[FK1915/BX-1] A kép mérete: 70 x 60 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Halasi Horváth István (Budapest, 1904, Budapest, 1994) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Halasi Horváth I. 1931" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf feliratok találhatóak. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Első tanítómestere atyja, Horváth G. Andor festőművész volt. 1922-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Csók István tanítványa lett. 1924-ben Németországban és Észak-Olaszországban járt, 1927-ben pedig Franciaországban. Megfordult Ausztriában és Svájcban is. 1924-ben állított ki először a Műcsarnokban. Ezt követően számos fővárosi, vidéki és külföldi (Bécs, Német- és Olaszország, Jugoszlávia, stb.) tárlaton mutatta be műveit. 1939-ben a Műcsarnokban, 1934-ben a Műbarát kiállításán szerepelt gyűjteményes anyaggal. 1945 után a Műcsarnok kiállításán vett részt. 1929-től egész nyugdíjazásáig rajztanárként működött. Tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, a Székely Bertalan Társaságnak és a Képzőművészeti Társulatnak. Díjak: 1928-ben és 1931-ben Állami Pasztell-díj, 1930-ban Balatoni-tájkép-díj, 1931-ben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díja, 1933-ban a Balatoni Társaság Művészeti Egyesület kitüntető elismerése, 1941-ben a Budai Szépművészeti Egyesület bronzérme, Állami erdélyi tanulmányi ösztöndíj, a Magyar Képzőművészek Egyesületének Zala György-érme. Járt Erdélyben, s a nagybányai művésztelepen is megfordult. Többnyire tájképeket, városrészleteket és csendéleteket alkotott posztnagybányai modorban. Figurális témát keveset festett. Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Fitz Péter, E.E.: Műv. 1970/5., MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Első tanítómestere atyja, Horváth G. Andor festőművész volt. 1922-től a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Csók István növendéke lett. 1924-ben Németországban és Észak-Olaszországban járt, 1927-ben pedig Franciaországban. Volt Ausztriában és Svájcban is. 1924-ben állított ki először a Műcsarnokban. Ezt követően számos fővárosi, vidéki és külföldi kiállításon mutatta be műveit (Bécs, Német- és Olaszország, Jugoszlávia, stb.). 1939-ben a Műcsarnokban, 1934-ben a Műbarát kiállításán szerepelt gyűjteményes anyaggal. 1945 után a Műcsarnok kiállításán vett részt. 1929-től egész nyugdíjazásáig rajztanárként működött. Tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, valamint a Képzőművészeti Társulatnak. Egyik alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1928-ban és 1931-ban állami pasztell-díjat, 1930-ban a balatoni tájkép-díjat, 1931-ben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díját kapta. 1933-ban a Balatoni Társaság Művészeti Egyesület kitüntető elismerést adományozott számára. A Magyar Képzőművészek Egyesületének 1941. és 1944. évi kiállításán bronzéremmel jutalmazták. Többnyire tájképeket, városrészleteket s csendéleteket festett posztnagybányai modorban. Figurális témát keveset festett. (E.E.: Műv.-1970/5, MÉ,ML) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Csók István növendéke volt. 1924-től kiállító művész. Francia-, Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. 1939-ben a Műcsarnokban, 1943-ban a "Műbarát" kiállításán szerepelt gyűjteményes anyaggal. Főként tájakat fest. 1951-ben egy olaszországi nemzetközi kiállításon szerepelt képeivel. - ML., P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Csók István növendéke volt 1924-28 között. 1924-től kiállító művész. Francia-, Olasz-, Németo.-ban járt tanulmányúton. 1939-ben a Műcsarnokban, 1943-ban a "Műbarát" kiállításán szerepelt gyűjt. anyaggal. Főként tájakat fest. A felszabadulás után a Műcsarnok kiállításain vett részt. 1951-ban Olaszo.-ban szerepelt egy nemzetközi kiállításon. Művészeti lexikon I-II. Budapesten, hol atyjánál, Horváth Andor festőnél, majd a képzőm. főiskolán Rudnay Gyulánál és Csók Istvánnál tanult. A Műcsarnokban 1924. állított ki először, a Nemzeti Szalón tárlatain régebben is részt vett. Tájképeket (olaj és pasztell) fest. 1927. állami pasztelldíjat nyert. 1928. és 1932. gyüjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalónban. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, valamint Csók István volt a mestere. 1924 óta állít ki rendszeresen. 1928-1931-ben állami pasztell-díjban részesült, 1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium Balaton táj-díját, 1933-ban a Balaton Társaság Művészeti Egyesület kitüntető elismerését, 1941-ben nyerte el a Magyar Képzőművészek Egyesületének bronzérmét, 1942-ben Székelyföldi ösztöndíjas. 1944-ben megkapta a Magyar Képzőművészek Egyesületének Zala György érmét. Alapító tagja a Nemzeti Szalonnak és tagja számos művészeti egyesületnek. 1938-ban a Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása, s két alkalommal a Nemzeti Szalonban. Művei külföldi kiállításokon is szerepeltek (Bécs, Drezda, Breslau, Olaszország). 1979-ben a fővárosi Vizívárosi Galériában, 1980-ban a miskolci Szőnyi István Teremben nyílt kiállítása, 1982-ben a Derkovits Teremben. Számos képe eljutott külföldi magán- és közgyűjteményekbe. Impresszionisztikus látásmódját egész életén át megtartotta, város- utca- és életképein a festői kifejezés annak megfelelően alakult. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. Művészeti tanulmányait édesapja, Horváth G. Andor festőművész vezetésével kezdte meg, majd az MKF-en tanult, mesterei: Rudnay Gyula és Csók István. 1928-31: Állami Pasztell-díj; 1930: Földművelésügyi Min. Balaton táj díja; 1931: Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díja; 1933: Balatoni Társaság Művészeti Egyesületének kitüntető elismerése; 1941: Budai Szépművészeti Egyesület bronzérme; 1942: Állami erdélyi tanulmányi ösztöndíj; 1944: Magyar Képzőművészek Egyesületének Zala György-érme. Tagja volt az OMKT-nek, a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, a Székely Bertalan Társaságnak és a Nemzeti Szalonnak. A művészetek történetét Lyka Károlytól tanulta. Budapesten élt rajztanárként. Többször vett részt hazai és külföldi tanulmányutakon. Járt Erdélyben, Nagybányán, Európa szinte valamennyi országában. Utoljára 1984-ben Algériában töltött hosszabb időt. 1924 óta állított ki rendszeresen hazai tárlatokon, a Műcsarnokban (1938), a Nemzeti Szalonban két ízben és az Ernst M.-ban. Posztimpresszionista stílusban dolgozó tájképfestő. Ek: 1969: Mélyépterv irodaháza; 1979: Vízivárosi G.; 1980: Szőnyi T., Miskolc; 1982-88: Derkovits T.; 1984: Dési Hubert T., Veszprém; 1986: Gulácsy T., Szeged; 1990: Derkovits T., Szhely; 1992: Egry J. T., Nagykanizsa; 1993: Iványi Grünwald G., Kecskemét. Mk: MNG. (F. P.)