Rékassy Csaba : "Buda 1970"

Verkaufspreis: 68 000 HUF

Leírás

[FKC207/Z25]
A kép mérete: 29 x 39,5 cm keret nélkül.
Készült: Rézmetszet, Papír
A kép Rékassy Csaba (Budapest, 1937) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Rékassy Cs. (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban grafikai tanszakra járt. Litográfiát, linót és fametszést tanult. A Főiskolán festőművész oklevelet kapott, diplomamunkája egy kerámia falikép volt. Kádár György növendékeként végzett. Tanulmányúton járt Itáliában. 1964 óta számos hazai és külföldi bemutatón szerepelt. Rendszeresen részt vett a miskolci Országos Grafikai Biennálén és a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Évente szerepel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója "Stúdió2 kiállításain. Grafikai munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulói, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. Dolgozott a hódmezővásárhelyi, 1986-88 között a mezőtúri művésztelepen. Díjak: Tornyai-plakett; Munkácsy-díj; a Tokiói Grafikai Biennále díja (Honorable Mention Prize); a Dürer-emlékkiállítás díja; a VIII. Miskolci Országos Grafikai Biennále nagydíja; Szeged városi tanács díja; Érdemes Művész; könyvillusztrátori nívódíj; a Várnai Grafikai Biennále díja; Kiváló Művész. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fa- és rézmetszeteit. Munkáit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk jelentőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. Sokoldalú művész. Nyolc műfajban dolgozik: grafika (fametszet, rézmetszet), festmény, tűzzománc, falikép, kerámia és iparművészet (faliszekrények, cserépedények, faintarzia, rézmunkák). Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a szolnoki Damjanich János Múzeum őrzi. (MÉ, D.F.Zs.: Műv. 1963/3, Műv. 1964/2, K.Gy.: Műv. 1966/2, V.Z.: Műv. 1971/1, B.É.: Műv. 1963/2, M.L.: Műv. 1989/11/12, P.Sz.E.: Műv. 1989/11/12, FJ)

Magyar festők és grafikusok adattára
1956-1962 között Kádár György növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton Olaszországban járt. 1963-tól kiállító művész, egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, majd Hódmezővásárhelyt és Szegeden, 1975-ben a Csók Galériában volt. Munkái szerepeltek a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Miskolci Grafikai Ifjúsági Biennálén (1967), a Sao Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé (1967, 1969, 1975 nagydíj), a Tokiói Biennálé (1970) és a Dürer-emlékkiállítás (1971) díjnyertese. 1984-ben elnyerte Szeged Városi Tanács díját. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Műveit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kádár György tanítványa volt. Tanulmányúton járt Olaszországban. Több hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. 1971-ben Tornyai-plakettet, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. 1970-ben a Tokiói Biennálé, 1971-ben a Dürer-emlékkiállítás díjnyertese. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Alkotásait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MÉ)

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1962-ben végzett Kádár György növendékeként. 1963 óta kiállító művész; egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, Hódmezővásárhelyen és Szegeden, 1975-ben és 1979-ben a Csók Galériában, 1978-ban Miskolcon volt. Szerepelt a párizsi Ifjúsági Biennálén (1967) és több nemzetközi grafikai rendezvényen. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, a Miskolci Grafikai Biennálé többszörös díjnyertese (1967, 1969, 1975 nagydíj); díjazták Tokióban (1970) és a Nemzeti Galéria Dürer-emlékkiállításán (1971). 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. - A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú, síkdekoratív stílusát. Fametszeteit, rézkarcait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kihasználó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művészi címet kapott.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett:
Típus:
Témakör:

2025. March. 17.

(Das Produkt haben bisher 171-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:

Rékassy Csaba : "Buda 1970"


nützlich!
[FKC207/Z25] A kép mérete: 29 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Rékassy Csaba (Budapest, 1937) alkotása. Jelezve jobbra lent "Rékassy Cs. (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban grafikai tanszakra járt. Litográfiát, linót és fametszést tanult. A Főiskolán festőművész oklevelet kapott, diplomamunkája egy kerámia falikép volt. Kádár György növendékeként végzett. Tanulmányúton járt Itáliában. 1964 óta számos hazai és külföldi bemutatón szerepelt. Rendszeresen részt vett a miskolci Országos Grafikai Biennálén és a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Évente szerepel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója "Stúdió2 kiállításain. Grafikai munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulói, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. Dolgozott a hódmezővásárhelyi, 1986-88 között a mezőtúri művésztelepen. Díjak: Tornyai-plakett; Munkácsy-díj; a Tokiói Grafikai Biennále díja (Honorable Mention Prize); a Dürer-emlékkiállítás díja; a VIII. Miskolci Országos Grafikai Biennále nagydíja; Szeged városi tanács díja; Érdemes Művész; könyvillusztrátori nívódíj; a Várnai Grafikai Biennále díja; Kiváló Művész. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fa- és rézmetszeteit. Munkáit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk jelentőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. Sokoldalú művész. Nyolc műfajban dolgozik: grafika (fametszet, rézmetszet), festmény, tűzzománc, falikép, kerámia és iparművészet (faliszekrények, cserépedények, faintarzia, rézmunkák). Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a szolnoki Damjanich János Múzeum őrzi. (MÉ, D.F.Zs.: Műv. 1963/3, Műv. 1964/2, K.Gy.: Műv. 1966/2, V.Z.: Műv. 1971/1, B.É.: Műv. 1963/2, M.L.: Műv. 1989/11/12, P.Sz.E.: Műv. 1989/11/12, FJ) Magyar festők és grafikusok adattára 1956-1962 között Kádár György növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton Olaszországban járt. 1963-tól kiállító művész, egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, majd Hódmezővásárhelyt és Szegeden, 1975-ben a Csók Galériában volt. Munkái szerepeltek a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Miskolci Grafikai Ifjúsági Biennálén (1967), a Sao Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé (1967, 1969, 1975 nagydíj), a Tokiói Biennálé (1970) és a Dürer-emlékkiállítás (1971) díjnyertese. 1984-ben elnyerte Szeged Városi Tanács díját. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Műveit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kádár György tanítványa volt. Tanulmányúton járt Olaszországban. Több hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. 1971-ben Tornyai-plakettet, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. 1970-ben a Tokiói Biennálé, 1971-ben a Dürer-emlékkiállítás díjnyertese. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Alkotásait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1962-ben végzett Kádár György növendékeként. 1963 óta kiállító művész; egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, Hódmezővásárhelyen és Szegeden, 1975-ben és 1979-ben a Csók Galériában, 1978-ban Miskolcon volt. Szerepelt a párizsi Ifjúsági Biennálén (1967) és több nemzetközi grafikai rendezvényen. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, a Miskolci Grafikai Biennálé többszörös díjnyertese (1967, 1969, 1975 nagydíj); díjazták Tokióban (1970) és a Nemzeti Galéria Dürer-emlékkiállításán (1971). 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. - A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú, síkdekoratív stílusát. Fametszeteit, rézkarcait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kihasználó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művészi címet kapott.

Weitere Details
Hordozó: papír
Jelzett:
Típus:
Témakör:

2025. March. 17.

(Das Produkt haben bisher 171-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:


Verkaufspreis:
68 000 HUF
Bisher 0 Angebot auf dieses Produkt.

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

gleiche Produkten der Kategorie