Pierre-Jules Mene francia porcelán vadászkutya vizsla szobor 1843

Eladási ár: 140 000 105 000 HUF

Leírás

[1T503/Z041]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Hibátlan állapotú, talapzaton álló porcelán kutya szobor. Vadászkutya, vadászkopó, vizsla.

Talapzatán jelzés, felirat:
P.J. MENE 1843

Alján formaszám:
4 504

Magasság: 11.5 cm
Szélesség: 8.3 cm
Hosszúság: 21.5 cm
Súly: 0.395 kg
Pierre-Jules Mêne







Pierre-Jules Mène



Született
1810. március 25

Párizs , Franciaország



Meghalt
1879. május 21. (69 évesen)

Párizs , Franciaország



Állampolgárság
Francia


Ismert
Szobor


Nevezetes munka
L'Accolade ; Cerf à la branche ; Ibrahim, cheval arab


Mozgalom
Állattartó



Pierre-Jules Mêne (1810. március 25. – 1879. május 20.) francia szobrász és állatművész . A tizenkilencedik század állatszobrászatának egyik úttörőjeként tartják számon.


Korai élet
 
Mêne 1810. március 25-én született Párizsban, Franciaországban. Tinédzserként édesapjának, fémesztergályosnak dolgozott. 1837-ben már saját öntödéjében öntötte bronzszobrait.


Karrier
 
Pierre-Jules Mêne Accolade (1851) – ismeretlen eredetű vasváltozat
Mêne számos állatszobrot készített, főként háziállatokról, beleértve a lovakat, teheneket és bikákat, juhokat és kecskéket, amelyek divatosak voltak a Második Birodalom idején . Egyike volt a francia animalières iskolának , amelybe beletartozott még Rosa Bonheur , Paul-Edouard Delabrierre , Pierre Louis Rouillard , Antoine-Louis Barye , fia Alfred , veje Auguste Caïn és François Pompon .

Munkáit először Ernest Gambart mutatta be Londonban 1849-ben. Mêne kis bronzfigurákra specializálódott, ami megmagyarázza, hogy egyik műve sem létezik nyilvános szoborként . Munkái nagy sikert arattak a polgári osztály körében, és mindegyik szoborból számos kiadást készítettek, gyakran magánlakások díszítésére. Ezeknek a munkáknak a minősége magas, összehasonlítható a Barye-éval. Mêne hosszabb ideig volt sikeres és híres, mint kortársai. Őt tartják kora viasz -öntés szakértőjének. Az elveszett viaszos öntési módszert néha cire perdue módszernek is nevezik . 


 Másolatok, hamisítások és reprodukciók
 
Mivel Mêne olyan termékeny volt, és mert olyan sok kiadást készítettek műveiből, munkája néha alulértékelt a jelenlegi piacon, és rengeteg a hamisítás és a reprodukciók. Az életében leadott eredeti darabok azonban továbbra is jó árakat hoznak az aukción. Az orosz öntödékről ismert, hogy lemásolták Mêne munkáját. Ezeket az öntvényeket egy kis, cirill betűs tábla megjelenéséről lehet felismerni , amely leggyakrabban a szobor alapjának alsó oldalán található. 

Mène 1879-es halála után a Susse Freres öntöde megszerezte modelljei reprodukálásának jogát, és posztumusz bizonyítékokat készített "Susse foundeur éditeur, Paris" jelzéssel.


Halál és örökség
 
Mêne 1879. május 20-án halt meg Párizsban, Franciaországban. Minden idők egyik legkiválóbb, és minden bizonnyal legtermékenyebb, állatiasabb szobrászaként emlékeznek rá. 




Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Származás: francia
Jelzett: Igen
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. február. 28.

(A műtárgyat eddig 388-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Pierre-Jules Mene francia porcelán vadászkutya vizsla szobor 1843

[1T503/Z041] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, talapzaton álló porcelán kutya szobor. Vadászkutya, vadászkopó, vizsla. Talapzatán jelzés, felirat: P.J. MENE 1843 Alján formaszám: 4 504 Magasság: 11.5 cm Szélesség: 8.3 cm Hosszúság: 21.5 cm Súly: 0.395 kg Pierre-Jules Mêne Pierre-Jules Mène Született 1810. március 25 Párizs , Franciaország Meghalt 1879. május 21. (69 évesen) Párizs , Franciaország Állampolgárság Francia Ismert Szobor Nevezetes munka L'Accolade ; Cerf à la branche ; Ibrahim, cheval arab Mozgalom Állattartó Pierre-Jules Mêne (1810. március 25. – 1879. május 20.) francia szobrász és állatművész . A tizenkilencedik század állatszobrászatának egyik úttörőjeként tartják számon. Korai élet   Mêne 1810. március 25-én született Párizsban, Franciaországban. Tinédzserként édesapjának, fémesztergályosnak dolgozott. 1837-ben már saját öntödéjében öntötte bronzszobrait. Karrier   Pierre-Jules Mêne Accolade (1851) – ismeretlen eredetű vasváltozat Mêne számos állatszobrot készített, főként háziállatokról, beleértve a lovakat, teheneket és bikákat, juhokat és kecskéket, amelyek divatosak voltak a Második Birodalom idején . Egyike volt a francia animalières iskolának , amelybe beletartozott még Rosa Bonheur , Paul-Edouard Delabrierre , Pierre Louis Rouillard , Antoine-Louis Barye , fia Alfred , veje Auguste Caïn és François Pompon . Munkáit először Ernest Gambart mutatta be Londonban 1849-ben. Mêne kis bronzfigurákra specializálódott, ami megmagyarázza, hogy egyik műve sem létezik nyilvános szoborként . Munkái nagy sikert arattak a polgári osztály körében, és mindegyik szoborból számos kiadást készítettek, gyakran magánlakások díszítésére. Ezeknek a munkáknak a minősége magas, összehasonlítható a Barye-éval. Mêne hosszabb ideig volt sikeres és híres, mint kortársai. Őt tartják kora viasz -öntés szakértőjének. Az elveszett viaszos öntési módszert néha cire perdue módszernek is nevezik .   Másolatok, hamisítások és reprodukciók   Mivel Mêne olyan termékeny volt, és mert olyan sok kiadást készítettek műveiből, munkája néha alulértékelt a jelenlegi piacon, és rengeteg a hamisítás és a reprodukciók. Az életében leadott eredeti darabok azonban továbbra is jó árakat hoznak az aukción. Az orosz öntödékről ismert, hogy lemásolták Mêne munkáját. Ezeket az öntvényeket egy kis, cirill betűs tábla megjelenéséről lehet felismerni , amely leggyakrabban a szobor alapjának alsó oldalán található.  Mène 1879-es halála után a Susse Freres öntöde megszerezte modelljei reprodukálásának jogát, és posztumusz bizonyítékokat készített "Susse foundeur éditeur, Paris" jelzéssel. Halál és örökség   Mêne 1879. május 20-án halt meg Párizsban, Franciaországban. Minden idők egyik legkiválóbb, és minden bizonnyal legtermékenyebb, állatiasabb szobrászaként emlékeznek rá.  Forrás: wikipédia 

További részletek
Származás: francia
Jelzett: Igen
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. február. 28.

(A műtárgyat eddig 388-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
140 000 helyett
105 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1D016/X213] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, jelzett, kerámia figura. Csuhás kerámia figura kezében gyertyának hely. Belsejében karcolt jelzés: SÖV. Magasság: 15 cm Szélesség: 12.5 cm Súly: 0.87 kg Sövegjártó Mária keramikus Budapest, 1942-07-30 Névváltozat: Husztik Lászlóné 1967: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Csekovszky Árpád. 1997-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Századvég-szimpozionán dolgozott. Kezdetben hagyományos fazekas agyagból, színes mázakkal kerámia figurákat, használati tárgyakat, fali- és térplasztikákat készített korongozással és mintázással, préseléssel. Később magas tűzön égő félporcelán anyagot munkált meg, amelyet egyéni technikával, oxidokkal színezett. Fali- és térplasztikáin utazási élményei jelennek meg. Irodalom TANDI L.: ~, Tükör, 1977. augusztus 21. LOSONCI M.: ~, Új Tükör, 1980. szeptember 28. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1978 • Csepel Galéria, Budapest 1980 • Művelődési Központ, Szentendre 1983 • Művelődési Ház, Kiskunhalas • Kemenesaljai Művelődési Ház [Varga Máriával, Kopcsányi Ottóval], Celldömölk 1987 • Oberpullendorf 1993 • Magyar Apátság Kiállítóterem, Köln. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Iparterv I., IPARTERV, Budapest 1968, 1978, 1980 • I., V., VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1969, 1971, 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Faenza 1980 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris 1985 • Idea-kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 1996 • A szabadban, Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő • Őszi Kerámia kiállítás, Csók Galéria, Budapest 1997, 1998 • Őszi Kerámia kiállítás, Palme Ház, Budapest 1998 • Szolgáló tárgyaink, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Sövegjártó Mária : Gyertyatartó kerámia figura 15 cm
12 000 HUF