Régi cserkész tányér óntányér 21 cm

Eladási ár: 9 800 HUF

Leírás

[1S880/X229]
Régi, szép állapotú óntányér, falra akasztási lehetőséggel, a XX. század középső harmadából. Közepén nagyméretű plasztikus liliom díszítés látható.

Szélesség: 21 cm
Súly: 0.36 kg
Cserkészliliom
 



Cserkészliliom a két csillaggalMagyar cserkészliliom a Szent Koronával (1930-as évek)A jelenlegi hivatalos változat
A cserkészliliom a cserkészet egyik alapvető jelképe, amely a legtöbb cserkészszövetség logójának alapját képezi.

A Cserkész Világszövetség jelvényében két ötágú csillag is megjelenik, amelyek a tíz cserkésztörvényre és az öt világrészre utalnak. A liliomot körülvevő kötél az egységet, az egyszerű kettős csomó a segítőkészséget jelképezi. Ezek az elemek fehérrel jelennek meg lila alapon. A két csillag ezen kívül a tíz cserkésztörvényre is utalhat. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása.

Ezt a szimbólumot Flavio Gioja óta gyakran használták az iránytűn az északi irány jelzésére. Baden-Powell magyarázata szerint a cserkészek innen vették a liliomot, mert „a helyes irányba (és fölfelé) mutat, nem fordulva sem jobbra sem balra, mivel ezek újra visszafelé vezetnek. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: Ón

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. január. 02.

(A műtárgyat eddig 290-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Régi cserkész tányér óntányér 21 cm

[1S880/X229] Régi, szép állapotú óntányér, falra akasztási lehetőséggel, a XX. század középső harmadából. Közepén nagyméretű plasztikus liliom díszítés látható. Szélesség: 21 cm Súly: 0.36 kg Cserkészliliom   Cserkészliliom a két csillaggalMagyar cserkészliliom a Szent Koronával (1930-as évek)A jelenlegi hivatalos változat A cserkészliliom a cserkészet egyik alapvető jelképe, amely a legtöbb cserkészszövetség logójának alapját képezi. A Cserkész Világszövetség jelvényében két ötágú csillag is megjelenik, amelyek a tíz cserkésztörvényre és az öt világrészre utalnak. A liliomot körülvevő kötél az egységet, az egyszerű kettős csomó a segítőkészséget jelképezi. Ezek az elemek fehérrel jelennek meg lila alapon. A két csillag ezen kívül a tíz cserkésztörvényre is utalhat. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. Ezt a szimbólumot Flavio Gioja óta gyakran használták az iránytűn az északi irány jelzésére. Baden-Powell magyarázata szerint a cserkészek innen vették a liliomot, mert „a helyes irányba (és fölfelé) mutat, nem fordulva sem jobbra sem balra, mivel ezek újra visszafelé vezetnek.    Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: Ón

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. január. 02.

(A műtárgyat eddig 290-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
9 800 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2A010/Z023] Hibátlan állapotú, jelzett, részben mázas biszkvit porcelán szobor. Hátoldalán mélynyomott jelzés: SJ *C ( SARKANTYU JUDIT ) Magasság: 28.6 cm Szélesség: 5.8 cm Hosszúság: 8 cm Súly: 0.64 kg Sarkantyu Judit keramikus Születési hely: Szakály Születési dátum: 1947 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  "Meséim" - Sarkantyu Judit keramikusművész kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1968-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanul, tanárai: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1973: FIM burkolóanyag-pályázat, III. díj; 1975: Az év legszebb terméke, Iparművészeti Vállalat; 1976: A Csontváry Teremben megrendezett csoportos kiállításon a Művészeti Alap nívódíja; 1985: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nívódíja. 1973-tól az Iparművészeti Vállalat Mázsa utcai Kerámia Üzemének volt a tervezője, majd 1979-től önálló tervezőként dolgozik saját műtermében. 1977-ben részt vett a Kerámia a kertben szimpóziumon, 1981-ben a Kecskeméti Kerámia Stúdió ösztöndíjasa volt. 1985-ben Siklóson dolgozott egy tíztagú szobrászcsoporttal. 1973-79 között az üzemi tervezés mellett anyagkísérleteket és építészeti munkákat végzett. Ezt követően az önálló technika és stílus kialakítása, folyamatos anyag- és formakísérletek következnek. Alapvetően enteriőr kerámiákat készít, figurális kőplasztikákat és faliképeket samottból és porcelánból. Egyéni kiállítások 1984 • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Kölesd [Sarkantyu Simonnal] • Babits Mihály Művelődési Ház, Szekszárd • Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ, Debrecen 1988 • Vigadó Galéria, Budapest 1990 • Csók Galéria, Budapest • Kastélygaléria, Szirák 1996 • Csók Galéria, Budapest [Kiss Roóz Ilonával, Pannonhalmi Zsuzsával] 2000 • Szárnyak és árnyak, Szent Mihály-kápolna • Vincze Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások 1971 • Magyar Iparművészeti Főiskola Jubileumi Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1974 • Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Köztulajdon 1945-75, Műcsarnok, Budapest 1976 • Műcsarnok Szoborkiállítása, Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest 1981 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1982, 1984 • VII., VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nemzetközi Mini Kerámia Triennálé, Zágráb 1985 • Iparművészeti Vállalat Jubileumi Kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1986 • A zsennyei Művésztelep tíz éve, Szombathely 1986, 1990 • Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, Képtár, Szentendre 1987 • Kölesdi program 10 éve, Művészetek Háza, Szekszárd 1990, 1993, 1995, 1996 • MKT kiállítása, Csók Galéria, Budapest 1994 • Magastűzön, A MKT kiállítása, Gödöllői Galéria Őszi Kerámia Kiállítás, Palme Ház, Budapest 2001 • Szentendre Salonban, MűvészetMalom, Szentendre. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjtemény, Kecskemét • Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Köztéri művei kerámia fríz (terrakotta, 1975, Somoskőújfalu, határátkelő állomás vámkezelő terem fala) térelválasztó rács és nagyméretű virágtartók (samott-porcelán keverék, mázatlan, 1986, Budapest, Államigazgatási Számítógépes Központ aulájában) plasztika, kerámia csobogókút (samott, 1990, Szekszárd, Mezőgazdasági Kombinát kajmádi kastélyának kertje) Irodalom  ~ kerámia képei és figurái, Művészet, 1984/4. VADAS J.: ~ kiállítása, Magyar Ifjúság, 1988. június 10. porcelán és samott faliképei, Magyar Iparművészet, 2000/4.  Szentendre, 2000. Forrás: www.artportal.hu
Sarkantyu Judit : Kék ruhás hölgy porcelán szobor 28.6 cm
44 000 HUF
[2A009/X326] Hibátlan állapotú, jelzett, talapzaton gugoló, pisztollyal játszó, festett terrakotta puttó szobor. A talapzaton elöl karolt jelzés: BORY J. 1910 Magasság: 24.5 cm Szélesség: 11.5 cm Hosszúság: 12 cm Súly: 2 kg Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.)  Magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. Leghíresebb alkotása a „magyar Tádzs Mahal”-ként emlegetett székesfehérvári Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt. A József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett (1903). Stróbl Alajosnál három évig mintázni tanult, majd a Mintarajziskolában Székely Bertalan festőnövendéke. Németországba (1905), majd ösztöndíjjal Olaszországba ment tanulmányútra (1906–1907); Carrarában, Pablo Triscorinál, a márványfaragást sajátította el. Kiállító művész (1906-tól). Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola r. tanára (1911–1920), a József Műegyetemen a szobrászat előadó tanára (1920-tól), a Képzőművészeti Főiskola rektora (1943-tól). Találmánya a pirobazalt nevű fekete kerámia. Az 1920-as évek elejétől a Székesfehérvár melletti Máriavölgyben építtette fel saját tervei alapján a Bory-várat betonból, neoromán stílusban. A plasztikai részek is tőle származtak. Néhány székesfehérvári vonatkozású érme is ismeretes.   forrás: intezet.nori.gov.hu, hu.wikipedia.org
Bory Jenő : Puttó pisztollyal - festett terrakotta szobor 24.5 cm
95 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0Z152/Z059] Antik, szép állapotú, fodros szélű jelzett óntányér, a 18. századból. Közepében címer: korona felett bagoly, címerpajzsban lovag páncélos karja, csillagokkal. Felirat: ELISCHER DE THURZÓBÁNYA Hátoldalán jelzések: FEIN F.D. Mellette régi BÁV aukciósház árcímke található, lásd fotó. Szélesség: 21.5 cm Súly: 0.435 kg Elischer Gyula (orvos, 1875–1929)[bevezető szerkesztése]    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Ez a szócikk az orvosról (röntgenológusról) szól. Hasonló címmel lásd még: Elischer Gyula (egyértelműsítő lap). Elischer Gyula Született 1875. február 28.[1] Budapest Elhunyt 1929. december 16.(54 évesen)[1] Budapest Állampolgársága magyar Szülei Elischer Gyula Foglalkozása orvos Halál oka rák Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Elischer Gyula témájú médiaállományokat. thurzóbányai Elischer Gyula (Budapest, 1875. február 28. – Budapest, 1929. december 16.) magyar röntgenológus, egyetemi tanár. Tartalomjegyzék 1Életpályája 2Családja 3Jegyzetek 4Források 5További információk  Életpályája[szerkesztés] 1893-ban érettségizett Budapesten a Fasori Lutheránus Gimnáziumban. Orvosi pályája elején – 1901–1909 között – gyakornok volt a budapesti kórbonctani tanszéken, majd a belgyógyászaton. Hamburgban Albers-Schönberg mellett ismerkedett meg a röntgenológiával. 1909–1912 között a II. sz. Belklinika tanársegéde és a röntgenlaboratórium vezetője volt. 1911-től a budapestibelklinika röntgen-laboratóriumának vezetője volt. 1912-ben magántanár lett a klinikai radiológiából. 1914–1918 között hadiorvos volt. 1917-ben az Orvoskari Röntgenintézet vezetője lett Alexander Béla halálát követően. 1922-től a röntgenológia nyilvános rendes tanára Debrecenben. 1924–1925 között, valamint 1927–1928 között az orvosi kar dékánja volt. Sugárzás okozta rákban hunyt el. Jelentősek a vese, a szív röntgenvizsgálatára, különösen pedig a gyomornyálkahártya-reliefre vonatkozó kutatásai. A debreceni egyetemen Csiky József, Szontágh Félix, Neuber Ede, Belák Sándor, Hüttl Tivadar, Huzella Tivadar, Ormós Jenő, Verzár Frigyes, Benedek László, Loessl János és Kulin László voltak kollégái.  Családja[szerkesztés] Szülei: Elischer Gyula (1846–1909) nőgyógyász és Thrór Vilma (1848–1923) voltak. Testvére, Elischer Vilmos (1877–1938) ügyvéd volt. 1904. december 17-én házasságot kötött Petschacher Ágotával. Egy fiuk született: Elischer Gyula (1918-?).[2] Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (35-1-97).   Forrás: wikipédia
Antik Elischer de Thurzóbánya óntányér 21 cm
55 000 HUF
[1D348/081] Fa táblára rögzített jelzett szecessziós ón plakett, Mária portré. Rajta felirat: MARIA DOLORÓSA Jelzés: BÁNSZKY Magasság: 39.5 cm Szélesség: 28.5 cm Súly: 1.505 kg Bánszky Sándor    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Bánszky Sándor Bánszky Sándor: Madár Született 1888. február 11.[1] Szeged Elhunyt 1918 (29-30 évesen) Állampolgársága magyar Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Bánszky Sándor témájú médiaállományokat. Bánszky Sándor (Szeged, 1888. február 11. – Villefranche, 1918) magyar szobrász, éremművész.  Élete és munkássága Teljesen árva volt, tanulmányainak költségeit a szegedi árvaszék fedezte. A középiskolát Szegeden végezte, majd 1906-ban a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában tanult. Első külföldi útja Münchenbe vezetett, utána egy ideig Csáky Józseffel, fiatal szegedi művésztársával együtt a pécsi Zsolnay gyárban dolgozott. Ezután elvégezte a budapesti iparművészeti iskolát, ahol Maróti Géza és Mátrai Lajos tanítványa volt. Munkáiért többször kitüntetést kapott, szorgalma révén állami segélyben részesült. Ennek köszönhetően járt Bécsben és tett 1909-ben tanulmányutat Olaszországban. 1910-ben szerezte meg oklevelét, és az iparművészeti iskola szobrászati tanszékének tanársegédje lett. Műveivel szerepelt a Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1913 tavaszán Csáky után Párizsba utazott, hogy a század első évtizedében itt megindult modern művészeti áramlatokba bekapcsolódhasson. 1914 elején Párizsban csatlakozott hozzájuk Szolcsányi Gyula, aki később Szegeden síremlékszobrászként dolgozott. Bánszkynak szép műterme volt a rue Vaugiardon, ahol az ismerősök és szakmabeliek mint Szobotka Imre és Bossányi Ernő festőművészek, gyakran találkoztak. A nyelvész Eckhardt Sándor is járt itt, róla Bánszky egy portrét mintázott. 1914 tavaszán Bánszky és Csáky is sikerrel szerepeltek a független művészek kiállításán. Az első világháború azonban megtörte pályájukat, a magyar állampolgárokat ekkor internálótáborba vitték. Csáky ekkor már francia állampolgár volt. A Villefranche-i gyűjtőtáborban Bánszky és Szolcsányi egészen a háború végéig együtt voltak. Itt is dolgoztak, rajzokat, plaketteket és szoborvázlatokat, terveket készítettek. Bánszky kevés megmaradt művén a konstruktív, geometrikus mintázásra való törekvést látható. 1918 őszén a spanyolnátha járvány áldozata lett.  Forrás: wikipédia 
Bánszky Sándor : "Mater Dolorosa" 39.5 x 28.5 cm
42 000 HUF