Pillangós vajszínű, aranyozott Zsolnay porcelán gerezdes váza 5.7 cm

Eladási ár: 6 800 HUF

Leírás

[1U452/Z040]
Hibátlan állapotú, jelzett, vajszínű, aranyozással gazdagon díszített, pillangó mintás, gerezdes porcelán váza.

Alján zöld színű Zsolnay öttornyú márkajelzés:
ZSOLNAY HUNGARY
1868
PÉCS
HAND-PAINTED

Arannyal formaszám:
1064/40/026

Magasság: 5.7 cm
Szélesség: 6.3 cm
Súly: 0.065 kg

Tulajdonságok

Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Díszítés: kézel festett
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. január. 27.

(A műtárgyat eddig 416-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Pillangós vajszínű, aranyozott Zsolnay porcelán gerezdes váza 5.7 cm

[1U452/Z040] Hibátlan állapotú, jelzett, vajszínű, aranyozással gazdagon díszített, pillangó mintás, gerezdes porcelán váza. Alján zöld színű Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HAND-PAINTED Arannyal formaszám: 1064/40/026 Magasság: 5.7 cm Szélesség: 6.3 cm Súly: 0.065 kg

További részletek
Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Díszítés: kézel festett
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. január. 27.

(A műtárgyat eddig 416-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
6 800 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B689/Y013/3] Nagyméretű, ezüst, szürke színű, jelzett, gipsz plakett falra akasztási lehetőséggel. Rajta Arany János portréja és felirat: 1817 ARANY JÁNOS 1882 Jelezve jobbra lent: GI (Gergely István) Magasság: 29.3 cm Szélesség: 29 cm Súly: 1.685 kg Gergely István  Gergely István (Csíkkozmás, 1939. augusztus 14. – Kolozsvár, 2008. március 13. ) erdélyi magyar képzőművész, szobrászművész, Gergely Erzsébet férje.  A marosvásárhelyi Művészeti Középiskola elvégzése (1958) után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékén szerzett diplomát (1964). Középiskolai rajztanár Kolozsvárt. 1970-ben Milan Alexandru Florian festő és grafikusművésszel együtt elvállalta és kivitelezte a kolozsvári Diákművészeti Ház belső térdíszítését. Figurális kompozícióival, plakettjeivel, portréival részt vesz a megyei és országos képzőművészeti kiállításokon; Kolozsvárt (1964), Szatmáron (1965) és Bukarestben (1966) mutatkozott be egyéni tárlattal. Munkáival szerepelt a ravennai II. Dante Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén (1975). Kiváló karakterérzékkel örökítette meg a történelem hőseit, az erdélyi irodalom, tudomány és művelődés jeleseit. Fémplakettjein többek közt Szenczi Molnár Albert, Bethlen Gábor, Kájoni János, Misztótfalusi Kis Miklós, Mikes Kelemen, Bolyai Farkas, Arany János, Brassai Sámuel, Orbán Balázs, Ady Endre, Benedek Elek, Kelemen Lajos, Nagy István szerepel. Munkái közül Giurgiuban állították fel Nicolae Nancovici 1877-es román függetlenségi harcos, Gheorghiu-Dej Városban Alecu Russo román költő térszobrát, a kolozsvári Brassai Sámuel Ipari Líceum őrzi Apáczai Csere Jánosról készült magas domborművét, Gábor Áron-mellszobra Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter-mellszobra és a Végh Antalról, Gábor Áron munkatársáról készült mellszobra Csernátonban áll. Benedek Elekről készült egész alakos szobrát a kisbaconi Benedek Elek Emlékház előtti parkban helyezték el.  Díjak, kitüntetések 1971, Bukarest: az RSZK Művelődési és Művészetügyi Tanácsa (ex aequo), szobrászati díja 1974, Kolozsvár: a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja, ifjúsági díja 1996, EMKE, Szolnay-díj 2002, Fadrusz János emlékérem 2003, Bukarest: Művelődési Érdemrend tiszti fokozata 2003, Bukarest: Állami Érdemdíj 2008, Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje 2011, posztumusz Székely Bertalan-díj  (Forrás: wikipédia)
Gergely István : Arany János gipsz fali plakett 29 x 29 cm
24 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1N479/X225/2] Régi hibátlan állapotú Zsolnay porcelán dísztárgy. Soproni Tűztorony. Alján Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY PÉCS MADE IN HUNGARY HAND-PAINTED Magasság: 23 cm Szélesség: 4.5 cm Súly: 0.215 kg Tűztorony (Sopron)    Tűztorony Település Sopron A Tűztorony 2012-ben kiszélesített és megújult kapuja A Tűztorony régen, a 2009-ben indult felújítás előtt Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.  Története Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is. A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt). 2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.    Forrás: wikipédia 
Régi jelzett Zsolnay porcelán torony "Soproni tűztorony" 23 cm
75 000 HUF