Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

100x70cm, Matáv gyűjteménybe került: 2000 keretezett, üveg mögött

[FK0284/Z032] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 24,5 x 34,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Pécsi-Pilch Dezső (Pécs, 1888, Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Sikonda, Pécsi Pilch 933." A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált A festmény bal alsó sarkában: Sikonda Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Művészeti tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Hazatérve "Szürkületkor" című festményével keltett figyelmet. Könnyed előadású, gazdag színű tájképeket és figurális műveket festett, de főleg csendéletképeivel aratott nagy sikert. 1932-ben önálló gyűjteményes tárlaton mutatta be munkáit, különben többnyire az UME keretén belül állította ki, mely egyesületnek egyben törzstagja is volt, s annak vezetésében elejétől fogva nagy szerepet játszott. Tanára, sokáig főtitkára volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolának. Az Angolkisasszonyok templomába négy falképet festett. Fontosabb alkotásai: Kertben, Virágzó hegyoldal, stb. Képviselve a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban (Éber, ML, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Hazatérve "Szürkületkor" című képével keltett figyelmet. Alakos, táj- és csendéletképeket állított ki, egyre inkább a Vaszary Jánostól közvetített franciás expresszionista stílusban. 1932-ben önálló gyűjteményes kiállításon mutatta be műveit, különben többnyire az UME keretén belül állított ki, mely egyesületnek törzstagja, s annak vezetésében elejétől fogva nagy szerepet játszott. Tanára és főtitkára volt a bp.-i Képzőművészeti Főiskolának. Az Angolkisasszonyok templomában négy falképet festett. (Éber, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten, majd Münchenben végezte tanulmányait. Szürkületkor c. képével érte el első hazai sikerét. Főként világos színhatású tájképeket és csöndéleteket állított ki a Vaszary János közvetítésével átvett franciás expresszionizmus szellemében. A Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1932-ben önálló gyűjteményes kiállítást rendezett. - MÉL Művészeti lexikon I-IV. Festő. Előbb Bp.-en, majd Münchenben tanult. Hazatérve tájképeket és csendéleteket állított ki, egyre inkább a Vaszary Jánostól közvetített franciás expresszionista stílusban. A Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1932-ben önálló gyűjt. kiállításon mutatta be műveit. Az Angolkisasszonyok templomában négy falképet készített. Művészeti lexikon I-II. Festő. Tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte s hazatelepedve Szürkületkor c. képével keltett figyelmet. Figurális és tájképei mellett főleg csendéleteivel keltett figyelmet. Festői modora világos, színes, posztimpresszionisztikus. Kollektív kiállítása volt 1932-ben, különben többnyire az UME keretében állít ki, amely egyesületnek törzstagja s annak vezetésében elejétől fogva nagy szerepet játszott. Tanára és főtitkára a képzőművészeti főiskolának.

[FK1456/Bp72/9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, foltmaratás, Papír A kép Csohány Kálmán (Pásztó, 1925, Budapest, 1980) alkotása. Jelezve Lent "Virágok és fák este, 4/5, Csohány Kálmán 1970 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. 1947-től a Magyar Iparművészeti Főiskolát látogatta. 1948-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. 1952-től vett részt itthoni és külhoni kiállításokon. 1964-ben a velencei biennálén vett részt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt számos budapesti és vidéki tárlaton, Ausztriában, Itáliában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában, Törökországban, Iránban, Argentínában, Angliában, Csehszlovákiában, Romániában, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Pauló-i Biennálén szerpelt grafikai alkotásaival. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj (1964, 1967); Munkácsy-emlékérem; Érdemes Művész; Tornyai-plakett; a Dürer Kiállítás Nagydíja; a IV. Miskolci Grafikai Biennále Nagydíja; Miskolc város tanácsának díja a III. Országos Grafikai Biennálén; a III. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíja a Békéscsabai XVI. Alföldi Tárlaton; Madách-emlékérem; Salgótarján Városának Pro Arte Plakettje és Aranydiplomája. 1988-ban Pásztó város díszpolgárává avatták (postumusz). Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége, költőisége jellemzi. Szülőföldje világát, emlékeit ábrázolja. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő, egyéni rajz, rézkarc és litográfia. Akvarelleket is festett. 1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban. Egyedi kerámiákat, tálakat, vázakat és falképeket készített. Félszázánál több grafikai alkotása található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. Ezen kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a salgótarjáni Nógrádi Múzeum őrzi munkáit. 1996-ban Pásztón emlékmúzeuma nyílt. (MÉ, ML, MMK, MMR, Műv. 1989/11/12, KF, IF) Magyar festők és grafikusok adattára 1947-1952-ben végezte főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. 1952 óta szerepel a hazai és külföldi kiállításokon, résztvevője a nemzetközi grafikai biennáléknak. Budapesten (1965, 1973, 1977) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott; 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemzi. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szij Rezső - Kovács Rózsa gyűjteményében. - Irod.: Szij Rezső. Csohány Kálmán. Művész Élet 1. sz.; Solymári István: Csohány Kálmán Bp. 1976,; P. Sz. T. Művész Életrajzok Budapest, 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György tanítványa volt. 1952-től vett részt itthoni és külföldi kiállításokon. 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Ankarában, Buenos Aires-ben, Londonban, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Paulói Biennálén. 1958-61-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-67-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott. A Tornyai-plakett, val. a Munkácsy-emlékérem tulajdonosa. A Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el. Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbólika tömörsége és költőisége jellemzi. Majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Számos könyvet illusztrált. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. (MÉ, ML, MMK, MMR) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1947-52 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Számos könyvet illusztrált, emellett majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Válogatott grafikai anyagát az 1964-i Velencei Biennalén mutatták be. 1965-ben a Dürer-teremben állították ki balladatömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. Állandó résztvevője volt műfaja hazai és nemzetközi rendezvényeinek. Budapesten (1965, 1973, 1978) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be önálló kollekciókkal. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálél nagydíját, 1971-ben a Dürer kiállítás nagydíját; 1972-ben a Dózsa kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a Vígadó Galériában és az olaszországi Alfonsine-ben, 1982-ben a Nemzeti Galériában rendezték meg. Szülőfalujában, Pásztón állandó kiállítása tekinthető meg. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemezte. Erőssége volt a tollrajz és a rézmetszet, de foglalkozott akvarellel és más grafikai technikákkal is.

[FK2712/Bp203/4] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 28 x 31 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép F. Antal Elemér (Felsőgelléri) (Budapest, 1896, Budapest, 1991) alkotása. Jelezve Lent "Hajnal Vellykének a grafika szerelmesének 1983 F. Antal Elemér" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1921-1928 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendéke volt. Egy ideig Olgyai Viktor ösztöndíjas tanársegédeként dolgozott. Tanulmányai előtt a kecskeméti, főiskolás korában nyaranta öt éven át, a miskolci művésztelepen dolgozott. 1922-től állított ki. Több hazai, valamint külföldi kiállításon szerepelt. Többnyire vízfestményeket festett impresszionisztikus oldottsággal, valamint fa- és linómetszeteket, rézkarcokat készített. Tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. Díjak: Nemes Marcell-ösztöndíj (1921), a Szinyei Társaság elismerő dicsérete (1922) és a Szinyei Társaság kitüntető elismerése (1926). Művei megtalálhatók a londoni British Museumban és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. (Ladányi József adatközlése nyomán, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt és több külföldi kiállításon is szerepelt. 1945 után rézkarcokat és akvarell tájképeket fest impresszionisztikus oldottsággal. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Több külföldi kiállításon is szerepelt. Akvarelleket és rézkarcokat készített impresszionisztikus oldottsággal. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt, több külföldi kiállításon is szerepelt. A felszabadulás óta rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendékeként szerzett diplomát, majd a grafikai osztály tanársegédje lett. A Műcsarnok és a Szinyei Társaság tárlatain jelentkezett először munkáival a harmincas években; szerepelt Rómában, Barcelonában, Hágában, Stockholmban, Amsterdamban és Oslóban. Négy alkalommal díjazták a Szinyei Társaság rendezvényein. - Főként rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít; festői modorát impresszionisztikus oldottság, a valóság romantikus, lírai átírása jellemzi.