Régi indiai elefántos Ganesha fafaragás 28 x 17.5 cm

Eladási ár: 45 000 HUF

Leírás

[1P598/X311/2]
Egy fából faragott, részletgazdag indiai Ganésa fafaragás. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Hátoldalán jelzés, lásd fotó.

Magasság: 28 cm
Szélesség: 17.5 cm
Súly: 1.215 kg
Ganésa
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





Ganésa





Dévanágari
गणेश


IAST
Gaṇeśa


Szerepe
az akadályok elhárítója,
az anyagi jólét és
az új kezdetek ura


Nem
férfi


Szülei
Párvati
Siva


Testvér
Kártikéja


Lakhely
Kailászanátha-hegy


Mantra
Om Ganesaja Nama
Om Gan Ganpataje Nama


Fegyver
alabárd, lasszó, ankus


Szent állat
egy patkányszerű lény


Régió
Dél-Ázsia


Ünnep
Ganés(a) csaturti








Ganésa (Szanszkrit: गणेश)), ismert még mint Ganapati (Szanszkrit: गणपति); Vinajaka (Szanszkrit: विनायक) a hinduizmus elefántfejű, embertestű istensége, az egyik legismertebb alakja a hindu panteonnak. Ábrázolása Indiában és Nepálban mindenhol fellelhető, szinte mindegyik hindu szekta rendkívül tiszteli, az iránta megnyilvánuló áhítat a dzsaináknak és a buddhistáknak köszönhetően Indián túl is elterjedt.

A vállalkozások isteneként ő az, aki elhárít minden akadályt egy induló üzlet, utazás, próbálkozás elől, mivel a Kezdetek és az Akadályok Urának tartják.[1] A tudományok és művészetek védnöke, valamint az értelem és a bölcsesség istene. Rítusok és szertartások kezdetekor imádkoznak hozzá és levelek írásánál hívják segítségül. A monda szerint ő jegyezte le a Mahábháratát, olyan lelkesen, hogy az írás hevében még egyik agyarát is letörte, hogy azt íróeszköznek használja.

Ganésa, mint istenség a 4–5. században különült el egyértelműen felismerhető formában a számtalan hindu istenségtől mint önálló alak, bár a védákban már voltak előképei. Népszerűsége gyorsan emelkedett, és a 9. században már hivatalosan szerepelt egy hindu felekezet öt elsődleges istensége között.

A fő szentírások három puránát is szentelnek Ganésának, a Ganésa Puránát, a Mudgala Puránát és a Gonapati Atharvasirszát. Dicséretét a Ganésa Csalisza éneke zengi.

Ganésa állati járműve Musak (egy patkányszerű lény).

Elefántfejének története több változatban ismert. Az egyik szerint Párvati akkor szülte Ganésát, amikor férje, Siva távol volt, így a fiú nem ismerte az apját. Egy alkalommal, amikor Párvati fürdött, Ganésa őrködött. Ekkor érkezett meg Siva, és Párvatihoz akart menni, de Ganésa (mivel nem ismerte fel az apját) ezt nem engedte meg. Siva haragra gerjedt és levágta Ganésa fejét. Amikor rájött, hogy a saját fiát ölte meg, fogadalmat tett, hogy az első állat fejét rakja fia testére, és ez történetesen egy elefánt volt. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 376-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Régi indiai elefántos Ganesha fafaragás 28 x 17.5 cm

[1P598/X311/2] Egy fából faragott, részletgazdag indiai Ganésa fafaragás. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Hátoldalán jelzés, lásd fotó. Magasság: 28 cm Szélesség: 17.5 cm Súly: 1.215 kg Ganésa Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Ganésa Dévanágari गणेश IAST Gaṇeśa Szerepe az akadályok elhárítója, az anyagi jólét és az új kezdetek ura Nem férfi Szülei Párvati Siva Testvér Kártikéja Lakhely Kailászanátha-hegy Mantra Om Ganesaja Nama Om Gan Ganpataje Nama Fegyver alabárd, lasszó, ankus Szent állat egy patkányszerű lény Régió Dél-Ázsia Ünnep Ganés(a) csaturti Ganésa (Szanszkrit: गणेश)), ismert még mint Ganapati (Szanszkrit: गणपति); Vinajaka (Szanszkrit: विनायक) a hinduizmus elefántfejű, embertestű istensége, az egyik legismertebb alakja a hindu panteonnak. Ábrázolása Indiában és Nepálban mindenhol fellelhető, szinte mindegyik hindu szekta rendkívül tiszteli, az iránta megnyilvánuló áhítat a dzsaináknak és a buddhistáknak köszönhetően Indián túl is elterjedt. A vállalkozások isteneként ő az, aki elhárít minden akadályt egy induló üzlet, utazás, próbálkozás elől, mivel a Kezdetek és az Akadályok Urának tartják.[1] A tudományok és művészetek védnöke, valamint az értelem és a bölcsesség istene. Rítusok és szertartások kezdetekor imádkoznak hozzá és levelek írásánál hívják segítségül. A monda szerint ő jegyezte le a Mahábháratát, olyan lelkesen, hogy az írás hevében még egyik agyarát is letörte, hogy azt íróeszköznek használja. Ganésa, mint istenség a 4–5. században különült el egyértelműen felismerhető formában a számtalan hindu istenségtől mint önálló alak, bár a védákban már voltak előképei. Népszerűsége gyorsan emelkedett, és a 9. században már hivatalosan szerepelt egy hindu felekezet öt elsődleges istensége között. A fő szentírások három puránát is szentelnek Ganésának, a Ganésa Puránát, a Mudgala Puránát és a Gonapati Atharvasirszát. Dicséretét a Ganésa Csalisza éneke zengi. Ganésa állati járműve Musak (egy patkányszerű lény). Elefántfejének története több változatban ismert. Az egyik szerint Párvati akkor szülte Ganésát, amikor férje, Siva távol volt, így a fiú nem ismerte az apját. Egy alkalommal, amikor Párvati fürdött, Ganésa őrködött. Ekkor érkezett meg Siva, és Párvatihoz akart menni, de Ganésa (mivel nem ismerte fel az apját) ezt nem engedte meg. Siva haragra gerjedt és levágta Ganésa fejét. Amikor rájött, hogy a saját fiát ölte meg, fogadalmat tett, hogy az első állat fejét rakja fia testére, és ez történetesen egy elefánt volt.    Forrás: wikipédia 

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 376-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
45 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B035/070] Papír pasztell festmény, paszpartuzva, két üveglap között, világos színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: DIENES I. Hátoldalán a Képcsarnok vállalat címkéje, rajta felirat: Művész neve : DIENES ISTVÁN Művészeti alkotás címe : DOMBOK Magasság: 50 cm Szélesség: 70 cm Súly: 4.225 kg Dienes István Budapest, 1905 - 1977, Budapest Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1937-ben. Mesterei: Nagy Sándor, Réti István. A főiskolán barátságot kötött Szabados Jenővel, Iván Szilárddal, Kling Györggyel, Breznay Józseffel, Mácsai István és Szűcs Istvánnal. Ezen barátságok élete végéig elkísérték.  1937-ben Nemes Marcell-díjat, 1948-ban minisztériumi díjat kapott. Munkáival kiállításokon szerepelt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. 1937- 38-ban ösztöndíjas tanársegédként működött a főiskola freskó szakán. 1935-1957 között rendszeresen részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain. 1964-ben gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Derkovits Teremben. Falfestményt készített a gönci katolikus templom számára. 1953-tól szabadúszóként, 1956-tól az Istókovics Kálmán vezette alkotói közösség tagjaként alkotott, amig az fennállt.   Kiállításai Válogatott csoportos kiállítások: 1935 1937 Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítás, Budapest 1940 Tavaszi Szalon, Műcsarnok, 1947 Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, január, Budapest 1951 Magyar képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 2. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 3. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest   Egyéni kiállítások 1964 Gyűjtemény kiállítás, Derkovits Terem, Budapest 1975 Gyűjtemény kiállítás, Tanácsháza, Gönc   Forrás: kieselbach.hu
Dienes István: "Dombok"
66 000 HUF
[2B033/084] Papír akvarell festmény, virágcsendélet, üveglap mögött, paszpartuban, hibátlan állapotú aranyozott modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Datált jelzés balra lent: MAGYARNÉ DERSZIB ETI 1999 Magasság: 68.5 cm Szélesség: 54.5 cm Súly: 2.3 kg Magyarné Derszib Eti   1948-ban született Sopronban. Folyamatosan itt él és dolgozik, mint rajz- matematika-fizika szakos tanár. 13 éves kora óta rendszeresen fest. Példaképei a francia impresszionisták: Monet, Degas és követőik, de leginkább Renoir. Kedvelt témái: öreg házak, falu- és városrészletek, tájképek, virágcsendéletek, portrék, állatok... Főleg aquarellel dolgozik, de gyakran alkalmaz olaj- és tustechnikát is. 1990-től saját festőiskolát vezet a gyakorlati festészet iránt érdeklődő soproniak összefogására. Ugyanebben az évben elnyerte a CZIFFRA ALAPÍTVÁNY ösztöndíját. Így egy hónapig festhette Párizs és Senlis környékét, miközben a senlisi Chapelle Royale-ban kiállított képeivel nagy elismerést aratott. Következésképp 1996 nyarán ismételten élvezhette az alapítvány és a franciák vendégszeretetét. 1999-ben Nagycenkre költözött. Azóta fő hivatása festő. Alkotásai magángyűjtőknél az összes kontinensen megtalálhatók, de Európa néhány Liszt Ferenc múzeumában is. A megújult Soproni Képzőművészeti Társaság egyik alapító tagja. Eddigi önálló kiállításai: Magyarország - Sopron, Kapuvár, Győr, Pécs, Esztergom, Dorog, Budapest, Szentendre, Celldömölk, Mohács, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Nagycenk; Ausztria - Gumpoldskirchen, Lutzmannsburg, Raiding; Németország - Landau;     Forrás: sopronikepzomuveszetitarsasag.hu
Magyarné Derszib Eti : Rózsacsokor kék vázában
55 000 HUF