Pásztor János : "Kelet" hatalmas irradenta terrakotta szobor 62.5 cm

Eladási ár: 650 000 HUF

Leírás

[1U486/Z057]
Hibátlan állapotú, nagyméretű, jelzett Pásztor János: Kelet terrakotta szobor. Az 1921-ben Budapesten a Szabadság téren felállított négy szoborból álló irredenta szoborcsoport Kelet nevű darabjának másolata.

Talapzaton jelzés:
Pásztor

Magasság: 62.5 cm
Szélesség: 28 cm
Hosszúság: 32 cm
Súly: 11.56 kg
Pásztor János (szobrász)
 2 nyelv






Pásztor János





Született
1881. január 29.[1][2]
Gyoma


Elhunyt
1945. január 7. (63 évesen)[1][2]
Budapest


Állampolgársága
magyar


Házastársa
László Erzsébet
(h. 1908–1918)
Hidasi Amália
(h. 1920–1966)[3]



Gyermekei
Pásztor János


Foglalkozása
szobrász


Sírhelye
Fiumei Úti Sírkert



A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János témájú médiaállományokat.



Sablon • Wikidata • Segítség



A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai
Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.


 Életpályája
[szerkesztés]
Pásztor József és Bordé Terézia fia. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A második világháborúban a Budapestet ért szovjet bombázások alatt vesztette életét, három héttel 64. születésnapja előtt. Fia Pásztor János színművész (1914–1984).


 Művészete
[szerkesztés]
A Hősi emlékmű Makón
Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak.

1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát,[6] melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon.

Pásztor János sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: 33-1-1. Pásztor János saját műve

 Főbb művei
[szerkesztés]

emlékművek, emlékszobrok:

Vásárhelyi Pál-szobor mellékalakjai (Szeged, 1905)

Kelet szobra (Budapest 1921)

Hősi emlékmű (Makó, 1929)

Hősi emlékmű (Hikisch Rezsővel, Székesfehérvár)

Első világháborús emlékmű (Hódmezővásárhely)

Első világháborús emlékmű (Szentes, 1923)

Báthory István (Budapest, 1933, felállítva az 1950-es évek második felében)

Kazinczy Ferenc (Budapest, 1936)

II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1937)

Gömbös Gyula miniszterelnök (Budapest, 1942, felrobbantva 1944)[7]

Ludwig van Beethoven (Martonvásár)

Rudnay Gyula (Budapest, Margit-sziget, felállítva: 1966)




kisplasztika

Búcsúzkodás (1906) (fa, magasság: 80 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Az elűzött (1913) (márvány, magasság: 160 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)




síremlékek:

Lotz Károly (1930) (Fiumei Úti Sírkert, Budapest)

Tulajdonságok

Téma: ember
Anyag: terrakotta
Jelzés: jelezve
Jelzett: Igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. január. 27.

(A műtárgyat eddig 508-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Pásztor János : "Kelet" hatalmas irradenta terrakotta szobor 62.5 cm

[1U486/Z057] Hibátlan állapotú, nagyméretű, jelzett Pásztor János: Kelet terrakotta szobor. Az 1921-ben Budapesten a Szabadság téren felállított négy szoborból álló irredenta szoborcsoport Kelet nevű darabjának másolata. Talapzaton jelzés: Pásztor Magasság: 62.5 cm Szélesség: 28 cm Hosszúság: 32 cm Súly: 11.56 kg Pásztor János (szobrász)  2 nyelv Pásztor János Született 1881. január 29.[1][2] Gyoma Elhunyt 1945. január 7. (63 évesen)[1][2] Budapest Állampolgársága magyar Házastársa László Erzsébet (h. 1908–1918) Hidasi Amália (h. 1920–1966)[3] Gyermekei Pásztor János Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja. Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.  Életpályája [szerkesztés] Pásztor József és Bordé Terézia fia. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A második világháborúban a Budapestet ért szovjet bombázások alatt vesztette életét, három héttel 64. születésnapja előtt. Fia Pásztor János színművész (1914–1984).  Művészete [szerkesztés] A Hősi emlékmű Makón Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak. 1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát,[6] melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon. Pásztor János sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: 33-1-1. Pásztor János saját műve  Főbb művei [szerkesztés] emlékművek, emlékszobrok: Vásárhelyi Pál-szobor mellékalakjai (Szeged, 1905) Kelet szobra (Budapest 1921) Hősi emlékmű (Makó, 1929) Hősi emlékmű (Hikisch Rezsővel, Székesfehérvár) Első világháborús emlékmű (Hódmezővásárhely) Első világháborús emlékmű (Szentes, 1923) Báthory István (Budapest, 1933, felállítva az 1950-es évek második felében) Kazinczy Ferenc (Budapest, 1936) II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1937) Gömbös Gyula miniszterelnök (Budapest, 1942, felrobbantva 1944)[7] Ludwig van Beethoven (Martonvásár) Rudnay Gyula (Budapest, Margit-sziget, felállítva: 1966) kisplasztika Búcsúzkodás (1906) (fa, magasság: 80 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Az elűzött (1913) (márvány, magasság: 160 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) síremlékek: Lotz Károly (1930) (Fiumei Úti Sírkert, Budapest)

További részletek
Téma: ember
Anyag: terrakotta
Jelzés: jelezve
Jelzett: Igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. január. 27.

(A műtárgyat eddig 508-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
650 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Z857/143] Diópác papír festmény, üveglap mögött, hibátlan állapotú modern aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent: ORVOS ANDRÁS A mű címe balra lent: VÁC, LÁTKÉP Magasság: 18.2 cm Szélesség: 23.2 cm Súly: 0.315 kg Orvos András festő Születési hely: Békéscsaba Születési dátum: 1939 Honlap: http://orvosatelier.gsh.hu Kiállítások az adatbázisban:  Régi német gépek – mai magyar képek  Concerto - Balázs Imre, Gyémánt László, Jozefka Antal, Kiss Sándor Lajos, Koltai-Dietrich Gábor, Németh Árpád, Orvos András, Si  Fekete képek – Orvos András festőművész és Fekete István fotóművész kiállítása  Orvos András kiállítása  Arculatok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Székek és virágok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Portrék - Fekete István és Orvos András kiállítása  Orvos András festőművész kiállítása  Orvos András kiállítása Mesterei: Mokos József. 1958-1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, textiltervező szak. Képzőművészeti tanulmányait Mokos József impresszionista festő szabadiskolájában kezdte. 1963-1977 között általános iskolai rajztanár. 1978-1986 között a budapesti Moholy-stúdió vezetője volt. Jelenleg Vácott él és dolgozik szabadfoglalkozású festőművészként. 1969-ben Párizsban járt. Rajzai egy időben rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom-ban. Rendszeres résztvevője volt a Balatonboglári kápolnatárlatoknak. Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. Egyéni kiállítások 1973 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom (kat.) 1975 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Csepel Galéria, Budapest 1983 • Bástya Galéria, Budapest • Városi könyvtár, Vác 1995 • Esti Kornél Irodalmi Kávéház, Vác 2004 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 2008 • Trió, Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Curia Galéria [Fekete Istvánnal], Vác 2009 • Trió, Újpest Galéria, Budapest • Görög Templom Kiállítóterem, Tragor Ignác Múzeum, Vác. Válogatott csoportos kiállítások Rendszeres szereplője volt a Pedagógus Képzőművészek Kiállításainak, ill. a váci tárlatoknak. 1965 • XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1967 • Képzőművészeti Stúdió Kiállítása, Fáklya Klub, Budapest 1969 • No 1. csoport, József Attila Művelődési Központ 1970 • No 1 csoport, OEK, Pécs 1971 • No 1 csoport, Semmelweis Orvostudományi Egyetem • No 1 csoport, Állatkert oroszlánbarlangja • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár 1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • Fiatal budapesti művészek kiállítása, Ifjúsági Tribün Szalon, Újvidék 1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolna-műterem, Balatonboglár •Angyalföldi Képző- és Iparművészek Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1974 • XVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1975 • XVIII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Békés megyei művészek kiállítása, Mala G., Zrenjanin (YU) 1978 • VI. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1979 • XXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1980 • X. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • XXI. Nyári Tárlat, Szeged  Békéscsaba • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest •Contemporary Hungarian Water Colors, Bankside Gallery, London • Nyitás I., Fészek Klub, Budapest 1983 • VIII. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • I. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1984 • IX. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1985 • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen (Német Demokratikus Köztársaság) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • A feltámasztott mimézis, Görög templom, Vác 1992 • Kapolcsi Művészeti Napok, Kapolcs 1994 • Tisztelet Munkácsynak, XXVIII. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1995 • Múzsa, Nagymaros • MTV • Vác 1996 • Ex voto, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1997 • No 1 csoport, Ernst Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Xantus János Múzeum, Győr. Irodalom MEZEI O.: ~ képei a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1972/3. FRANK J.: Műterem, ~nál, Élet és Irodalom, 1973. június 9. Nyomozás két szöveg értelmében, Művészet, 1973/6. SZAMOSI F.: ~ festményei, Fényes Adolf Terem, Új Tükör, 1979. február 4. MARKOVITS F.: Támadás a kápolna ellen, Holmi, 1991. január BOJÁR I. A.: Hol van ~?, Magyar Narancs, 1993. június 3. FRANK J.: No 1, Élet és Irodalom, 1997. július 18.  Balkon, 1997/7-9. Kopócsy Anna Forrás: artportal.hu
Orvos András: "Vác, látkép" 10 cm x 14,5 cm
38 000 HUF
[1Z856/060] Tollrajz papír kép, üveglap mögött, hibátlan állapotú piros - szürke keretben. Jelzés jobbra lent: ORVOS ANDRÁS A mű címe balra lent: VÁCZ ANNO Magasság: 22 cm Szélesség: 17 cm Súly: 0.25 kg Orvos András festő Születési hely: Békéscsaba Születési dátum: 1939 Honlap: http://orvosatelier.gsh.hu Kiállítások az adatbázisban:  Régi német gépek – mai magyar képek  Concerto - Balázs Imre, Gyémánt László, Jozefka Antal, Kiss Sándor Lajos, Koltai-Dietrich Gábor, Németh Árpád, Orvos András, Si  Fekete képek – Orvos András festőművész és Fekete István fotóművész kiállítása  Orvos András kiállítása  Arculatok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Székek és virágok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Portrék - Fekete István és Orvos András kiállítása  Orvos András festőművész kiállítása  Orvos András kiállítása Mesterei: Mokos József. 1958-1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, textiltervező szak. Képzőművészeti tanulmányait Mokos József impresszionista festő szabadiskolájában kezdte. 1963-1977 között általános iskolai rajztanár. 1978-1986 között a budapesti Moholy-stúdió vezetője volt. Jelenleg Vácott él és dolgozik szabadfoglalkozású festőművészként. 1969-ben Párizsban járt. Rajzai egy időben rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom-ban. Rendszeres résztvevője volt a Balatonboglári kápolnatárlatoknak. Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. Egyéni kiállítások 1973 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom (kat.) 1975 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Csepel Galéria, Budapest 1983 • Bástya Galéria, Budapest • Városi könyvtár, Vác 1995 • Esti Kornél Irodalmi Kávéház, Vác 2004 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 2008 • Trió, Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Curia Galéria [Fekete Istvánnal], Vác 2009 • Trió, Újpest Galéria, Budapest • Görög Templom Kiállítóterem, Tragor Ignác Múzeum, Vác. Válogatott csoportos kiállítások Rendszeres szereplője volt a Pedagógus Képzőművészek Kiállításainak, ill. a váci tárlatoknak. 1965 • XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1967 • Képzőművészeti Stúdió Kiállítása, Fáklya Klub, Budapest 1969 • No 1. csoport, József Attila Művelődési Központ 1970 • No 1 csoport, OEK, Pécs 1971 • No 1 csoport, Semmelweis Orvostudományi Egyetem • No 1 csoport, Állatkert oroszlánbarlangja • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár 1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • Fiatal budapesti művészek kiállítása, Ifjúsági Tribün Szalon, Újvidék 1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolna-műterem, Balatonboglár •Angyalföldi Képző- és Iparművészek Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1974 • XVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1975 • XVIII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Békés megyei művészek kiállítása, Mala G., Zrenjanin (YU) 1978 • VI. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1979 • XXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1980 • X. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • XXI. Nyári Tárlat, Szeged  Békéscsaba • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest •Contemporary Hungarian Water Colors, Bankside Gallery, London • Nyitás I., Fészek Klub, Budapest 1983 • VIII. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • I. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1984 • IX. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1985 • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen (Német Demokratikus Köztársaság) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • A feltámasztott mimézis, Görög templom, Vác 1992 • Kapolcsi Művészeti Napok, Kapolcs 1994 • Tisztelet Munkácsynak, XXVIII. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1995 • Múzsa, Nagymaros • MTV • Vác 1996 • Ex voto, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1997 • No 1 csoport, Ernst Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Xantus János Múzeum, Győr. Irodalom MEZEI O.: ~ képei a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1972/3. FRANK J.: Műterem, ~nál, Élet és Irodalom, 1973. június 9. Nyomozás két szöveg értelmében, Művészet, 1973/6. SZAMOSI F.: ~ festményei, Fényes Adolf Terem, Új Tükör, 1979. február 4. MARKOVITS F.: Támadás a kápolna ellen, Holmi, 1991. január BOJÁR I. A.: Hol van ~?, Magyar Narancs, 1993. június 3. FRANK J.: No 1, Élet és Irodalom, 1997. július 18.  Balkon, 1997/7-9. Kopócsy Anna Forrás: artportal.hu
Orvos András : "Vácz anno" - tollrajz 14 cm x 8,5 cm
38 000 HUF
[1Z855/053] Jelzett papír ceruzarajz, női portré, üveglap mögött, aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent : SZABÓ VLADIMIR Hátoldalán tollas kézírás: NÓGRÁDI NÉPVISELET EREDETI GRAFIKA SZABÓ VLADIMÍR ALÁÍRÁSÁVAL Magasság: 35 cm Szélesség: 26.7 cm Súly: 0.595 kg Szabó Vladimir festő, grafikus Születési hely: Balassagyarmat Születési dátum: 1905 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Szabó Vladimír kiállítása  Három generáció mestergrafikusai: Artner M., Gross A., Gyulai L., Hincz Gy., Kass J., Orosz I., Reich K., Szabó V., Szalay L., T  Szabó Vladimir: A kőfaragó kertje  Mesterei: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Benkhard Ágost. 1924-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei 1924-1930 között: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János; 1935-1937 között Benkhard Ágost. 1933: Szinyei Társaság grafikai díja; 1948: Kiváló Munkás [könyvillusztrációs díj]; 1953, 1954: Munkácsy-díj; 1972: III. Egri Akvarell Biennálé Művészeti Alap díja; Dózsa emlékkiállítás díja; Szinyei Társaság grafikai díja; 1974: érdemes művész; 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1976: Magyar Nemzeti Galéria Zichy-kiállítás díja; 1980: kiváló művész. Sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette művészeti tanulmányait, az orvosi egyetemen tanult. 1930-1934: római ösztöndíjas. 1949-től rendszeresen részt vett az országos festészeti és grafikai tárlatokon, 1950-1968 között a Magyar Képzőművészeti Kiállításokon. Az 50-es évektől önálló kiállítására hosszú időn át nem került sor. 1959-1961 között Franciaországban élt. Életműve nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják, festői és rajzolói munkálkodása egymástól elválaszthatatlan. Festészete tematikus, az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozott ki; Gulácsy Lajos és Csontváry Kosztka Tivadar művészetének szellemi örököse, látásmódjuk eredeti hangú megújítója. A századforduló szecessziós művészetét naiv realista, szürrealista jegyekkel elegyítette, színélménye posztimpresszionista; rajzai a manierizmus formakincsét őrzik. Kedvenc témái, ismétlődő figurái sokféle változatban és eltérő szerepben jelennek meg, jelképpé nőnek. Képi nyelvezetét finom, aprólékos rajzosság, részletező előadásmód, élénk fantázia és meseszerűség, árnyalt lélektani érzék, valamint a humor és a groteszk megjelenítés iránti vonzalom jellemzi. A 30-as évek elején a "Római Iskola" növendékeként halászképeket festett. Életképein természetelvű látásmód, tárgyilagos ember- és tájábrázolás, mediterrán hangulataiban atmoszférateremtő erő uralkodik. (E korszak alkotásai a háború alatt javarészt megsemmisültek, köztük Ünnep c. korai fő műve is.) A víz motívum az emlékezés megtartó költőiségével tért vissza a 60-as évektől (Emlékezés tava, 1966). Pályája indulásától a könyvillusztráció művészeti tevékenysége körébe tartozott. A Híd c. folyóirat illusztrátora, Krúdy, Kormos István, Nagy Lajos, Tersánszky stb. műveinek realisztikus vagy éppen álomszerű képi tolmácsolója; párizsi évei alatt Balzac, Dumas, Flaubert, Maupassant könyveihez is készített címlapterveket. 1945 után történelmi témájú festményciklusain a magyar múlt sorsdöntő eseményeit, kiemelkedő alakjait, hőseit idézte meg (Dózsa, Zrínyi). A sokfigurás, narratív realizmussal megfestett történelmi témák mellett vidéki jelenetek, a kisemberek világa is festői tárggyá emelkedett. Az életmű utolsó évtizedeinek művészetét expresszív-szürreális fantáziavilág, szín- és formagazdagság, költői festőiség jellemzi (Komédiások falun). Különös képi világában meghökkentő, a múlt világát idéző figurák jelennek meg. Rajzain és festményein ugyanazon motívumkörök térnek vissza az ízes elbeszélőkedv keretében: állat- és embervilág (lovak, macskák, leány, meztelen női testek, öreg pár); az emlékezet tárgyi-természeti kellékei: az érintetlen természet, vizek, hegyek, csodavárosok, templomok, régiségbolt; a tömérdek figurát felvonultató ünnepségek vándor komédiásokkal, cirkuszosokkal. A torz, groteszk iránti hajlamáról tanúskodnak az emberi gyengeségeket kifigurázó, de megbocsátó képei. Kiváló kompozíciós készségét, egyszerűsítő formaképzését jelzi kifejező vonalvezetése; a papír síkját egyenletesen tölti meg, a részletek gazdagon burjánzanak, nagyobb egységeket alkotnak. Technikája Czóbel Bélával és Marc Chagall-lal rokonítja. Fürdősorozatában a fürdés mint a megtisztulás, az újjászületés allegóriája szerepel. Képei jelentős részén, önironikus ábrázolásban - a mester vonásai az arcon jól felismerhetők - maga a festő is feltűnik: magányosan vagy modelljével, kintornásként, idős emberként. Szintén gyakoriak a műteremrészletek, az égre nyitott ablakok, amelyek kozmikus távlatokat sejtetnek. Maga teremtette mitologikus világában a valóság és az elképzelt eggyé válik: álomvilága sem mentes a rémálmoktól, gúnyos álomlátomásoktól, keserű iróniától. Az idilli, szinte édeni hangulatokat fanyar ízekkel köríti, az eszményi tájakban már ott az illúziók felszámolása. Egyéni kiállítások 1960 • Salon des Independants, Párizs 1969 • Képcsarnok, Szeged 1974 • Vác • Amszterdam • Csók Galéria, Budapest 1977 • Műcsarnok, Győr • Csontváry Terem, Pécs • József Attila Könyvtár, Miskolc 1981 • Csepel • Kőszeg 1985 • Palóc Múzeum, Balassagyarmat (kat.) 1987 • Soproni Festőterem • Kastélyszálló, Szirák 1998 • ~ emlékkiállítás, Városház Galéria, Vác. Válogatott csoportos kiállítások 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Tavaszi Tárlat, Salgótarján 1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Új magyar festészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Krúdy illusztrátorai, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1971 • Dürer-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972 • III. Országos Akvarell Biennálé, Eger • Dózsa-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976 • Zichy-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kisplasztikák és grafikák, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977 • Magyar művészet 1945-1949, Csók Képtár, Székesfehérvár • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest 1984 • Artotéka, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. ker-i fiókkönyvtára, Budapest 1986 • Nyári Tárlat, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Modern Képtár, Róma Szépművészeti Múzeum, Budapest. Irodalom POGÁNY Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947 SOLYMÁR I.: Mai magyar rajzművészet, Budapest, 1972 FÉJA G.: Vallomás ~ről, Tiszatáj, 1974/2. MIKLÓS P.: ~ről, Jelenkor, 1974/2. SZABADOS Á.: ~, Művészet, 1974/4. FRANK J.: ~ [rajzai és rézkarcai, előszó], Budapest, 1976 A "Mai magyar művészet" sorozatról, Művészet, 1976/3. NAGY Z.: Program és megvalósulás az ötvenes évek művészetében, Művészet, 1982/3. CSAPÓ GY.: Közelképek, Budapest, 1983. SZABÓ GY.: ~ rajzai (vál. művek., bev.), Békéscsaba, 1984 RÉTI Z.: ~ kiállításának megnyitóján, Palócföld, 1986/2.  ~ grafikái, Kortárs, 1986/2. CSAPÓ GY.: A művész teremtsen harmóniát. Beszélgetés ~ral, Tükör, 1977. július 3. PÁTZAY M.: Nem múlhat el az ifjúság. ~ művészetéről, Művészet, 1986/3. KRATOCHWILL M.: ~, Budapest, 1987 Film Üzenet egy papírhajón (portréfilm), MTV, 1975. Balázs Sándor Forrás: www.artportal.hu
Szabó Vladimír: "Nógrádi népviselet" - ceruzarajz 25 cm x 17 cm
42 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1D201/UZ-N] Szép állapotú, jelzett terrakotta szobor. Ülő, botján támaszkodó juhász subában. Hátoldalán karcolt jelzés: SOMOGYI ÁRPÁD Magasság: 21 cm Szélesség: 14.5 cm Súly: 0.85 kg Somogyi Árpád szobrász Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Ülő juhász terrakotta szobor 21 cm
44 000 HUF
[1D203/Z009] Szép állapotú, jelzett nagy méretű terrakotta szobor talapzaton. Juhász kisbáránnyal. Oldalán jelzés: SOMOGYI Á Magasság: 32 cm Szélesség: 14 cm Súly: 1.13 kg Somogyi Árpád szobrász Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Juhász báránnyal terrakotta szobor 32 cm
52 000 HUF
[1O868/Z267] Hibátlan állapotú, nagy méretű terrakotta szobor, kisplasztika. Ülő, faragó bajszos férfi A talapzat peremén jelzés: F.G.D. Magasság: 27 cm Szélesség: 19.5 cm Súly: 1.045 kg Fekete Géza Dezső szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1939 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Bronzvasárnap - Fekete Géza szobrászművész kiállítása Mesterei: Pátzay Pál, Szabó Iván. 1960-1965: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Pátzay Pál és Szabó Iván. Id. Fekete Géza szobrászművész fia. 1965-73 között a Ferenczy István Képzőművészeti Kör tanára volt. Számos alkalommal elnyerte az Ezüsgerely Pályázat képzőművészeti díját (1970, 1972, 1973, 1974, 1978, 1986, 1988). Természetelvű, figuraközpontú szobrászatának legfontosabb alkotásai a portrék és a sport témájú kisplasztikák. Jelentős éremművészeti munkássága is. Szobrainak alapanyaga a kő (monumentális körplasztikák, domborművek), valamint a bronz (kisplasztikák), de 1988 óta faszobrokat is készít. Kőszobrász-restaurátori tevékenysége is számottevő (Ferenciek temploma; Nemzeti Pantheon, Esztergom; Grassalkovich-kastély, Gödöllő). Egyéni kiállítások 1973 • Körszálló • Sportszobor [id. Fekete Gézával], FTC Klubház 1987 • Rákosmenti Művelődési Ház Válogatott csoportos kiállítások 1971, 1973 • VI., VII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1977 • IX. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1979 • II. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron. Művek közgyűjteményekben Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest. Köztéri művei Birkózó gyerekek (mészkő, 1970, XXII. ker. Gyermekotthon) Thalmayer Viktor (kő, 1971, Mosonmagyaróvár, Agrártudományi Egyetem), Olvasó lány (mészkő, 1972, Mohács, Iparitanuló Intézet) II. Rákóczi Ferenc (mészkő, 1974, Rákóczi Gimnázium), Oravecz Béla-dombormű (mészkő, 1975, Országos Mentőszolgálat) A régi pálya emlékére (lemezdomborítás, 1976, FTC Üllői úti Klubház)  (bronz, 1987, Debrecen, Katonai Akadémia), A Szöuli Olimpia emlékére (márvány, ólom, 1988, Népstadion) Nagy Sándor József (dombormű, bronz, 1989, Budakeszi, Nagy Sándor József Gimnázium).   Forrás: artportal.hu
Jelzett F G D fafaragó terrakotta faragó férfi szobor 27 cm
42 000 HUF
[1R620/Z065] Hibátlan állapotú, jelzett Tóth Vali terrakotta szobor. Fiatal nő kezében csigaházakkal. Talapzaton jelzés: TÓTH VALI Magasság: 28.7 cm Szélesség: 16 cm Hosszúság: 30 cm Súly: 1.59 kg Tóth Valéria szobrász Születési hely: Pestszenterzsébet Születési dátum: 1943 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Pátzay Pál. 1965-70: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Pátzay Pál. 1977: I. Portrébiennálé, Hatvan, Aranydiploma; 1983: Munkácsy-díj; 1986: SZOT-díj; a Vásárhelyi Őszi Tárlat, a város díja; Szegedi Nyári Tárlat, a város díja. Pályakezdésének első esztendei a Hódmezővásárhelyi Művésztelephez kötődnek, majd 1980-tól Szegeden, 1992 óta Budapesten él és dolgozik. Kisplasztikákat, domborműveket, megbízásra monumentális emlék-, díszítő- és kútszobrokat készít. Alkotásainak domináns anyaga a bronz és a terrakotta. Művészetében kiemelkedő jelentőségű a nőalakok, az anya-gyermek kompozíciók megformálása, plasztikáinak, domborműveinek jellemző vonása a dús drapériakidolgozás. Egyéni kiállítások 1980 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1991 • Budapest • Nürnberg • Dorog • Gyöngyös • Hatvan • Székkutas • Zenta. Válogatott csoportos kiállítások Turku [FIN] • Szabadka [YU] • Szegedi Nyári Tárlatok • Vásárhelyi Őszi Tárlatok. Köztéri művei Kavicson ülő lány (mészkő, 1974, Makó, Városi Könyvtár) Vak Bottyán (mészkő, 1974, Paks) Németh László (bronz, 1976, Hódmezővásárhely, Városi Könyvtár) kút gyerekkel (kő, 1978, Budapest, XVII. ker., Pesti út) Jegyespár (bronz, dombormű, 1981, Zákányszék, Házasságkötő Terem) Dr. Mészáros József síremléke (bronz, 1982, Szeged, Belvárosi temető) Tiszaparti lányok (bronz, 1984, Szeged, Korányi fasor) Vaszy Viktor (bronz mellszobor, 1986, Szeged, Nemzeti Színház) Hild-kút (mészkő, bronz, 1991, Csongrád, Hild sétány). Irodalom SZUROMI P.: Éltető források. ~ szegedi domborművéről, Művészet, 1981/6. TANDI L.: ~ és Kligl Sándor szobrai, Tükör, 1983. augusztus 28. LŐKÖS Z.: A szépség igézetében, Népszava, 1984. július 18. TÓTH A.: Szeged szobrai és muráliái, Szeged. 1993. Szolláth György Forrás: artportal.hu
Tóth Valéria : Nő csigákkal terrakotta szobor
88 000 HUF