[FKA502/Bp305/92] A kép mérete: 19,5 x 14,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Német művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A kép alsó része beázott.

[0Z649/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: THE NEW FORTH ROAD BRIDGE Magasság: 29 cm Szélesség: 35.5 cm Súly: 0.745 kg

[1F116/007] Papír színezett rézkarc, üveglap mögött, régi aranyozott keretben. Kézzel jelezve jobbra lent: KOMJÁTI Mű címe balra lent, kézzel: NOSZVAJ Karcon belül datált jelzés és felirat: KOMJÁTI 1958 AUS Magasság: 36.5 cm Szélesség: 48.5 cm Súly: 1.155 kg KOMJÁTI-WANYERKA GYULA NYITRAKOMJÁT, 1894 - 1958, BUDAPEST KOMJÁTI GYULA, WANYERKA GYULA   Grafikus, festő, illusztrátor. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mestere: Olgyai Viktor. Ismertségét az I. világháborúról készített rézkarcai hozták meg számára itthon és külföldön is. 1926-ban Ernst-díjat és Zichy-díjat nyert. 1927-ben állami ösztöndíjjal hosszabb ideig Londonban dolgozott, ahol sikeres résztvevője volt a grafikai tárlatoknak. Nagyobb önálló kiállítása volt 1922-ben Monzában, 1924-ben az Ernst Múzeumban. A második világháborút szintén rajzokon örökítette meg. 1953-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként működött. 1954-ben a Fővárosi Képtárban, 1956-ban a Csók Galériában rendezett egyéni kiállítást. Művei találhatók a londoni British Múzeum és a Viktoria and Albert Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.  Forrás: kieselbach.hu   

[1M209/040] Papír acélmetszet üveglap mögött, arany színű keretben, üveglap mögött. Akasztási lehetőséggel és támasztékkal rendelkezik. Feliratok: L. ROCHBOK DELT. - G. HELS. SCULP A KISDISZNÓDI TEMPLOM ERDÉLYBEN MICHELSBERG IN SIEBENBÜRGEN Magasság: 26 cm Szélesség: 32 cm Súly: 0.635 kg Kisdisznód    A hegyi templom Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.  Fekvése  Nagyszebentől 12 km-re dél–délnyugatra, a Csindrel-hegység aljában fekszik.  Nevének eredete  Magyar és román neve is Nagydisznódra utal. Először latinos alakban említették 1223-ban, sancti Michaelis néven. További történeti névalakjai: Michelsperg (1488), Csisznadia-mik és Michelsdorf (1501), Csiznedioara (1850).  Története  Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szász falu volt, valószínűleg a 12. század végén alapították. 1223-ban a falut hegyen álló templomával együtt a kerci apátság kapta meg. Később, amikor Mátyás király 1474-ben feloszlatta az apátságot, Nagyszeben városa alá rendelték s ettől kezdve Szebenszékhez, 1876-tól pedig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott. 1658-ban a törökök égették föl a falut és megpróbálkoztak a hegyi templom ostromával is (ez volt a templom történetének egyetlen ostroma). 1705-ben a labancok fosztották ki és gyújtották föl. Gyümölcstermesztéséről és népi háziiparáról (kosár- és szalmakalapfonás) volt híres. 1873-ban egy kisdisznódi ház szolgált a bécsi világkiállításon felépített „szász” parasztház modelljéül. Régen a nagydisznódiak kedvelt kirándulóhelye volt, ma sok nagyszebeni vásárol vagy épít benne hétvégi házat.    Forrás: wikipédia 

[FKC975/Bp302/114] A kép mérete: 24 x 43 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Csavlek András (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "Sopron télen Csavlek 973 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1968-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Kádár György volt. A Stúdió tagjaként jelentkezett fővárosi és vidéki bemutatókon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, a Balatoni Nyári Tárlatokon, a Dunántúli Tárlatokon és a DunapArt Művészeti Társaság kiállításain. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Cs. lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. Egy-egy festményén kevés színt használ, az alaphangot a párás szürkék, kékek adják meg, a kompozíció fogódzópontjain pedig egy-egy élénk, meleg színfolt erősíti a képszerkezetet. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi. (MÉ, KF, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1968-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Stúdió tagjaként jelentkezett a fővárosi és vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese, 1976-bn az Egri Akvarell-biennálén díjazták munkáit. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és tájak hangulatát. - 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, majd a STÚDIÓ tagjaként jelentkezett fővárosi, val. vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az Egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1968-ban kapott festődiplomát Kádár György növendékeként, azóta gyakori szereplője a művészeti életnek. Egyéni kiállítása 1979-ben a Csók Galériában, 1981-ben Salgótarjánban, 1983-ban Szegeden volt. Egyes művei eljutottak Párizsba, Londonba, Rómába stb. 1978-ban Olaszországban, 1977-ben, 1979-ben és 1981-ben Bulgáriában nyert nemzetközi díjakat. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és a tájak hangulatát. Stílusa a dekoratív nonfiguráció felé hajlik, de legjobb munkáiban nem lépi túl a realizmus határait.

[FK2586/Bp304/10] A kép mérete: 29 x 39 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Szentgyörgyvári Gyenes Lajos (Szentgyörgyvár, 1890, Budapest, 1971) alkotása. Jelezve Lent "Vársétány, Sz. Gyenes Lajos (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen tanult. Az utóbbin Fényes Adolf és Szlányi Lajos voltak a tanítómesterei. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Itáliában járt tanulmányúton. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től szerepelt fővárosi és vidéki tárlatokon. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. Színezett rézkarcokat is készített. (Éber, MÉL, KÁ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf és Szlányi Lajos mellett képezte magát. Előbb Brassóban, Kolozsvárott, később Újpesten tanított. 1923-ban a Sváb-hegyi Golf Szálló díszítésében vett részt. Hosszú éveken át volt a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója. Tagja volt a Munkácsy Céhnek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki, 1917-ben Kolozsvárott volt gyűjteményes kiállítása. 1937-ben ezüst érmet nyert a barcelonai világkiállításon. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf, val. Szlányi Lajos mellett tanult. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. (Éber, MÉL) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en és a szolnoki művésztelepen végezte tanulmányait, majd Brassóban és Kolozsvárott rajztanárként működött. Később Bp.-en a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója, majd ügyvezető elnöke volt évtizedeken keresztül. A szakirodalomban is működött.