Pólya Tibor : Beszélgetők

Eladási ár: 42 000 HUF

Leírás

[FKC086/Bp78/81]
A kép mérete: 14 x 20 cm keret nélkül.
Készült: grafit, ceruza, Papír
A kép Pólya Tibor (Szolnok, 1886, Szolnok, 1937) alkotása.
Jelezve balra lent "Pólya T."
A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben a bajor fővárosba utazott Falus Elek festővel együtt. Ezután következett a francia főváros, majd ismét Budapest, nyaranként pedig Szolnok, Fényes Adolf mester mellett. 1912-1919 között állandó tagja (vezető tagja) volt a szolnoki művésztelepnek. A kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Friss előadású, elmés, impresszionista jellegű tájfestményeivel (Falu toronyból nézve), alakos műveivel (Hetivásár), ötletes plakátterveivel s karikatúráival vált népszerűvé. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, nagy sikerrel szerepelt annak hazai és külföldi (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 között csaknem minden évben rendezett kollektív bemutatót az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas-könyvek jeles grafikusaként működött. 1925-28 között többször járt Amerikában. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról", az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. Népszerűek reklámgrafikái is. 1938-ban emléktárlatot rendeztek műveiből. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában van (Tél, stb.). (B.F.:Műv. 1988/11/12, ML, Éber, Új Idők Lexikona)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. A szolnoki művésztelep tagja volt, anekdotikus festményei és karikatúrái tették népszerűvé. 1929-ben a Fészek Klubban gyűjteményes kiállítást rendezett. Jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes stb.) műveit illusztrálta. A Szinyei Társaság tagja. Műveiből több a Magyar Nemzeti Galériában található. - Irod.: Pólya Tibor. Magyar Iparművészet, 1937.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Bp.-en, Szolnokon és Párizsban végezte tanulmányait. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és figurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést, karikatúrákat is készített. 1917 és 1924 között csaknem minden évben rendeztek műveiből kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjt. kiállítása. 1925-től 1928-ig Amerikában járt és a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából New Yorkba utazott küldöttség útjáról albumot adott ki.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben Münchenbe utazik, Falus Elekkel együtt. Ezután következett Párizs, majd ismét Budapest. Nyaranként Szolnok újra és újra, Fényes Adolf mester mellett. 1912-19 között állandó tagja volt a szolnoki művésztelepnek. Utóbb a kecskeméti művésztelepen is dolgozott. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett festett. Impresszionista táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, s kirobbanó sikerrel vett részt a Társaság hazai és külhoni (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 k. csaknem minden évben rendezett kollektív tárlatot az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas könyvek jeles grafikusa volt. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról" az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. 1938-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Több műve a MNG-ban van. (B.F.: Műv.-1988/11/12, ML, Éber)

Művészeti lexikon I-II.
Festő és grafikus, szül. Szolnok 1886 ápr. 25. Budapesten, Szolnokon, Párisban végezte tanulmányait és impresszionista szemléletű táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt képes lapokba.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot:

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. szeptember. 05.

(A műtárgyat eddig 320-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Pólya Tibor : Beszélgetők

[FKC086/Bp78/81] A kép mérete: 14 x 20 cm keret nélkül. Készült: grafit, ceruza, Papír A kép Pólya Tibor (Szolnok, 1886, Szolnok, 1937) alkotása. Jelezve balra lent "Pólya T." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben a bajor fővárosba utazott Falus Elek festővel együtt. Ezután következett a francia főváros, majd ismét Budapest, nyaranként pedig Szolnok, Fényes Adolf mester mellett. 1912-1919 között állandó tagja (vezető tagja) volt a szolnoki művésztelepnek. A kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Friss előadású, elmés, impresszionista jellegű tájfestményeivel (Falu toronyból nézve), alakos műveivel (Hetivásár), ötletes plakátterveivel s karikatúráival vált népszerűvé. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, nagy sikerrel szerepelt annak hazai és külföldi (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 között csaknem minden évben rendezett kollektív bemutatót az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas-könyvek jeles grafikusaként működött. 1925-28 között többször járt Amerikában. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról", az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. Népszerűek reklámgrafikái is. 1938-ban emléktárlatot rendeztek műveiből. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában van (Tél, stb.). (B.F.:Műv. 1988/11/12, ML, Éber, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A szolnoki művésztelep tagja volt, anekdotikus festményei és karikatúrái tették népszerűvé. 1929-ben a Fészek Klubban gyűjteményes kiállítást rendezett. Jeles magyar írók (Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes stb.) műveit illusztrálta. A Szinyei Társaság tagja. Műveiből több a Magyar Nemzeti Galériában található. - Irod.: Pólya Tibor. Magyar Iparművészet, 1937. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Bp.-en, Szolnokon és Párizsban végezte tanulmányait. A kecskeméti és a szolnoki művésztelep tagja volt. Impresszionista táj- és figurális képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést, karikatúrákat is készített. 1917 és 1924 között csaknem minden évben rendeztek műveiből kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjt. kiállítása. 1925-től 1928-ig Amerikában járt és a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából New Yorkba utazott küldöttség útjáról albumot adott ki. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Előbb Szolnokon, majd Budapesten az Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait. 1904-ben Münchenbe utazik, Falus Elekkel együtt. Ezután következett Párizs, majd ismét Budapest. Nyaranként Szolnok újra és újra, Fényes Adolf mester mellett. 1912-19 között állandó tagja volt a szolnoki művésztelepnek. Utóbb a kecskeméti művésztelepen is dolgozott. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett festett. Impresszionista táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt. 1920-ban egyik alapítója volt a Szinyei Társaságnak, s kirobbanó sikerrel vett részt a Társaság hazai és külhoni (Brüsszel, Berlin, Torino, London stb.) tárlatain. 1917-24 k. csaknem minden évben rendezett kollektív tárlatot az Ernst Múzeumban. 1929-ben a Fészek Klubban volt gyűjteményes kiállítása. Az Est-lapok, az évenként ismétlődő Hármas könyvek jeles grafikusa volt. 1925-ben rajzos tudósításokban számolt be "kis képekben a nagy Amerikáról" az újságíró Fodor Nándor társaként, majd 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor leleplezéséről, az ötszáz tagú magyar küldöttség útjáról is. 1938-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból. Több műve a MNG-ban van. (B.F.: Műv.-1988/11/12, ML, Éber) Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus, szül. Szolnok 1886 ápr. 25. Budapesten, Szolnokon, Párisban végezte tanulmányait és impresszionista szemléletű táj- és alakos képeken kívül ötletes plakátterveivel keltett feltűnést. Karikatúrákat is rajzolt képes lapokba.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot:

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. szeptember. 05.

(A műtárgyat eddig 320-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
42 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FK0206/Bp93/1] A kép mérete: 46 x 30,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Dorogi Imre (Kisújszállás, 1890, Szeged, 1976) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Dorogi I." A festmény kissé hullámos. Keret: Új A festmény hátoldalán: "Dorogi Imre saját II. vázlat: Szatyrot árusító asszonyhoz. Papírlemez, tempera". Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Révész Imre, Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a budapesti kiállításoknak. Az 1938-as velencei biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után, Dorogi Imre a '30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. Az 1960-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. Díjak: A Népművelési Minisztérium Munkajutalma; Szeged Városi Tanács alkotói díja (1956, 1962, 1970); a Munka Érdemrend ezüst fokozata; a szegedi Nyári Tárlat díja. Munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK, Szuromi Pál) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 k. nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a fővárosi bemutatóknak. Az 1938-as Velencei Biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után a 30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. A 60-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára 1908-ban a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede volt a mestere. 1913-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, a háború után 1918-ban Szegeden rajztanári állást vállalt. 1925-1930 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett dolgozott. Munkásságának első szakaszában egyháztörténeti munkákkal foglalkozott. Akadémikus korszaka után, a harmincas évek elejétől találja meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját (Tiszai csónakházak napsütésben. 1932). Szegeden tartózkodásának eredményeként fedezi föl a Tisza festői szépségét. A hatvanas években festészetét az atmoszférikus festés váltja föl. 1975-ben Szegeden kamarakiállítása nyílt, a mester születésének 85. évfordulóján. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-II. A bpesti Képzőműv. Főiskolán Balló Edénél, s a kecskeméti művésztelepen Révész Imrénél tanult. Vallásos tárgyú kompozíciókat (Árpádházi boldog Margit, Szent István végrendelete, Magdolna) valamint táj- és genreképeket fest. Művészi felfogása a neoimpresszionizmushoz áll közel. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1908-13: MKF, mesterei: Balló Ede, Révész Imre. 1952: Népművelési Minisztérium munkajutalma; 1954, 1962, 1970: Szegedi Városi Tanács alkotói díjai; 1970: a Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1973: Szegedi Nyári Tárlat díja. Szegeden élt. Az alföldi táj, az itt élő ember s mindenekelőtt a Tisza elkötelezett festője volt. Korai művein még mestereinek tárgyilagos, naturalisztikus felfogását követte, habár monumentális iránti fogékonysága már itt is megmutatkoztott. Annál is inkább, mivel a 30-as évek körül több nagyméretű, egyházi témájú képet is festett. Hatással volt rá a nagybányaiak felszabadult színköltészete. Dorogi Imre atmoszférikus hatású, expresszív fényfestészete leginkább Szőnyi István és Egry József művészetével rokonítható. Ek: 1959: Móra F. M. Képtára, Szeged (gyűjt., kat.); 1970: Bartók B. Műv. Közp., Szeged; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1975: Móra F. M. Kupolaterme, Szeged. Vcsk: 1954: Vidéken elő képzőművészek kiállítása, Ernst M.; 1957: Ernst M.; 1958: Szegedi Művészek retrospektív tárlata, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1959: Alföld a festészetben, Műcsarnok; 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1973: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1975: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; Móra F. M. (emlékkiállítás), Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: (kat. bev. tan., Móra F. M., Szeged, 1959); Horváth M.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1959/6.; Pataj M., Cs.: Dorogi Imre, Tiszatáj, 1968/3; Vinkler L.: (kat., bev. tan. Móra F. M., Szeged, 1970); Laczó K.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1970/11.; Pogány Ö. G.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, MŰV, 1970/12.; Apró F.: A tiszatáji táj festője, MŰV, 1975/5.; Laczó K.: Dorogi Imre, Szeged, 1980; Dorogi Imre, Szeged, 1998. (Sz. P.)
Dorogi Imre : Szatyrot árusító asszony
45 000 HUF