Salvator Rosa : "Két katona egy harmadikkal szemben..." - antik metszet 15.7 x 11 cm

Eladási ár: 65 000 HUF

Leírás

[2A632/X143/1]
Antik, 17. század közepén készült metszet Salvator Rosa "Figurine" sorozatából, amelynek címe - Két katona egy harmadikkal szemben, aki pajzsot tart." Szép állapotú vékony fekete keretben, üveglap mögött található rézkarc.

A karcon belül szignó balra lent:
SR

Magasság: 32.7 cm
Szélesség: 24 cm
Súly: 0.48 kg

Tulajdonságok

Jelzett: igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. június. 09.

(A műtárgyat eddig 39-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Salvator Rosa : "Két katona egy harmadikkal szemben..." - antik metszet 15.7 x 11 cm

[2A632/X143/1] Antik, 17. század közepén készült metszet Salvator Rosa "Figurine" sorozatából, amelynek címe - Két katona egy harmadikkal szemben, aki pajzsot tart." Szép állapotú vékony fekete keretben, üveglap mögött található rézkarc. A karcon belül szignó balra lent: SR Magasság: 32.7 cm Szélesség: 24 cm Súly: 0.48 kg

További részletek
Jelzett: igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. június. 09.

(A műtárgyat eddig 39-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
65 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1C926/108 (mappa)] Papír rézkarc, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KŐHEGYI GYULA Mű címe balra lent: VONULÓ VADLIBÁK 1978 Magasság: 29.4 cm Szélesség: 22.3 cm Súly: 0.015 kg Kőhegyi Gyula grafikus Pestszentlőrinc, 1933-09-13   Szerző: Matits Ferenc A Kirakatrendezői Iskola után 1956-61 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosított grafika szakán folytatta művészeti tanulmányait, mestere: Kmetty János, Hincz Gyula, Ék Sándor és Barcsay Jenő. 1963-tól foglalkozik kisgrafikával, ex libris készítésével. 1970-ben ösztöndíjasként három hónapig Franciaországban, a vence-i művésztelepen dolgozott. 1971-ben az I. Balatoni Kisgrafikai Biennálé II. díját nyerte el. A rézkarcoló művészek alkotóközösségének tagja. Változatos technikával – rézkarc, linóleummetszet, monotípia, tollrajz, fametszet – készülő munkáihoz a természetből, ezen belül különösen az állatvilágból kölcsönöz szívesen motívumokat. Az antik világ és a világirodalom szintén megihlették alkotói fantáziáját. Irodalom A Kisgrafika Barátok Köre Jubileumi Évkönyve, 1959-1969, Budapest, 1969 grafikái Budafokon, Művészet, 1969/5. Nordisk Exlibris Tidsskrift, Koppenhága, 1969/3. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének Évkönyve, 1950-1987, Budapest, 1988 SOÓS I.: ~ művészetéről, Kisgrafika, 1994/2. 27 kortárs magyar művész, Uránusz, 1998. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest • Művelődési Ház [Ligeti Erikával], Nagymaros • Szentendre 1977 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1993 • Pataky István Művelődési Központ, Budapest 1993 • Lukas Krankenhaus, Bünde (D) 1996 • Művelődési Ház, Budafok-Tétény, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1964 • Stúdió ’64, Ernst Múzeum, Budapest A Károlyi Múzeum Alapítvány Magyar Képzőművészeinek Kiállítása, Károlyi-palota 1992 • Kortársaink, Dorogi Galéria, Dorog • Művészileg ellenőrizve, az Első Magyar Látványtár Alapítvány Kiállítása, Stúdió Galéria, Budapest 1997 • Hidegtű, Vigadó Galéria, Budapest • II. Országos Színes-nyomat Grafikai Kiállítás,Művészetek Háza, Szekszárd • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
Kőhegyi Gyula : "Vonuló vadlibák" 1978
8 500 HUF
[FK2427/Bp205/9] A kép mérete: 31 x 21,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Aszódi Weil Erzsébet (Budapest, 1901, Budapest, 1976) alkotása. Jelezve Lent "Nápolyi utca, Aszódi Weil E (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott stúdiumokat. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd Balcsikban dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallta: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű alakos rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjal jutalmazták. 1953-ban, 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. Tanulmányúton járt Itáliában. Balcsikban is dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallja: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű figurális rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjat kapott. 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a MNG tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok adattára Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-1925-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1960-ban a Derkovits Teremben, 1971-ben a Dürer Teremben volt kiállítása. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1975-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - ML. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-25-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjt. kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. A felszabadulás óta főleg üzemek és termelőszövetkezetek életét ábrázolja impresszionisztikus jellegű rézkarcain. Számos kiállításon vett részt. 1960-ban a Derkovits Teremben volt gyűjt. kiállítása. Több rézkarca a Nemz. Gal. tulajdona. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként tanult. Tanulmányúton Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában és Bulgáriában járt. Első önálló kiállítása 1926-ban volt az Ernst Múzeumban; az utóbbi években a Derkovits Teremben (1960) és a Dürer Teremben (1971) mutatta be gyűjteményes anyagát. 1922-ben a Szinyei Társaság festészeti díját, 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el; 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. - Az alakos kompozíciók és a tájkép állt hozzá a legközelebb, mert érzékeny, a hangulatok iránt fogékony művészalkata itt talált leginkább önmagára. Az élet derűs oldalait kereső, realista szemléletű grafikáiban a fény- és árnyékhatások kiváló kiaknázójának bizonyult.
Aszódi Weil Erzsébet : "Nápolyi utca"
18 500 HUF
[1E910/077] Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, festett barna fenyő keretben. Datált jelzés karcon belül balra lent: VARGA MÁTYÁS 1988 Jobbra lent ceruzával: VARGA MÁTYÁS Kép címe balra lent: FÁK A TENGERPARTON Sorszám: 78/100 Hátoldalán Varga Mátyás életrajzi címke, lásd fotó. Magasság: 45 cm Szélesség: 63 cm Súly: 1.86 kg Varga Mátyás Iparművész, grafikus, díszlettervező Budapest, 1910-12-1   Elhalálozott: , 2002. október 24. 1926-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. 1929- ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-1980 között a budapesti Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-1939 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját. Irodalom LÁSZLÓ GY.: ~ képei (kat., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1967) BÖGEL J.-JÁNOSA L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973 Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983  Szeged, 1989. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1943 • A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár 1944 • A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) Forrás: artportal.hu
Varga Mátyás : "Fák a tengerparton" 1988
22 000 HUF