Pólya Tibor : Beszélgetők

Sale price: 42 000 HUF

Leírás

[FKC086/Bp78/81]
A kép mérete: 14 x 20 cm keret nélkül.
Készült: grafit, ceruza, Papír
A kép Pólya Tibor (Szolnok, 1886, Szolnok, 1937) alkotása.
Jelezve balra lent "Pólya T."
A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben a bajor fővárosba utazott Falus Elek festővel együtt. Ezután következett a francia főváros, majd ismét Budapest, nyaranként pedig Szolnok, Fényes Adolf mester mellett. 1912-1919 között állandó tagja (vezető tagja) volt a szolnoki művésztelepnek. A kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Friss előadású, elmés, impresszionista jellegű tájfestményeivel (Falu toronyból nézve), alakos műveivel (Hetivásár), ötletes plakátterveivel s karikatúráival vált népszerűvé. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, nagy sikerrel szerepelt annak hazai és külföldi (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 között csaknem minden évben rendezett kollektív bemutatót az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas-könyvek jeles grafikusaként működött. 1925-28 között többször járt Amerikában. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról", az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. Népszerűek reklámgrafikái is. 1938-ban emléktárlatot rendeztek műveiből. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában van (Tél, stb.). (B.F.:Műv. 1988/11/12, ML, Éber, Új Idők Lexikona)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. A szolnoki művésztelep tagja volt, anekdotikus festményei és karikatúrái tették népszerűvé. 1929-ben a Fészek Klubban gyűjteményes kiállítást rendezett. Jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes stb.) műveit illusztrálta. A Szinyei Társaság tagja. Műveiből több a Magyar Nemzeti Galériában található. - Irod.: Pólya Tibor. Magyar Iparművészet, 1937.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Bp.-en, Szolnokon és Párizsban végezte tanulmányait. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és figurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést, karikatúrákat is készített. 1917 és 1924 között csaknem minden évben rendeztek műveiből kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjt. kiállítása. 1925-től 1928-ig Amerikában járt és a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából New Yorkba utazott küldöttség útjáról albumot adott ki.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben Münchenbe utazik, Falus Elekkel együtt. Ezután következett Párizs, majd ismét Budapest. Nyaranként Szolnok újra és újra, Fényes Adolf mester mellett. 1912-19 között állandó tagja volt a szolnoki művésztelepnek. Utóbb a kecskeméti művésztelepen is dolgozott. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett festett. Impresszionista táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, s kirobbanó sikerrel vett részt a Társaság hazai és külhoni (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 k. csaknem minden évben rendezett kollektív tárlatot az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas könyvek jeles grafikusa volt. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról" az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. 1938-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Több műve a MNG-ban van. (B.F.: Műv.-1988/11/12, ML, Éber)

Művészeti lexikon I-II.
Festő és grafikus, szül. Szolnok 1886 ápr. 25. Budapesten, Szolnokon, Párisban végezte tanulmányait és impresszionista szemléletű táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt képes lapokba.

Tulajdonságok

Carrier: Paper
Jelzett: igen
Állapot:

buying information

Uploaded: 2022. September. 05.

( 257 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Pólya Tibor : Beszélgetők

[FKC086/Bp78/81] A kép mérete: 14 x 20 cm keret nélkül. Készült: grafit, ceruza, Papír A kép Pólya Tibor (Szolnok, 1886, Szolnok, 1937) alkotása. Jelezve balra lent "Pólya T." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben a bajor fővárosba utazott Falus Elek festővel együtt. Ezután következett a francia főváros, majd ismét Budapest, nyaranként pedig Szolnok, Fényes Adolf mester mellett. 1912-1919 között állandó tagja (vezető tagja) volt a szolnoki művésztelepnek. A kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Friss előadású, elmés, impresszionista jellegű tájfestményeivel (Falu toronyból nézve), alakos műveivel (Hetivásár), ötletes plakátterveivel s karikatúráival vált népszerűvé. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, nagy sikerrel szerepelt annak hazai és külföldi (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 között csaknem minden évben rendezett kollektív bemutatót az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas-könyvek jeles grafikusaként működött. 1925-28 között többször járt Amerikában. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról", az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. Népszerűek reklámgrafikái is. 1938-ban emléktárlatot rendeztek műveiből. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában van (Tél, stb.). (B.F.:Műv. 1988/11/12, ML, Éber, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A szolnoki művésztelep tagja volt, anekdotikus festményei és karikatúrái tették népszerűvé. 1929-ben a Fészek Klubban gyűjteményes kiállítást rendezett. Jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes stb.) műveit illusztrálta. A Szinyei Társaság tagja. Műveiből több a Magyar Nemzeti Galériában található. - Irod.: Pólya Tibor. Magyar Iparművészet, 1937. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Bp.-en, Szolnokon és Párizsban végezte tanulmányait. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és figurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést, karikatúrákat is készített. 1917 és 1924 között csaknem minden évben rendeztek műveiből kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjt. kiállítása. 1925-től 1928-ig Amerikában járt és a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából New Yorkba utazott küldöttség útjáról albumot adott ki. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben Münchenbe utazik, Falus Elekkel együtt. Ezután következett Párizs, majd ismét Budapest. Nyaranként Szolnok újra és újra, Fényes Adolf mester mellett. 1912-19 között állandó tagja volt a szolnoki művésztelepnek. Utóbb a kecskeméti művésztelepen is dolgozott. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett festett. Impresszionista táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, s kirobbanó sikerrel vett részt a Társaság hazai és külhoni (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 k. csaknem minden évben rendezett kollektív tárlatot az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas könyvek jeles grafikusa volt. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról" az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. 1938-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Több műve a MNG-ban van. (B.F.: Műv.-1988/11/12, ML, Éber) Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus, szül. Szolnok 1886 ápr. 25. Budapesten, Szolnokon, Párisban végezte tanulmányait és impresszionista szemléletű táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt képes lapokba.

More details
Carrier: Paper
Jelzett: igen
Állapot:

buying information
Uploaded: 2022. September. 05.

( 257 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
42 000 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

similar artworks of this category

[FK0206/Bp93/1] A kép mérete: 46 x 30,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Dorogi Imre (Kisújszállás, 1890, Szeged, 1976) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Dorogi I." A festmény kissé hullámos. Keret: Új A festmény hátoldalán: "Dorogi Imre saját II. vázlat: Szatyrot árusító asszonyhoz. Papírlemez, tempera". Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Révész Imre, Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a budapesti kiállításoknak. Az 1938-as velencei biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után, Dorogi Imre a '30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. Az 1960-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. Díjak: A Népművelési Minisztérium Munkajutalma; Szeged Városi Tanács alkotói díja (1956, 1962, 1970); a Munka Érdemrend ezüst fokozata; a szegedi Nyári Tárlat díja. Munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK, Szuromi Pál) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 k. nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a fővárosi bemutatóknak. Az 1938-as Velencei Biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után a 30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. A 60-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára 1908-ban a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede volt a mestere. 1913-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, a háború után 1918-ban Szegeden rajztanári állást vállalt. 1925-1930 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett dolgozott. Munkásságának első szakaszában egyháztörténeti munkákkal foglalkozott. Akadémikus korszaka után, a harmincas évek elejétől találja meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját (Tiszai csónakházak napsütésben. 1932). Szegeden tartózkodásának eredményeként fedezi föl a Tisza festői szépségét. A hatvanas években festészetét az atmoszférikus festés váltja föl. 1975-ben Szegeden kamarakiállítása nyílt, a mester születésének 85. évfordulóján. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-II. A bpesti Képzőműv. Főiskolán Balló Edénél, s a kecskeméti művésztelepen Révész Imrénél tanult. Vallásos tárgyú kompozíciókat (Árpádházi boldog Margit, Szent István végrendelete, Magdolna) valamint táj- és genreképeket fest. Művészi felfogása a neoimpresszionizmushoz áll közel. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1908-13: MKF, mesterei: Balló Ede, Révész Imre. 1952: Népművelési Minisztérium munkajutalma; 1954, 1962, 1970: Szegedi Városi Tanács alkotói díjai; 1970: a Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1973: Szegedi Nyári Tárlat díja. Szegeden élt. Az alföldi táj, az itt élő ember s mindenekelőtt a Tisza elkötelezett festője volt. Korai művein még mestereinek tárgyilagos, naturalisztikus felfogását követte, habár monumentális iránti fogékonysága már itt is megmutatkoztott. Annál is inkább, mivel a 30-as évek körül több nagyméretű, egyházi témájú képet is festett. Hatással volt rá a nagybányaiak felszabadult színköltészete. Dorogi Imre atmoszférikus hatású, expresszív fényfestészete leginkább Szőnyi István és Egry József művészetével rokonítható. Ek: 1959: Móra F. M. Képtára, Szeged (gyűjt., kat.); 1970: Bartók B. Műv. Közp., Szeged; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1975: Móra F. M. Kupolaterme, Szeged. Vcsk: 1954: Vidéken elő képzőművészek kiállítása, Ernst M.; 1957: Ernst M.; 1958: Szegedi Művészek retrospektív tárlata, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1959: Alföld a festészetben, Műcsarnok; 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1973: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1975: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; Móra F. M. (emlékkiállítás), Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: (kat. bev. tan., Móra F. M., Szeged, 1959); Horváth M.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1959/6.; Pataj M., Cs.: Dorogi Imre, Tiszatáj, 1968/3; Vinkler L.: (kat., bev. tan. Móra F. M., Szeged, 1970); Laczó K.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1970/11.; Pogány Ö. G.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, MŰV, 1970/12.; Apró F.: A tiszatáji táj festője, MŰV, 1975/5.; Laczó K.: Dorogi Imre, Szeged, 1980; Dorogi Imre, Szeged, 1998. (Sz. P.)
Dorogi Imre : Szatyrot árusító asszony
45 000 HUF