Polgár K. jelzéssel : Bar-micvó zsidó kisfiú kipában 17 cm

Eladási ár: 55 000 HUF

Leírás

[1D018/BX-7]
Talapzaton álló, egy kerámiából kiöntött, barmicvó fiú fején kipa. A szobron és a talapzaton néhány kopásnyom található.

A talapzat hátoldalán karcolt jelzés:
POLGÁR K.

Magasság: 17 cm
Szélesség: 10 cm
Súly: 1.09 kg
Bar-micvó

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez


A bar-micvó jelenti a zsidó 13 éves fiúgyermeket és az ezen örömnap alkalmából tartott lakomát. Ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor lesz a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag nagykorúvá. Már az atyák mondásai említik: «13 esztendős korban a vallási törvények teljesítésére van a fiú kötelezve». Mindeddig az apa felelős fiáért, ezentúl egyéni felelősséggel bír az ifjú, az apa ezért mondja ilyenkor az orthodox rítusban ezt az imát:«Áldott legyen, ki az érette viselt felelősség alól feloldott.» E vallási téren való önállóság megnyilatkozik abban, hogy az ifjút nyilvánosan a Tóra elé szólítják. A modern istentiszteleteknél ez mind jobban ünnepélyesebbé válik s fokozódik ajándék által, melyet rokonok és ismerősök küldenek. Régen az ünneplő ifjú nyilvános előadást tartott a zsinagógában, rendszerint a rabbinikus tudományok köréből.

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: kerámia
Megmunkálás: öntött
Jelzés: jelezve
Jelzett: Igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2020. november. 18.

(A műtárgyat eddig 991-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Polgár K. jelzéssel : Bar-micvó zsidó kisfiú kipában 17 cm

[1D018/BX-7] Talapzaton álló, egy kerámiából kiöntött, barmicvó fiú fején kipa. A szobron és a talapzaton néhány kopásnyom található. A talapzat hátoldalán karcolt jelzés: POLGÁR K. Magasság: 17 cm Szélesség: 10 cm Súly: 1.09 kg Bar-micvó    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A bar-micvó jelenti a zsidó 13 éves fiúgyermeket és az ezen örömnap alkalmából tartott lakomát. Ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor lesz a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag nagykorúvá. Már az atyák mondásai említik: «13 esztendős korban a vallási törvények teljesítésére van a fiú kötelezve». Mindeddig az apa felelős fiáért, ezentúl egyéni felelősséggel bír az ifjú, az apa ezért mondja ilyenkor az orthodox rítusban ezt az imát:«Áldott legyen, ki az érette viselt felelősség alól feloldott.» E vallási téren való önállóság megnyilatkozik abban, hogy az ifjút nyilvánosan a Tóra elé szólítják. A modern istentiszteleteknél ez mind jobban ünnepélyesebbé válik s fokozódik ajándék által, melyet rokonok és ismerősök küldenek. Régen az ünneplő ifjú nyilvános előadást tartott a zsinagógában, rendszerint a rabbinikus tudományok köréből.   Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: kerámia
Megmunkálás: öntött
Jelzés: jelezve
Jelzett: Igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2020. november. 18.

(A műtárgyat eddig 991-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
55 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1U486/Z057] Hibátlan állapotú, nagyméretű, jelzett Pásztor János: Kelet terrakotta szobor. Az 1921-ben Budapesten a Szabadság téren felállított négy szoborból álló irredenta szoborcsoport Kelet nevű darabjának másolata. Talapzaton jelzés: Pásztor Magasság: 62.5 cm Szélesség: 28 cm Hosszúság: 32 cm Súly: 11.56 kg Pásztor János (szobrász)  2 nyelv Pásztor János Született 1881. január 29.[1][2] Gyoma Elhunyt 1945. január 7. (63 évesen)[1][2] Budapest Állampolgársága magyar Házastársa László Erzsébet (h. 1908–1918) Hidasi Amália (h. 1920–1966)[3] Gyermekei Pásztor János Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja. Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.  Életpályája [szerkesztés] Pásztor József és Bordé Terézia fia. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A második világháborúban a Budapestet ért szovjet bombázások alatt vesztette életét, három héttel 64. születésnapja előtt. Fia Pásztor János színművész (1914–1984).  Művészete [szerkesztés] A Hősi emlékmű Makón Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak. 1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát,[6] melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon. Pásztor János sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: 33-1-1. Pásztor János saját műve  Főbb művei [szerkesztés] emlékművek, emlékszobrok: Vásárhelyi Pál-szobor mellékalakjai (Szeged, 1905) Kelet szobra (Budapest 1921) Hősi emlékmű (Makó, 1929) Hősi emlékmű (Hikisch Rezsővel, Székesfehérvár) Első világháborús emlékmű (Hódmezővásárhely) Első világháborús emlékmű (Szentes, 1923) Báthory István (Budapest, 1933, felállítva az 1950-es évek második felében) Kazinczy Ferenc (Budapest, 1936) II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1937) Gömbös Gyula miniszterelnök (Budapest, 1942, felrobbantva 1944)[7] Ludwig van Beethoven (Martonvásár) Rudnay Gyula (Budapest, Margit-sziget, felállítva: 1966) kisplasztika Búcsúzkodás (1906) (fa, magasság: 80 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Az elűzött (1913) (márvány, magasság: 160 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) síremlékek: Lotz Károly (1930) (Fiumei Úti Sírkert, Budapest)
Pásztor János : "Kelet" hatalmas irradenta terrakotta szobor 62.5 cm
650 000 HUF