[FKA158/Bp72/428] A kép mérete: 15,5 x 12 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Balla Margit (Budapest, 1947) alkotása. Jelezve lent "Napéjegyenlőség Balla Margit (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Iparművészeti Főiskola nyomdászati szakán diplomázott. Ösztöndíjasként 1982-ben a worpswedei művésztelepen, 1984-ben a római Magyar Akadémián dolgozott. A kezdetekben főleg reklámgrafikával foglalkozott. Bár illusztrátorként megmaradt alkalmazott grafikusnak, fokozatosan áttért az autonóm alkotásra, és jelenleg főként a festészetre koncentrál. A rézkarc is kedvenc műfajai közé tartozik. Könyveket illusztrál, színházi jelmezeket és díszleteket tervez, talált tárgyakból kisplasztikákat készít. Eklektika, romantika, szimbolizmus - a valóság egységének az elvesztése, valamint a valóság elemeinek irracionális egységgé történő átrendezése jellemzi az egykor alkalmazott grafikusként indult képzőművészt. Számos itthoni és külhoni tárlaton szerepelt (Budapest, Kecskemét, Köln, Düsseldorf, Koppenhága, Hamburg, Svédország, Bécs, Helsinki, München, Firenze, stb.). Díjak: a Tihanyi Kisgrafikai Biennále díja (1979), Stúdió-díj, Pécs (1980). 1980-ban "Az év legszebb plakátja" című kiállításon fődíjat nyert. (A.J.: Műv. 1989/3, MÉ, L.J.: ÉS 1994/1) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskola nyomdászati szakán végezte tanulmányait. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott. A rézkarc is kedvelt műfajai közé tartozott. Az utóbbi években inkább a festészetre koncentrál. Stílusát a fantasztikus realizmus jellemzi. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt (Kecskemét, Budapest, Köln, Hamburg, Düsseldorf, Koppenhága és Svédország). 1980-ban "Az év legszebb plakátjai'" című kiállításon fődíjat nyert. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikai osztályán szerzett oklevelet 1947-ben. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott, később moziplakátokat készített, könyvborítókat és illusztrációkat tervezett. Kedvelte a rézkarcot. "Az év legszebb plakátjai" kiállításon, 1980-ban fődíjat nyert. 1977-ben Kölnben, 1978-ban Münchenben és Kecskeméten, 1981-ben a bp.-i Dorottya utcai teremben nyílt önálló kiállítása, ugyanezen évben Kölnben, Hamburgban, Düsseldorfban, Koppenhágában, 1983-ban pedig Svédországban. Stílusát "fantasztikus realizmus" jellemzi. - Irod.: P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikai osztályán szerzett oklevelet 1974-ben. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott, később moziplakátokat készített, könyvborítókat és illusztrációkat tervezett. Kedvelte a rézkarcot, az utóbbi években azonban többet fest és rajzol, a sokszorosító grafika háttérbe szorult. "Az év legszebb plakátjai" kiállításon 1980-ban fődíjat nyert. 1977-ben Kölnben, 1978-ben Hamburgban, 1979-ben Szegeden, 1980-ban Bécsben, Münchenben és Kecskeméten, 1981-ben a budapesti Dorottya utcai teremben nyílt önálló kiállítása, ugyanezen évben Kölnben, Hamburgban, Düsseldorfban, Koppenhágában, 1983-ban pedig Svédországban. Stílusát "fantasztikus realizmus" jellemzi.

[1M475/047] Papír rézkarc, üveglap mögött, keretezve. Jelzés balra lent: ISTOKOVITS K. Magasság: 37.5 cm Szélesség: 52 cm Súly: 1.3 kg Istókovits Kálmán festő- és grafikusművész Siklós, 1898-09-2 Névváltozat: Istokovics, Istókovics, Istokovits 1920-ban Bécsben, 1921-ben Milánóban tanult. 1922-27: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Csók István, Rudnay Gyula és Dudits Andor voltak a tanárai. 1926: a Szinyei Társaság díja a Társaság Tavaszi Szalonján, Nemzeti Szalon; Budapest Székesfőváros vízfestmény díja; 1928: Ferenc József koronázási jubileumi ösztöndíj; 1929-30: a római Magyar Akadémia ösztöndíja; Balló Ede-díj; 1932: Zichy Mihály grafikai-díj; 1939: Budapest Székesfőváros rézkarc díja; 1940: Budapest Székesfőváros fametszet díja; 1941: Budapest Székesfőváros vízfestmény díja; Vaszary Kolos-díj az OMKT műcsarnoki kiállításán. Tagja volt a Benczúr Társaságnak, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, a Magyar Arcképfestők Társaságának. 1922-től mutatta be műveit, az országos kiállítások állandó szereplője volt. Részt vett az OMKT, a Magyar Arcképfestők Társasága, a Szinyei és a Benczúr Társaság stb. kiállításain. 1921-ben a pécsi, 1924-ben a makói, 1925-ben a szegedi, majd 1930-44 között a szolnoki művésztelepen dolgozott. Olaszországban, Franciaországban járt tanulmányúton. Még a főiskola előtt, a pécsi telepen ismerkedett meg Rudnayval. Itt sajátította el a rézmetszés technikáját. Elsősorban drámai hangvételű grafikái jelentősek. A 20-as évek második felétől “rudnays” hatású női portrékat, vallásos- és történelmi tárgyú képeket, zsánereket, tájképeket is festett. Olaszországi tartózkodása után az olajképek mellett vékony temperafestésű képeket alkotott. Irodalom gyűjteményes kiállítása, Budapest, 1935 Adattár a magyar művészeti grafikához. Rézkarcolók 1900-1936, Budapest, 1937 SZÍJ R.: ~ Budapest képei, Budapest, 1975/4. Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 P. SZÜCS J.: A római iskola, Budapest, 1987 KOVÁCS Á. V.: A Duna színei. ~ akvarelljei, Új Művészet, 1993/2. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Magyar Rézkarcoló Műhely, Budapest 1929 • Kultúrház, Szombathely 1939 • Műterem, Budapest 1943 • Műbarát [Búza Barnával] • Alkotás Művészház • Műbarát [Cser Károllyal] 1980 • Iskola Galéria, Budapest 1992 • Hadtörténeti Múzeum, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1926 • Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1930 • Szent Imre kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1934 • XIX. Velencei Biennálé, Velence 1934-től Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1935 • A Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete jubileumi kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1936 • XX. Velencei Biennálé, Velence 1938 • 88. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1950-től Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • A szolnoki mûvésztelep…, Ernst Múzeum, Budapest 1954 • Hat festőművész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, 1978 • A 75 éves Szolnoki Művésztelep Jubileumi kiállítása, Damjanich János Múzeum, Szolnoki Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nagy István Képtár, Baja • Uffizi, Firenze. Forrás: artportal.hu

[FKC842/Bp206/16] A kép mérete: 16 x 21 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Magyar grafikus 1920 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK1330/Bp41/3] A kép mérete: 29,5 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Medgyes Jenő jelzéssel alkotása. Jelezve Jobbra lent "Medgyes Jenő 1960" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2478/Bp94/21] A kép mérete: 13,5 x 6,8 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Ábrahám Rafael (Szombathely, 1929) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Ábrahám R. (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. A fővárosi Dési-Huber Képzőművészeti kör esti tanfolyamán készült fel a Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgájára, ahová az első próbálkozást követően, 1957-ben kapott bebocsátást. A főiskola sokszorosító grafikai szakán Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Ék Sándor és Kádár György tanítványa volt. Mesterei közül Barcsay művészete gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tanulmányúton járt Olaszországban és Angliában. 1957-77 többször megfordult a kecskeméti művésztelepen. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből inspirálódnak. Az ex libris műfaj kiváló művelője. 1963 óta számos itthoni és külföldi tárlaton szerepelt (Ferencvárosi Pincetárlat, Dürer Terem, Csók István Galéria, Csepel, Szeged, Makó, Miskolc, Edinburgh, Hamburg, London, Bécs, Kioto, New York, stb.). Több irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Jókai, stb.). 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét városának művészeti díját. Több művét európai rangú műgyűjtemények őrzik. (GM, K.S.: Műv. 1968/7, W.T.: Műv. 1984/5, KM, KF) Magyar festők és grafikusok adattára 1962-ben kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként. Tanulmányúton Olaszországban és Angliában járt. 1963 óta jelentkezik munkáival a hazai és külföldi grafikai rendezvényeken: 1965-ben az Országos Széchényi Könyvtárban, 1968-ban a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében, 1969-ben az Építők Műszaki Klubjában, 1971-ben a Dürer Teremben, 1976-ban a Csók Galériában mutatkozott be önálló anyaggal. 1969-ben és 1971-ben is kiállított. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből szerveződnek képpé. Az ex libris műfaj kiváló művelője. - Irod.: Pogány - Szij - Tasnádi: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Wehner Tibor: Gondolattársítások. Ábrahám Rafael művészete. Művészet, 1985. 5. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A fővárosi Dési-Huber Képzőművészeti Kör estitanfolyamán készült fel a Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgájára, ahová az első próbálkozást követően, 1957-ben kapott bebocsájtást. A főiskola sokszorosító grafikai szakán Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Ék Sándor és Kádár György tanítványa volt. Barcsay művészete gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tanulmányúton járt Olaszországban és Angliában. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből inspirálódnak. Az ex libris műfaj kiváló művelője. 1963 óta több hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Ferencvárosi Pincetárlat - 1968, Dürer Terem 1971, Csók István Galéria, Csepel, Szeged-Bartók Műv. Közp., Makó-József Attila Múzeum, Miskolc, Edinburgh-1969, 1971, hamburgi Mensch Galéria). Számos irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Jókai, stb.). Több alkotását európai rangú műgyűjtemények őrzik. (GM, K.S.: Műv.-1968/7, W.T.: Műv.-1984/5) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1962-ben kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként. Több alkalommal járt tanulmányúton Nyugat-Európában, a legtöbbször Angliában. 1963 óta jelentkezik munkáival a hazai és külföldi grafikai rendezvényeken. 1965-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban, 1968-ben a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében, 1971-ben a Dürer Teremben, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Szegeden, 1981-ben a Csepel Galériában, 1983-ban Kecskeméten mutatkozott be önálló kollekcióval. Egyéni tárlatai voltak Edinburgh-ban (1969, 1971), Londonban (1969) és Hamburgban (1983). - Szürrealista montázstechnikával készült különböző műfajú grafikai lapjai valóságelemekből szerveződnek képpé, szellemesen tükrözve a mai világ egyidejűleg jelentkező, s gyakran ellentmondó jelenségeit. Az ex libris műfaj kiváló művelője.

[FKA289/Bp61/26] A kép mérete: 29 x 30,5 cm keret nélkül. Készült: rézkarc (foltmaratás), Papír A kép Tassy Béla (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "50/36 Juhász F. Létvonásokkal áldott életem Tassy B. 969" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1942 – Grafikus. 1964-65-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult. Mestere Gerzson Pál volt. 1967-től szerepel különböző tárlatokon. Egyéni bemutatók: Madách Színház, Stúdió Galéria, Lila Iskola, Kék Iskola, Helikon Galéria, Aquincum Hotel, Békéscsaba, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Eger, Hatvan, Kazincbarcika, Szentendre, Szombathely, Zürich, Frankfurt am Main, Svéd- és Lengyelország, Szófia, stb. Koll. tárlatok: Szeged, Miskolc, Szolnok, Tihany, Róma, Berlin, München, Graz, Bradford stb. Kedvelt technikája a színes rézkarc. Alkotásai gyakran szépirodalmi ihletettségűek. Díjak: Derkovits ösztöndíj; Stúdió-díj; a lipcsei N. Könyvkiállítás ezüstérme; a Szegedi Kisgrafikai Biennálé díja; a Tihanyi Kisgrafikai Biennále díja; a szolnoki VII. Képzőművészeti Triennále díja, a miskolci X. Grafikai Biennále díja; a Szegedi Nyári Tárlat díja. (IF, P.J.: Műv. 1982/2, MK) Magyar festők és grafikusok adattára Budapest, 1942 – Grafikus. 1967 óta vesz részt kiállításokon. 1973-ban a Dürer-Teremben mutatta be montázs kompozícióra épülő, igényes technikai kiállítású munkáit. – MK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1942 – Grafikus. 1967-től szerepel különböző tárlatokon. 1973-ban mutatta be a Dürer Teremben montázs kompozícióra épülő, igényes technikai kiállítású alkotásait. (MK) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Budapest, 1942 Autodidakta művész, 1967 óta jelentkezik munkáival a hazai és külföldi grafikai rendezvényeken. Egyéni tárlata volt a Madách Színházban (1970), a Stúdió Galériában (1970, 1977), Zalaegerszegen és Zalaszentgróton (1973), az újpalotai Lila iskolában (1974) és a Helikon Galériában (1982). Kiállított Lengyelországban (1973) és az NDK-ban (1975). Számos kiállítási és pályázati díj tulajdonosa; a Derkovits-ösztöndíj kitüntetettje. – Látványos, színes rézkarcai montázskompozícióra épülnek; mondanivalójuk az egymás mellé halmozott valóságtöredékek asszociatív összefüggéseiből alakul ki. Tematikáit gyakran meríti irodalmi alapanyagokból.