[0Z646/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: CANONGATE THE TOLBOOTH EDINBURGH Magasság: 29.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 0.745 kg Canongate Tolbooth A Wikipedia-ból, az ingyenes enciklopédia Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A Canongate Tolbooth, 1591-ben épült. Canongate Tolbooth egy történelmi mérföldkő a Óváros területén Edinburgh épült 1591-ben, mint egy Tolbooth , vagyis a központi ügyvezetése és az igazság az, akkor külön burgh az a Canongate amely kívül Edinburgh város falai . Az épületet jelenleg a Népi Történeti Múzeum használja, és A kategóriájú épületként védett . [1] Történelem [ szerkesztés ] A tolbooth tornyát 1591-ben építették, és a keletre eső blokkot abban az időben vagy kissé utána Sir Lewis Bellenden , Broughton báró, valamint a Canongate és a skót lord igazságügyi tisztviselő feudális felettese állította . [1] [2] A városi tanács volt a bíróság, a börtön börtön és a találkozó helye. [1] 1875-ben Robert Morham városépítész nagy részben restaurálta és átalakította a külsejét. Belső szinten az első és a tetőtér emeletet egyesítették, hogy egyetlen emelet legyen, ma a Népi Történeti Múzeum . [3] [4] Design [ szerkesztés ] Az óra bartizánokkal mindkét oldalra és a kúpos torony A Tolbooth egy harangtoronyból áll, egy keleti alsó blokkkal, amely a tanácsteremt és a tárgyalót tartalmazta. [5] A torony két bartizans díszítő gunloops mindkét oldalán egy órát, kelt 1884, mely fölött van függesztve a Royal Mile által kovácsoltvas konzolok. [2] [3] A bartizánok felett kúpos torony található [3], míg utcai szinten egy kerek íves pend van , amely a Tolbooth Wyndbe vezet. [6] építészeti jellemzőit a keleti blokk közé egy kő forestair ami egy ajtó mellett a torony, [5] az Oriel ablak , [2]és négy Mormon által ápolt dormer , Rothiemay Gordon 1647-es térképének alapján, amely három piended helyébe lépett .   Forrás: wikipédia

[1J340/109] Papír ceruzarajz, üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: RÉVAY GY. 952 Magasság: 45.5 cm Szélesség: 35 cm Súly: 1.07 kg

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[0Z647/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Régi vár várak ábrázolás! Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: EDINBURGH CASTLE Magasság: 29 cm Szélesség: 36 cm Súly: 0.75 kg

[FKB276/Bp305/149] A kép mérete: 19 x 24 cm keret nélkül. Készült: Grafitceruza, Papír A kép Magyar művész 1947 alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3041/Bp97/7] A kép mérete: 15 x 10 cm keret nélkül. Készült: Grafitceruza, Papír A kép Toncz Tibor (Budapest, 1905, Budapest, 1979) alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. Eredetileg mérnöki pályára készült. Kolozsvárott kezdte művészeti tanulmányait, ahol a festészettel foglalkozott, majd a budapesti Iparrajziskolában képezte magát. Könyvillusztrálással, riportrajzok készítésével, karikatúrával és reklámgrafikával foglalkozott. 1925-1944 között a Tolnai Világlapja számára dolgozott grafikusként. 1945-1947 között a Dolgozók Világlapjának rajzolója, 1948-tól pedig a Ludas Matyi művészeti főszerkesztője volt. Hat hét Kínában c. könyvében több mint 200 riportrajzban és vízfestményben számolt be útjáról. 1955-ben a Bécsi Nemzetközi Karikatúra Tárlaton Jean Effel különdíjjal ismerték el munkásságát, 1956-ban Munkácsy-díjat kapott. Könyvborítókat is tervezett, színházi díszlettervezőként is működött. (ML, Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Kolozsvárott tanult festeni és a budapesti Iparrajziskolában rajzolni. Könyvillusztrálással, riportrajzok készítésével, karikatúrával és reklámgrafikával foglalkozik. Hat hét Kínában c. könyvében (1956) több mint kétszáz riportrajzban és vízfestményben számolt be kínai útjáról. 1956-ban Munkácsy-díjat kapott. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. Kolozsvárott és a bp.-i Iparrajziskolában tanult. Könyvillusztrálással, riportrajzok készítésével, karikatúrával és reklámgrafikával foglalkozik. Hat hét Kínában című könyvében több mint 200 riportrajzban és vízfestményben számolt be útjáról. 1956-ban Munkácsy-díjat kapott. (ML) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Kolozsvárott tanult festeni, a bp.-i Iparrajziskolában rajzolni. Könyvillusztrálással, könyvburkoló-tervezéssel, riportrajzok készítésével, karikatúrával és reklámgrafikával foglalkozik. Színházi díszleteket is tervezett. Hat hét Kínában c. könyvében (Bp., 1956) több mint kétszáz riportrajzban és akvarellben számolt be kínai útjáról. A Ludas Matyi c. szatirikus hetilap munkatársa.