Szegedi Zoltán : "Ünnep II."

Sale price: 46 000 HUF

Leírás

[1M463/077]
Papír pasztell kép üveglap mögött, fenyő keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.


Hátoldalán felirat:
DUNAÚJVÁROS
SZEGEDI ZOLTÁN
ÜNNEP II.

Magasság: 46 cm
Szélesség: 86 cm
Súly: 3.225 kg
Szegedi Zoltán
festő, grafikus
Szakmár, 1941-03-10

Szerző: Tasnádi András

1963: szegedi Tanárképző Főiskola; 1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola. 1963-tól Dunaújvárosban élt, majd 1975-ben átköltözött Székesfehérvárra, ahol Fejér megye rajztanítási szakfelügyelője lett. A Székesfehérvári Művészek Társaságának vezetőségi tagja. Dunaújvárosi tartózkodása idején munkajeleneteket festett a Vasmű életéből, később expresszív szemléletű, gazdag koloritú képeket alkotott.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1974 • Velence
1985 • Municipial Galéria, Kassa
1989 • G. Gaspar Bárutt, St. Moritz (CH)
1994 • Öreghegyi Művelődési Ház, Székesfehérvár
1997 • Városi Képtár, Zirc
2001 • Pelikán Galéria, Székesfehérvár.

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1973 • Stúdió ’73, Ernst Múzeum, Budapest
1977 • Festészet ’77, Budapest
1979 • Kunstmesse, Bazel
1983 • Fiera de Arte Contenporaneo, Bilbao (SP) • Nemzeti Festészeti Triennálé, Szeged
1989 • Balatoni Grafikai Biennálé, Tihany
1989-től Fejér megyei képzőművészeti kiállítások, Székesfehérvár • Dunaújváros. 

 

Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Carrier: Paper
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

buying information

Uploaded: 2023. March. 27.

( 192 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Szegedi Zoltán : "Ünnep II."

[1M463/077] Papír pasztell kép üveglap mögött, fenyő keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Hátoldalán felirat: DUNAÚJVÁROS SZEGEDI ZOLTÁN ÜNNEP II. Magasság: 46 cm Szélesség: 86 cm Súly: 3.225 kg Szegedi Zoltán festő, grafikus Szakmár, 1941-03-10 Szerző: Tasnádi András 1963: szegedi Tanárképző Főiskola; 1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola. 1963-tól Dunaújvárosban élt, majd 1975-ben átköltözött Székesfehérvárra, ahol Fejér megye rajztanítási szakfelügyelője lett. A Székesfehérvári Művészek Társaságának vezetőségi tagja. Dunaújvárosi tartózkodása idején munkajeleneteket festett a Vasmű életéből, később expresszív szemléletű, gazdag koloritú képeket alkotott. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1974 • Velence 1985 • Municipial Galéria, Kassa 1989 • G. Gaspar Bárutt, St. Moritz (CH) 1994 • Öreghegyi Művelődési Ház, Székesfehérvár 1997 • Városi Képtár, Zirc 2001 • Pelikán Galéria, Székesfehérvár. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1973 • Stúdió ’73, Ernst Múzeum, Budapest 1977 • Festészet ’77, Budapest 1979 • Kunstmesse, Bazel 1983 • Fiera de Arte Contenporaneo, Bilbao (SP) • Nemzeti Festészeti Triennálé, Szeged 1989 • Balatoni Grafikai Biennálé, Tihany 1989-től Fejér megyei képzőművészeti kiállítások, Székesfehérvár • Dunaújváros.    Forrás: artportal.hu 

More details
Carrier: Paper
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

buying information
Uploaded: 2023. March. 27.

( 192 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
46 000 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

similar artworks of this category

[0U594/X280] Nagyméretű papír pasztell festmény üveglap mögött, ezüstözött artdeco keretben. Jelezve jobbra fent: SZABÓ ZOLTÁN '79 Hátoldalán arany címke: GULÁCSY LAJOS TEREM Képcsarnok V állalat címkén felirat: MŰVÉSZ NEVE: SZABÓ ZOLTÁN MŰVÉSZETI ALKOTÁS CÍME: CSÉ Magasság: 112 cm Szélesség: 82 cm Súly: 10.95 kg Angyalföldi Szabó Zoltán festő Budapest, 1929-02-5 Szerző: Tasnádi Attila 1948–1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György. 1960, 1963: Stúdió-pályázat, I. díj. 1960-1963: Derkovits-ösztöndíj; 1968: Munkácsy-díj; 1971: az Új Művek (Műcsarnok) nívódíja; 1977: érdemes művész; 1978, 1983-1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; 1981, 1984: szolnoki Képzőművészeti Triennálé, I. díj; 1985: a 40 alkotó év fődíja, Műcsarnok, Budapest; 1996: 43. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai plakett, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; 2001: Angyalföld díszpolgára; 2007: Táncsics Mihály-díj. A 1966-1968 között a Kilencek csoport tagja volt. Tanulmányúton járt Bulgáriában, Olaszországban és Németországban. Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, a kép tapasztalati elemeinek öntörvényű, mértanias szellemű összefoglalása, az ábrázolt témák monumentális szemlélete jellemzi. A kompozíciók monumentalitása ~ belső habitusából, energikus lényéből fakad, ill. abból a dinamikus szemléletmódból, amellyel a világot figyeli. Problematikáit a közösséget átfogó gondok és eszmék vizuális megjelenítése szabja meg. Művészi célja az önmaga létét megérteni és igazolni szándékozó ember küzdelmeinek kifejezése, valamint annak megmutatása, hogy a küzdelem és a munka eredményei miként formálják az életet, a jellemet. Bizonyos lényeginek érzett témákhoz rendszeresen visszatér, finomítja őket, egyre magasabb szinten láttatva vagy éppen aktualizálva tartalmiságukat. Ilyen folyamatosan visszatérő téma festészetében a forradalom, az öntudatra ébredés (Forradalom, 1975), ilyen az ember küzdelmeit és kudarcait összefoglaló igénnyel megjelenítő Golgota-motívum (Vietnami Golgota, 1969), ilyen az anyaság és a béke teremtette rend (Anya gyermekkel, Anyám, 1966), s ilyen az ipari civilizáció fejlődésével együtt alakuló munkás lelki és fizikai képmása (Kaszások, Magvető, 1976; Kubikusok,1986). Előszeretettel önti mondanivalóit pszichológiai érzékenységű arcmásokba (Önarckép, Proletár Madonna, 1967; Apám, 1970). Újabban lírai témák foglalkoztatják, nyomatékosabban fordul az élet érzéki örömei felé, amit csendéletek, tájképek (Velence, Köveskáli táj, 1982) és szénnel rajzolt aktok pompás sorozata (Fekvő akt, 1977; Festő és múzsa, 1982) bizonyít. A látványélményekhez való hangsúlyos visszatérés felszabadította festői energiáit, a korábbi rajzos modort változatos és tüzes színvilág, a koloritban rejlő érzelmi hatások kiaknázása váltotta fel.   Irodalom PERNECZKY G.: Csoportok és művészek, Élet és Irodalom, 1968. október ARADI N.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1976/9. VADAS J.: Izmos madonnák, Élet és Irodalom, 1976. május 15. ACSAI J.: Legszívesebben az eget festeném meg. Beszélgetés ~nal, Művészet, 1958/2. ACSAI J.: Spekulációk nélkül, Művészet, 1988/3. Szénnel festett képek, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1. Filmek KOLONITS I. (rendező): Arcképek ötféleképpen, MAFILM, 1971 SOÓS Á. (rendező): A "Szabci", TV-portréfilm, 1987. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1976 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) • Észt Művészeti Intézet, Tallinn • Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Madách Művelődési Központ, Vác 1983 • Tihany (gyűjt. kat.) • Hevesi Sándor Művelődési központ, Nagykanizsa 1994, Körmendi Galéria, Budapest 1997 • Kastélygaléria, Szirák • Városi Kiállítóterem, Hajdúszoboszló • Lord Major Galéria, Budapest 1999 • Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.) 2002 • Körmendi Galéria, Sopron 2006 • Körmendi Galéria, Sopron Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1966 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest 1985 • Magyar Gobelin 1945-1985 1993, 1994 • Art Expo Budapest 1999 Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár 2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Szolnoki Galéria, Szolnok Városi Múzeum, Banja Luka Forrás: artportal.hu
Angyalföldi Szabó Zoltán : Virágcsendélet 79
360 000 HUF