[0U594/X280] Nagyméretű papír pasztell festmény üveglap mögött, ezüstözött artdeco keretben. Jelezve jobbra fent: SZABÓ ZOLTÁN '79 Hátoldalán arany címke: GULÁCSY LAJOS TEREM Képcsarnok V állalat címkén felirat: MŰVÉSZ NEVE: SZABÓ ZOLTÁN MŰVÉSZETI ALKOTÁS CÍME: CSÉ Magasság: 112 cm Szélesség: 82 cm Súly: 10.95 kg Angyalföldi Szabó Zoltán festő Budapest, 1929-02-5 Szerző: Tasnádi Attila 1948–1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György. 1960, 1963: Stúdió-pályázat, I. díj. 1960-1963: Derkovits-ösztöndíj; 1968: Munkácsy-díj; 1971: az Új Művek (Műcsarnok) nívódíja; 1977: érdemes művész; 1978, 1983-1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; 1981, 1984: szolnoki Képzőművészeti Triennálé, I. díj; 1985: a 40 alkotó év fődíja, Műcsarnok, Budapest; 1996: 43. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai plakett, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; 2001: Angyalföld díszpolgára; 2007: Táncsics Mihály-díj. A 1966-1968 között a Kilencek csoport tagja volt. Tanulmányúton járt Bulgáriában, Olaszországban és Németországban. Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, a kép tapasztalati elemeinek öntörvényű, mértanias szellemű összefoglalása, az ábrázolt témák monumentális szemlélete jellemzi. A kompozíciók monumentalitása ~ belső habitusából, energikus lényéből fakad, ill. abból a dinamikus szemléletmódból, amellyel a világot figyeli. Problematikáit a közösséget átfogó gondok és eszmék vizuális megjelenítése szabja meg. Művészi célja az önmaga létét megérteni és igazolni szándékozó ember küzdelmeinek kifejezése, valamint annak megmutatása, hogy a küzdelem és a munka eredményei miként formálják az életet, a jellemet. Bizonyos lényeginek érzett témákhoz rendszeresen visszatér, finomítja őket, egyre magasabb szinten láttatva vagy éppen aktualizálva tartalmiságukat. Ilyen folyamatosan visszatérő téma festészetében a forradalom, az öntudatra ébredés (Forradalom, 1975), ilyen az ember küzdelmeit és kudarcait összefoglaló igénnyel megjelenítő Golgota-motívum (Vietnami Golgota, 1969), ilyen az anyaság és a béke teremtette rend (Anya gyermekkel, Anyám, 1966), s ilyen az ipari civilizáció fejlődésével együtt alakuló munkás lelki és fizikai képmása (Kaszások, Magvető, 1976; Kubikusok,1986). Előszeretettel önti mondanivalóit pszichológiai érzékenységű arcmásokba (Önarckép, Proletár Madonna, 1967; Apám, 1970). Újabban lírai témák foglalkoztatják, nyomatékosabban fordul az élet érzéki örömei felé, amit csendéletek, tájképek (Velence, Köveskáli táj, 1982) és szénnel rajzolt aktok pompás sorozata (Fekvő akt, 1977; Festő és múzsa, 1982) bizonyít. A látványélményekhez való hangsúlyos visszatérés felszabadította festői energiáit, a korábbi rajzos modort változatos és tüzes színvilág, a koloritban rejlő érzelmi hatások kiaknázása váltotta fel.   Irodalom PERNECZKY G.: Csoportok és művészek, Élet és Irodalom, 1968. október ARADI N.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1976/9. VADAS J.: Izmos madonnák, Élet és Irodalom, 1976. május 15. ACSAI J.: Legszívesebben az eget festeném meg. Beszélgetés ~nal, Művészet, 1958/2. ACSAI J.: Spekulációk nélkül, Művészet, 1988/3. Szénnel festett képek, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1. Filmek KOLONITS I. (rendező): Arcképek ötféleképpen, MAFILM, 1971 SOÓS Á. (rendező): A "Szabci", TV-portréfilm, 1987. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1976 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) • Észt Művészeti Intézet, Tallinn • Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Madách Művelődési Központ, Vác 1983 • Tihany (gyűjt. kat.) • Hevesi Sándor Művelődési központ, Nagykanizsa 1994, Körmendi Galéria, Budapest 1997 • Kastélygaléria, Szirák • Városi Kiállítóterem, Hajdúszoboszló • Lord Major Galéria, Budapest 1999 • Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.) 2002 • Körmendi Galéria, Sopron 2006 • Körmendi Galéria, Sopron Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1966 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest 1985 • Magyar Gobelin 1945-1985 1993, 1994 • Art Expo Budapest 1999 Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár 2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Szolnoki Galéria, Szolnok Városi Múzeum, Banja Luka Forrás: artportal.hu

[FK1032/Bp62/6] A kép mérete: 40 x 49 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Vincze András (Feled, 1914, Szeged, 1987) alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a művész raglapjának maradványa látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beiratkozott a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért munkáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj és környezet, haláláig híven tükröződtek. 1954-ben Szegedre került. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, egyéni és koll. rendezvényeken. Számos szegedi és bajai tárlatokon mutatta be munkáit, 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában is, a Szegedi Képzőművészek kiállítása keretén belül. Korai alkotásai főleg baja- és szeged-környéki tájképek voltak. Későbbi olajfestményein elvontabb, szürreálisabb képi világot alakított ki. Fametszeteket is készített, melyek témáját leggyakrabban az egyszerű emberek életéből merítette. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton kiállított alkotásaira Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatgyűjtése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beíratkozott a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, hol Rudnay Gyula tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért alkotásaiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, valam. környezet, mindmáig híven tükröződik. 1947-ben és 1950-ben mutatkozott be Baján. 1954-ben Szegedre került. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton bemutatott műveire Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, val. a MNG-ban kapott helyet. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Festeni Baján, Nagy István befolyására kezdett, majd Rudnay Gyula biztatására a képzőművészetet választotta hivatásul. 24 évig élt Baján, ezért festményeiben és grafikáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, környezet, mindmáig híven tükröződik. Ez elsősorban az 1947-ben, majd 1950-ben rendezett első bajai tárlatain mutatkozott meg. 1954-ben került Szegedre. Az 1973-as Szegedi Nyári Táraton szereplő festményeire Alkotói-díjat kapott. 1974 év végén a Móra Ferenc Képtárban gyűjteményes kiállítást rendezett. Művei közül több a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Nemzeti Galériába került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Nagy István és Rudnay Gyula hatására kezdett festeni Baján, majd egy ideig Kecskeméten, jelenleg Szegeden dolgozik. 1948 óta szerepel kiállításokon; kisebb egyéni tárlatok mellett 1969-ben és 1974-ben Szegeden, 1970-ben Baján voltak gyűjteményes jelentkezései. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Jugoszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. - Műveit a valóság motívumaiból absztrahált szubjektív megjelenítés, újabban filozófikus-szürrealisztikus hangvétel jellemzi. Nagyobb fameszet-sorozaton dolgozta fel a szegedi népélet eseményeit.

[FKB117/Bp19/29] A kép mérete: 55 x 69 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Vértes jelzéssel, magyar művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "Vértes" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép