.

Súly: 0.14 kg
No, megállj csak!

  









No, megállj csak!
(Ну, погоди!)








Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988)


Műfaj
vígjáték







Alkotó
Feliksz Kangyel


Író



Alekszandr Kurljandszkij (1-20)

Arkagyij Hajt (1-16)

Feliksz Kamov (1-20)






Rendező



Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18)

Jurij Butirin (1–3)

Vlagyimir Taraszov (17-18)

Alekszej Kotyonocskin (19-20)






Főszereplő
nincs


Hang



Nyúl

Klara Rumjanova (1-18)

Olga Zvereva (19-20)

Farkas

Anatolij Papanov (1-18)

Igor Hrisztyenko (19-20)






Zeneszerző



Viktor Babuskin

Andrej Gyerzsavin

Georgi Garanjan (Georgij Garanyan)

Alekszandr Zacepin

Viktor Kuprevics

Deák Tamás (főcímzene)











Ország
 Szovjetunió


Nyelv
orosz


Évadok
1


Epizódok
21


Gyártás


Producer



P. Babahanjan

A. Lebegyev

Jelizaveta Babahina

L. Varencova






Vágó



Margarita Mihejeva

Tatyjana Szazonova

Ljubov Georgijeva

Dmitrij Szemjonov

I. Sumilin






Operatőr



Szvetlana Kascsejeva

Jelena Petrova

Ljudmila Krutovszkaja

Vlagyimir Milovanov

Alekszandr Csehovszkij

Nyina Klimova






Részenkénti játékidő
10 perc


Gyártó



Szojuzmultfilm

AMT (1993-1994)






Sugárzás


Eredeti sugárzás
1969. június 14. – 2012. december 21.


Első magyar adó



16 résszel

MTV-1 / TV-1, TV-2






Státusz
befejezett


Korhatár



Kronológia


További információk





IMDb






 



A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között.




Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből


A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte.

Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot.

2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.









 A film címe
A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.

 Szereplők
A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц)

Farkas
Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.

 Nyúl
A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.

 Egyéb szereplők
Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.

 Az epizódok
A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik:




#Magyar címBemutató


1.
Város és tengerpart
1969. június 14.


2.
Vásárok, búcsúk, fesztiválok
1970. július 18.


3.
Úton
1971. május 29.


4.
Stadionok
1971. június 26.


5.
Város
1972. szeptember 23.


6.
Vidék
1973. április 21.


7.
Tengeri utazás
1973. május 12.


8.
Újévi ünneplés
1974. január 5.


9.
Televíziós stúdió
1976. szeptember 4.


10.
Építési terület
1976. október 9.


11.
Cirkusz
1977. július 30.


12.
Múzeum
1978. április 8.


13.
Olimpiai játékok
1980. május 17.


14.
Napközi
1984. június 2.


15.
Kultúrház
1985. június 22.


16.
Az orosz népmesék birodalma
1986. szeptember 27.


17.
Egzotikus tájak
1993. április 1.


18.
Szupermarket
1994. június 24.


19.
Üdülésen
2005. december 22.


20.
A dácsán
2006. október 7.


21.
Az új epizód, avagy karácsony
2012. december 21.

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 467-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

No, megállj csak! 6. rész - 8mm orosz mesefilm

[1G408/X248] Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban. Súly: 0.14 kg No, megállj csak!    No, megállj csak! (Ну, погоди!) Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988) Műfaj vígjáték Alkotó Feliksz Kangyel Író Alekszandr Kurljandszkij (1-20) Arkagyij Hajt (1-16) Feliksz Kamov (1-20) Rendező Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18) Jurij Butirin (1–3) Vlagyimir Taraszov (17-18) Alekszej Kotyonocskin (19-20) Főszereplő nincs Hang Nyúl Klara Rumjanova (1-18) Olga Zvereva (19-20) Farkas Anatolij Papanov (1-18) Igor Hrisztyenko (19-20) Zeneszerző Viktor Babuskin Andrej Gyerzsavin Georgi Garanjan (Georgij Garanyan) Alekszandr Zacepin Viktor Kuprevics Deák Tamás (főcímzene) Ország  Szovjetunió Nyelv orosz Évadok 1 Epizódok 21 Gyártás Producer P. Babahanjan A. Lebegyev Jelizaveta Babahina L. Varencova Vágó Margarita Mihejeva Tatyjana Szazonova Ljubov Georgijeva Dmitrij Szemjonov I. Sumilin Operatőr Szvetlana Kascsejeva Jelena Petrova Ljudmila Krutovszkaja Vlagyimir Milovanov Alekszandr Csehovszkij Nyina Klimova Részenkénti játékidő 10 perc Gyártó Szojuzmultfilm AMT (1993-1994) Sugárzás Eredeti sugárzás 1969. június 14. – 2012. december 21. Első magyar adó 16 résszel MTV-1 / TV-1, TV-2 Státusz befejezett Korhatár Kronológia További információk IMDb   A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között. Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte. Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot. 2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.  A film címe A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.  Szereplők A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц) Farkas Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.  Nyúl A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.  Egyéb szereplők Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.  Az epizódok A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik: #Magyar címBemutató 1. Város és tengerpart 1969. június 14. 2. Vásárok, búcsúk, fesztiválok 1970. július 18. 3. Úton 1971. május 29. 4. Stadionok 1971. június 26. 5. Város 1972. szeptember 23. 6. Vidék 1973. április 21. 7. Tengeri utazás 1973. május 12. 8. Újévi ünneplés 1974. január 5. 9. Televíziós stúdió 1976. szeptember 4. 10. Építési terület 1976. október 9. 11. Cirkusz 1977. július 30. 12. Múzeum 1978. április 8. 13. Olimpiai játékok 1980. május 17. 14. Napközi 1984. június 2. 15. Kultúrház 1985. június 22. 16. Az orosz népmesék birodalma 1986. szeptember 27. 17. Egzotikus tájak 1993. április 1. 18. Szupermarket 1994. június 24. 19. Üdülésen 2005. december 22. 20. A dácsán 2006. október 7. 21. Az új epizód, avagy karácsony 2012. december 21.

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 467-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
8 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF