[FK3831/FL-5] A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír A kép Kass János (Szeged, 1927, Budapest, 2010) alkotása. Jelezve lent "Mars, 94/100, Kass 78 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. A budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1960-1961-ben a lipcsei Houchschule für Grafik und Buchkunst könyvművészeti tanszékén aspiráns, majd 1967-81 között a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanít. 1973 óta postabélyegeket tervez, legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik, filmplakátokat is készít. Számos hazai és külhoni bemutatón szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiállítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztriában, valamint Svájcban. Kiállított az 1960-as velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Beinnálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1956-1959 között Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj (1954, 1967), a brüsszeli világkiállítás ezüstérmese (1958), Érdemes Művész (1966, 1977), Kiváló Művész (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje (1992), Kossuth-díj (1999). Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon, "A legszebb könyv" díjat kapta. A Magyar Festők Társaságának, az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (Franciaország) és a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. Sokoldalú, eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, számos vidéki és külföldi közgyűjteményben. (MÉ, ML, Sasvári Edit-Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Iskola elvégézése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik. Filmplakátokat is készít. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiálllítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztráliában, valam. Svájcban. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjusági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet nyert. 1956-1959 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művészi címmel tüntették ki. Sokoldalú és eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. 1960-61-ben a Lipcsei Könyvművészeti Fősikolán aspiráns, majd a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanárként működött. (MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait 1951-ben Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961-ben a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, majd az Iparművészeti Főiskola tanára. Több vidéki bemutató (Miskolc, Debrecen, Eger, Veszprém stb.) mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt egyéni kiállítása. Plasztikai kísérleteit 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában mutatta be csoportkiállításon. Önállóan mutatkozott be Olaszországban (1963), Ausztráliában (1970) és Svájcban (1976). Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es Párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a lugánói, tokiói, ljubjanai, Sao Paulo-i, Buenos Aires-i biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese, az 1958-as brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet kapott. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művész címmel tüntették ki. Sokoldalú és utolérhetetlenül eredeti művész. A legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. A hazai könyvművészet, tervezés és illusztrálás kiemelkedő egyénisége. Szülővárosának ajándékozott műveiből állandó kiállítása nyílt Szegeden. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Az Iparművészeti Iskolán tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolát végezte el 1951-ben. Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György voltak a mesterei. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik (A kékszakállú herceg vára, Móricz Zsigmond-illusztrációi stb.). Filmplakátokat is készít. Grafikáiból 1964-ben a Dürer-teremben rendeztek kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben végzett Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961 között a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, jelenleg az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének tanára. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1975-ben ismét a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában, 1977-ben a Csók Galériában, 1983-ban a Vigadó Galériában voltak egyéni kiállításai. Önálló kollekcióval mutatkozott be Olaszországban, Ausztráliában, Svájcban, Franciaországban és Angliában. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, szerepelt több nemzetközi grafikai rendezvényen. Hét külföldi könyvművészeti díjat nyert, köztük az 1958-as brüsszeli világkiállítás ezüstérmét. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott. - Képalakításában és grafikai előadásában a sokoldalúság, a stílusok lelkiségébe való behatolnitudás és azok egyéniesítése adja meg művészi eredetiségének alapjait. Erőssége a gondolati töltés, a dolgok rejtett értelmének felmutatása. Kiemelkedő könyvművész és illusztrátor, de eredményei a plasztika terén is számottevőek. Tevékenyen közreműködött a pop-art hazai megismertetésében. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1942-46: Iparművészeti Iskola, kerámia-szak; 1946-51: MKF, grafika-szak, 1960-61: Hochschule für Grafik und Buchkunst, könyvművészeti tanszék, Lipcse; 1965-1973 között az Új Írás művészeti szerkesztője; 1967-1981: MIF grafikai tanszékén tanít; 1973 óta postabélyegeket is tervez. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1954, 1967: Munkácsy-díj; 1966, 1977: érdemes művész, 1986: kiváló művész; 1992: Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti kereszt; 1999: Kossuth-díj; A Brüsszeli Világkiállításon, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon "A legszebb könyv" díjat kapta. Az MFT, Az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (FR), valamint a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. 1985 óta állandó kiállítása van Szegeden, a Móra Ferenc M. Kass Galériájában. Kass János sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. A 60-as évektől kezdve, bizonyos rajztudásáról árulkodó, könnyed és elegáns vonalvezetésű, expresszív formavilágú művei hozzájárultak a szöveg mellett a rajz autonómmá válásához, a könyvillusztráció fogalmának modern átrételmezéséhez. (A kékszakállú herceg vára, 1960; Gilgames, 1960; Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához, 1967; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, 1977). Grafikai munkássága mellett a 70-es évek elején a szobrászathoz és a modern művészet új műfajaihoz közelálló műveket készít. 1971-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, majd 1973-ban a PIM-ben rendezi meg a kortárs modern művészet új törekvéseihez kapcsolódó Fejek című kiállítását. A közel 60 db plexiből és polisztirolból kiöntött műanyag fejet egy environment formájában, hullámpapírból kialakított labirintusban helyezi el. A köztéri szobrászat megújításának szándékával készültek az 1975-ben Vilt Tiborral és Gulyás Gyulával, a Dorottya utcai Galériában (Térformák) makett formájában bemutatott variálható plasztikái. A 70-es években Kass Jánost egyre inkább foglalkoztatja annak a folyamatnak a megindulása, amelyet a számítógép elterjedése okoz. 1977-ben a lipcsei könyvkiállításon mutatja be a mintegy 300 méternyi adatfeldolgozásból kivágott, 6 méteres komputer-grafikai anyagát. A komputer által felvetődő probémák kapcsán Kass János érdeklődése nem pusztán a könyvkészítés szempontjából is meghatározó technikai változásokra, hanem az emberi gondolkodást átformáló paradigmaváltásra, és az új vizuális lehetőségekre irányul. 1980-ban John Halassal közösen készíti el a világ első komputer-animációs filmjét Dilemma címmel. A 80-as években a könyvillusztrációk mellett tematikus sorozatokat is készít (A Biblia és az Ószövetség sorozata). A korábban plasztikák formájában megjelenő Fej-sorozatának gondolatiságát a xerox felhasználásával készült kollázsain, a Faludy-illusztrációkon fejleszti tovább. (Faludy György: Test és lélek, 1988). 1997-es Budapesti Galéria életmű kiállítása a műfaji sokrétűség és a szellemi egység jegyében Kass János eddigi munkásságának összegzésének is tekinthető. A családtagokkal és a kortárs szellemi élet általa nagyra tartott képviselőivel megszemélyesített - A kékszakállú herceg vára című Bartók-mű analógiájára felépített - hét kapu, nem csupán a kultúra különböző területeinek találkozási pontja, hanem egy rendkívül sokoldalú és gazdag életpálya szellemi stációinak szimbóluma is. A képzőművészeti mellett a 60-as évektől jelentős publicisztikai tevékenységet folytat, főként a könyvművészet tárgykörében. Ek: 1960: TIT Bartók T., Pécs; 1964: Dürer T. (kat.); 1967: KKI, Dorottya u. Kt.; 1970: Woollahra, Sidney (Hajnal Gabriellával); Műv. H., Hajdúszoboszló; Műv. H., Balmazújváros; TIT Csokonai Klub, Debrecen; 1972: Fejek, Savaria M., Szhely (Hajnal Gabriellával) (kat.); József Attila Kvtár, Miskolc; Műv. H., Hajdúszoboszló; 1973: Lo Squardo G., Torino (kat.); Fejek, PIM; Fem kunstnere fra Ungarn, Galleri F 15., Tromsö M., Moss, Norvégia (Bálint Endrével, Hajnal Gabriellával, Ország Lilivel, Varga Imrével); 1974: Shakespeare-illusztrációk, Csontváry T.; Miskolci G., Miskolc; 1975: Térformák, KKI, Kt. (Vilt Tiborral, Gulyás Gyulával) (kat.); Kápolnatárlat, Balatonboglár (Hajnal Gabriellával); Berzsenyi Dániel Megyei Knyvtár, Szhely; 1976: Megyei Knyvtár, Eger; Bartók Műv. Közp., Szeged; 1977: Életműv-kiállítás, KLTE, Debrecen (kat.); Csók G., Grafikai T.; Georgi Dimitrov Műv. Közp., Veszprém; 1979: Kápolnatárlat, Balatonboglár; Nagy Balogh T.; Klosterneuburg; 1980: Petőfi Színház, Veszprém, 1981: Megyei Műv. Közp., Szhely; Mini G., Miskolc; 1982: Bath festival, Pumproom, Turnbridge, Wells; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1983: Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1985: Videoton Műv. H., Szfvár (kat.); 1986: Fitz William M., Cambridge; Békés Megyei Kvtár, Bcsaba; 1987: Katolikus Akadémia, Hamburg; Kass G., Szeged; 1989: Ivanoff G., Aachen; Heinonen G., Loimaa; Újvidéki Színház, Novi Sad; Műv. Közp., Ózd; Kass G., Szeged; Ateljee Hulmin, Loimaai (FIN); 1990, 1991: Olympia, National Hall, Londn; 1992: Paters's G., Limassol, Ciprus; Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1993: EH2 2HB, Edinburg; Ciprusi Műv. Minisztérium Kt., Nicosia; A Kass család kiállítása, Kass G., Szeged; 1994: Arte Fiera, Bolgona; Magyar Int., Stuttgart; Gellért Szálló; Közgazdaságtud.-i Egy.; SOTE; 1995: (életmű-kiállítás), Vajdasági M., Újvidék; Kossuht Klub; Műv. Közp., Bcsaba; Magyar Operaház; Szent Korona G.-Szent István Műv. H., Szfvár; 1996: Magyar Nagykövetség, Koppenhága; Fórum Klub, Újvidék; Népház, Szabadka; Megyei és városi Kvtár, Kaposvár (kat.); 1997: KLTE, Debrecen; (életmű-kiállítás), Budapest G.; Bibliai lapok, Széchenyi kerti Református G., Dunakeszi; Művelődési H., Zsámbék; Rózsavölgyi Zeneisk. és Városi Kvtár, Balassagyarmat; Kass G., Szeged; Hollandi H., Dég; 1998: Csikász G., Veszprém; Magyar Köztársasági Kult. Int., Pozsony; Nógrádi M., Losonc; Bank Center, Bp.; Műv. H., Zsámbék; Kongresszusi Közp.; 1999: Műv. H., Veszprém; Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Szhely; Várfal G., Szfvár; 2000: Zsámbéki Szombatok, Műv. H., Zsámbék; Magyar Akadémia, Róma; Móra Ferenc M.- Kass G., Szeged (kat.) Mk: Bankside G., London; Deutsche Bücherei, Lipcse; Fitz William M., Camridge; Herman O. M., Miskolc; Katolische Akademie, Hamburg; Kunstm., Basel; MTI, Boston; Moravska G., Brno; M. of Modern Art, Society of Printers, Cleveland; MNG; Nemzeti G., Pozsony; Pinakhotek, Bécs; PIM; Shakespeare M., Statford. Irod.: Plata, W.: Ungarische Buchgraphik, Hungarian Book Art, Le Livres Hongrois. Novumgebrauschgraphik, 1969/6.; Fejek (kat.), 1972; Somlyó Gy.: Kiss ballada a fejekről, 1972, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Guasco, R.: Kass János, (kat. bev. tan., Lo Squardo, Torino, 1973); Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János debreceni kiállítása, (kat., Debrecen, 1977); Juhász F.: Kass János remény-hite. Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János Debreceni kiállítása, Debrecen, 1977; Gách M.: Beszélgetés Kass Jánossal, Fotóművészet, 1977/4.; Halas, J.: Kass János, Budapest: Köpfe - Heads - Tätes, Novumgebrauchsgraphik, 1977/12.; Halas, J.: Graphics in Motion, Novumgebrauchsgraphik, 1981/6.; Fejér E.: Kass János grafikusművész kiállítása (Mini G., Miskolc), MIV, 1981/6.; Gách M.: Londoni kiállítás, új tervek, Film, Színház, Muzsika, 1983. júl. 30.; Papp J.: Fejek. Kass János kiállítása, MIV, 1984/3.; Kass János könyvillusztrációi (kat. Videoton Műv. H., Szfvár, 1985);Tandi L.: Kass János grafikáiról - öt tételben - grafikái, Szeged, 1988; Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Bálint P.: Kőtáblák. Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged 1997; Juhász F.: Halálraítéltek. A Kass G. megnyitó beszéde (1985), in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Gál J.: Beszélgetés Kass Jánossal, Életünk 1997/11-12.; Gál J.: Kass János könyvillusztrációinak és könyveiben megjelent rajzainak jegyzéke, Szhelyi Képtár Baráti Köre, Szhely, 1999; Altorjay A.: Egy kifogyhatatlan kedvű ember rajzai, Árgus, 1999/3.; Hollósi Zs.: Szeged számomra az elveszett paradicsom. Kass János grafikusművész, In: A Tisza parton én mit keresek? Huszonkét szegedi beszélgetés, Tiszatáj könyvek, 2000; Mezei O.: "Higgyünk a szellem világmegváltóteremtés-tudatában". Kass János életművéről, Árgus, 1999/3.; Tandi L.: Don Quijote az ezredvégén (kat., bev. tan. Kass János, Móra F. M. -Kass G., Szeged, 2000.) Grafikai albumok-mappák: Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre drámai költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához (bev. tan.; Juhász F.: Találkozások, Bp. 1967); Kass János: Fejek, Bp., 1974; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983; Kass János grafikái, Szeged, 1988. Összefoglaló munkák: Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk.: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997. Írásai (válogatás): Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977: A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvről (uo.); A technika gyors fejlődése (uo.); A tipográfia mestere (uo.); Kass János: Gondolatok a könyvillusztrációiról, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983 (kat.); Tipográfia és számítógép, 1986, in: Kass János Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Artner Margit kiállítása. Falusi G., Perbál, 1986. okt., MIV, 1987/2.; A kékszakállú herceg vára, in: Kass János: Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; A kortárs levelei. (kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.; Kass János: A kortárs levelei (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.; A kortárs levelei. (A pénzről - Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.; A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.; Kass János: A kortárs levelei. (A táncról és egyebekről), Alföld, 1997/12. Film: Takács G.: Három könyv-három művész, MTV, 1966; Dilemma (computer-animáció, forgatókönyv, story-board: Kass János producer: John Halas, Halas & Batchelor, 1980, London); Radó Gy.: Portré, MTV, 1992; Vértessy S.: Kass színes ceruzái, MTV, 1997. (S. E. - Po. G.)

[FKA570/305/102] A kép mérete: 30 x 21,2 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Európai művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Eredeti keretében.

Rézkarc, papír, 85x92 mm, 90x86 mm, j.j.l.: Berkovits

[FK3452/Bp93/50] A kép mérete: 12 x 15,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Apáti-Abkarovics Béla (Érmihályfalva, 1888, Szentendre, 1957) alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa, s föltethetően az ő növendékeivel jött le a nagybányai nyári gyakorlatra. A szabadiskolai névsorok 1911-12-ben jelzik nevét a kolónián. Itt Réti és Thorma korrektúráján tanult. Nyomban a világháború után, 1920-ban tűnt föl ismét a kolónián, s ott dolgozott 1927-ig. Nagybányai éveit követően tanulmányutat tett Németországban és Ausztriában. Ezután több éven keresztül Kárpátalján, Munkácson dolgozott és tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. 1920-ban állított ki először a budapesti Nemzeti Szalonban. 1924-ben a Nagybányai Jubiláris Tárlaton, 1925-ben és 1927-ben pedig a Nagybányai Festők Csoportkiállításán szerepelt. A '30-as évek végén Szentendrén telepedett le, s főképp ennek környékét festette. 1945-ben a szentendrei művésztelep tagjává választották, s részt vett ezek csoportkiállításain. Tagja volt a KUT-nak is. 1955-ben Szentendrén rendezett gyűjteményes tárlatot. Művészete a táj és az ember egységének nagybányai hagyományaira épül fel. Úgy az olaj, mint az akvarell, s a grafika területén teljesen azonos biztonsággal mozog. Grafikai munkássága tollrajzokat, linóleummetszeteket foglal magába, de készített nagyszámú monotípiát is. 1967-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban emlékkiállítást rendeztek műveiből. "Famunkások" című képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a sümegi Darnay Múzeumban, a munkácsi és a nagyváradi múzeumban is. (B.J.: Műv. 1971/9, NF, RINM, Mányokitól-Aba Novákig, MJ-NFM) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Ferency Károly volt a mestere. Annak elvégzése után a nagybányai művésztelepen folytatta tanulmányait Thorma János és Réti István mellett. Itt hat évig dolgozott, majd tanulmányutat tett Ausztria és Németország több városában. Először 1920-ban állított ki a Nemzeti Szalonban. Nevesebb művei közül megemlítjük a sümegi Darnay Múzeumban lévő Önarcképét, a nagyváradi múzeum tulajdonában lévő Munkások, a Székesfőváros által megvásárolt Famunások c. képét. Tagja volt a KUT művészeti egyesületnek. Főleg életképeket festett. - Irod.: MLKL. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa. A nagybányai szabadiskolában először 1911-ben főiskolásként Réti István, valamint Thorma János korrektúráján tanult. 1920-24 k. és 1927-ben ugyanitt, a művésztelepen dolgozott. Nagybányai éveit követően tanulmányutat tett Németországban és Ausztriában. Ezután több éven keresztül Kárpátalján dolgozott, és tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. 1920-ban állított ki először a Nemzeti Szalonban. 1924-ben a nagybányai jubiláris tárlaton, 1925-ben és 1927-ben a nagybányai festők csoportkiállításán szerepelt. Az 1930-as évek végén Szentendrén telepedett le, és többnyire ennek környékét festette. 1945-ben a szentendrei művésztelep tagjává választották, s részt vett ezek csoportkiállításain. Tagja volt a KUT-nak is. 1955-ben Szentendrén rendezett gyűjteményes kiállítás. Művészete a táj és az ember egységének nagybányai hagyományaira épül fel. Úgy az olaj, mint az akvarell, s a grafika területén teljesen azonos biztonsággal mozog. Grafikusi munkássága tollrajzokat, linómetszeteket foglal magába, de készített nagyszámú monotípiát is. 1967-ben a szentendrei Ferenczy-múzeumban emlékkiállítást rendeztek műveiből. "Famunkások" című képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a sümegi Darnay Múzeumban és a Nagyváradi Múzeumban is. (B. J.: Műv.-1970/9, NF, RI-NM, Mányokitól-Aba Novákig)

[FKC353/Bp75/65] A kép mérete: 11 x 7,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Magyar grafikus 1926 alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan István 26 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC415/Z032] A kép mérete: 26 x 21 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Stettner Béla (Budapest, 1928, Budapest, 1984) alkotása. Jelezve jobbra lent "Stettner Béla (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, szobrász. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán 1947-1952 között Berény Róbert, Kmetty János és Koffán Károly voltak a tanárai. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesítették. Egyik alapítója volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 1966-69 között a Kilencek művészcsoport tagjaként működött, évekig a Kisgrafika Barátok Körének a művészeti vezetője volt. Tanulmányúton járt több európai országban. Egyéni (Fiatal Művészek Klubja, Dürer Terem, Műcsarnok, Országos Széchenyi Könyvtár, Szeged, Jászberény, Miskolc, Bécs, Szófia, stb.) és csoportos (Krakkó, Berlin, Sao Paulo, Tokió, Párizs, stb.) tárlatokon szerepelt. 1953-tól haláláig rendszeresen szerepelt az országos rendezvényeken és a magyar művészet külföldi bemutatóin. Egyes művei eljutottak Afrikába. A Kilencek fővárosi és vidéki kiállításainak résztvevője. Díjak: Munkácsy-díj; Érdemes Művész; SZOT-díj; a Művészeti Alap képzőművészeti Szakosztályának díja; SZOT művészeti ösztöndíj. Művészeti szerkesztője volt a KBK "Kisgrafika" című negyedéves szemléjének. Realista művészetét egyéni formaalakító készség, kiváló technikai felkészültség jellemezte. Alakos kompozícióinak drámai atmoszféráját az anatómiai szabályok túllépésével, valamint a részleteket mellőző sommázó előadásmódokkal teremtette meg. Gazdag tematikájában előszeretettel foglalkozott az ifjúság, a külvárosok világának problémáival és az emberiség jövőjét fenyegető jelenségekkel (Apokalypszis I.-III., Passió-sorozat). Főképpen linóban, rézkarcban, monotípiában dolgozott. Az ex libris és a kisgrafika kiváló mestereként tartják számon. (G.F.: Műv. 1970/2, 1982, MFGA, K. Gy.: Műv. 1983/1) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert, Kmetty János, Koffán Károly voltak a mesterei. Derkovits-ösztöndíjat kapott 1960-1963-ban. Egyik alapítója volt 1968-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Önellátó tárlattal 1961-ben jelentkezett a Fiatal Művészek Klubjában. Közreműködője volt a Kilencek kiállításának. Külföldön Párizs, Tokió, Sao Paulo, Szófia, Berlin kiállítótermeiben ismerhették meg művészetét. Egyik vezetője a Kisgrafikai Barátok Körének, művészeti szerkesztője a KBK "Kisgrafika" c. negyedéves szemléjének. Munkácsy-díjas, érdemes művész. SZOT-díjjal 1970-ben tüntették ki. - Irod.: Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp. 1981.; Kovács Gyula: Kötődés a valósághoz. Stettner Béla ethosza. Művészet, 1982. 11. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán 1947-1952 k. Berény Róbert, Kmetty János és Koffán Károly voltak a tanárai. 1960-1963 között Derkovits-ösztöndíjban részesítették. Egyik alapítója volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Itthon, Párizsban, Tokióban, Brazíliában és Németországban voltak tárlatai. Munkácsy-díjas és érdemes művész. 1970-ben SZOT-díjat kapott. Egyik vezetője a Kisgrafikai Barátok Körének. Művészeti szerkesztője volt a KBK "Kisgrafika" c. negyedéves szemléjének. Az ex libris és a kisgrafika kiváló mestere. Kisgrafikái túlnyomórészt linómetszetek. (MFGA, G. F.: Műv.-1970/2, 1982.) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1947-52 között Kmetty János és Koffán Károly voltak a mesterei. 1951 óta szerepel kiállításokon. 1961-ben a "Fiatal művészek klubjá"-ban, 1965-ben a Dürer Teremben mutatta be grafikáit és monotípiáit. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Kmetty János és Koffán Károly vezetésével. Csoportos bemutatók mellett 1961-ben a Fiatal Művészek Klubjában, 1965-ben a Dürer Teremben, 1969-ben a Széchenyi Könyvtárban, 1970-ben Vácott, 1973-ban a Műcsarnokban és Szegeden, 1976-ban Jászberényben, 1979-ben Miskolcon, Szófiában és a Pataky István Művelődési Házban jelentkezett önálló tárlattal. Kiállított számos nemzetközi grafikai rendezvényen (Belin, Sao Paulo, Tokió, stb.). 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1982-1983-ban SZOT-ösztöndíjat kapott; 1966-ban Munkácsy-díjjal, 1970-ben SZOT-díjjal, 1972-ben érdemes művészi címmel tüntették ki. - Humanista gondolkodású és realista szemléletű művész volt, akinek szikár alakjai, drámai kompozíciói a politikus lelkiismeret éberségét tükrözik. Gazdag tematikájában előszeretettel foglalkozott az ifjúság, a munkásmozgalom, az üzemi élet és a külvárosok problémáival, majd tájképekkel és szimbolikus célzatú jelenetekkel. Fő műfaja a színes monotypia. A Kisgrafika Barátok Körének művészeti vezetője volt haláláig.