[1R181/X298]
Mikroplüssel bélelt bőr díszdobozban található plakett, emlékplakett. Lénárd Pál részére átadott darab.

Egyik oldalon Semmelweis portréja és felirat:
SEMMELWEIS IGNÁC FÜLÖP 1818-1865

Hátoldalán gravírozott felirat:
SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM
SEMMELWEIS IGNÁC EMLÉKÉRME

PÁL LÉNÁRD ELVTÁRSNAK 1987. NOVEMBER 19.

Szélesség: 9.3 cm
Súly: 0.615 kg
Semmelweis Ignác






Semmelweis Ignác





Semmelweis 1860-ban


Életrajzi adatok


Született
1818. július 1.
Tabán, Buda


Elhunyt
1865. augusztus 13. (47 évesen)
Döbling


Sírhely
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum


Ismeretes mint
az anyák megmentője


Házastárs
Weidenhofer Mária


Iskolái
Ciszterci Főgimnázium, Székesfehérvár,
Bécsi Egyetem


Iskolái


Egyéb diplomája
szülészmester


Pályafutása


Szakterület
szülészet-nőgyógyászat


Kutatási terület
gyermekágyi láz


Tudományos fokozat
orvosdoktor


Munkahelyek


Bécsi Közkórház
tanársegéd


Más munkahelyek
Szent Rókus Kórház


Jelentős munkái
A gyermekágyi láz kóroktana
A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése







Semmelweis Ignác Fülöp (németül: Ignaz Philipp Semmelweis, Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”. 2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága A világ emlékezete program részének nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait. 

Felfedezése 
A gyermekágyi láz halálozási adatai a Bécsi Közkórház I. és II. sz. klinikáján, 1841-1846. Nyilvánvalóan az I. sz. klinikán volt nagyobb a mortalitás1861-es könyvében, Semmelweis bemutatja a kórbonctan 1823-as fellendülésének (első függőleges vonal) egybeesését a gyermekágyi láz áldozatai számának felfutásával. A második függőleges vonal a klóros kézmosás 1847-es bevezetésének időpontját jelzi. A dublini szülőotthon, ahol nem volt kórbonctan, 1784–1849 közötti történeti statisztikáját a kék görbe jeleníti meg
A bécsi közkórház szülészeti klinikáján 1847-ben rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. számú klinikán, mint az orvosokén. A klórmészoldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését még abban az évben közzétette. 1847 májusában[12] kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályaira történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra, majd októberben kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is (ami könyékig, körömkefével végrehajtva negyedórás procedúra volt). Akkoriban ezek rendkívül népszerűtlen intézkedések voltak, a statisztikai bizonyítékokat pedig egyszerűen komolytalannak tartották. Így kezdődött szélmalomharca az akkori hivatalos, tudományos világgal, amely a mikroszkóp alkalmazásával (amit ő nem is használt) sem jutott erre az egyszerű, empirikus következtetésre. Az 1848-as év tavaszán Semmelweis több társával együtt tagja lett a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának, de eközben folyamatosan gyakorolta hivatását is. 

 

Forrás: wikipédia  

 

Pál Lénárd 



Pál Lénárd Imre (Gyoma, 1925. november 7. – Budapest, 2019. október 21.) Kossuth-díjas fizikus, matematikus, politikus, a fizikai és matematikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fizikai munkássága főként a szilárdtestek mágneses sajátosságainak és fázisátalakulásainak, illetve a nukleáris technológiák sztochasztikus folyamatainak matematikai vizsgálatára irányult. Az 1970-es–1980-as években a magyarországi tudománypolitika befolyásos alakja volt. 1957-től 1995-ig oktatott atomfizikát és szilárdtestfizikát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1970 és 1978 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) igazgatói, illetve főigazgatói posztját töltötte be.  

Forrás: wikipédia