Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

100x70cm, Matáv gyűjteménybe került: 2000 keretezett, üveg mögött

[FK3416/Bp403/5] A kép mérete: 40 x 48,5 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Deli Antal (Gerényes, 1886, Szentendre, 1960) alkotása. Jelezve balra lent "Deli Antal" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960 Festő. 1903-ban az Iparrajziskolában képezte magát. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 között Ferenczy Károly, 1918-1922 Réti István tanítványa volt. 1913-14-ben a nagybányai szabadiskolában, 1924-25-ben Felsőbányán dolgozott. 1921-ben Bicskén tevékenykedett gr. Batthány Gyulánál. 1922-ben Münchenben tanult a Szinyei Társaság ösztöndíjasaként, 1925-ben Párizsban, 1926-ban Olaszországban járt tanulmányúton. 1937-ben Barcsay Jenő meghívására Szentendrén telepedett le. 1914-től vett részt budapesti, vidéki és külföldi tárlatokon aktokkal, tömören formált figurális alkotásokkal, tájképekkel és csendéletekkel. 1922-ben, 1924-ben és 1927-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban az Ernstben volt gyűjteményes tárlata. 1924 októberében Jándi Dáviddal és Korda Vincével rendezett kiállítást Nagyváradon. 1958-ban a Képzőművészeti Alap antwerpeni seregszemléjén mutatta be műveit. Falképeivel, mozaikterveivel több díjat nyert. Festészetében három stíluskorszak különíthető el. A '20-as évek közepétől a '30-as évek közepéig tartó korszakban Szőnyi István követőinek körébe sorolható. Akkori alkotásait a barnás tónusharmóniák és az aktok szoborszerű plasztikussága jellemzi. Az 1937-47 közötti korszakában a képi motívumok tömör szerkezeti rendje foglalkoztatta. Tájképi és csendéleti témákat dolgozott fel Barcsay Jenő akkori munkáival rokon monumentális hatású stílusban. Az 1947-től haláláig tart időszakban eltért a konstruktív irányzattól egy látvány közeli posztimpresszionista ábrázolás felé. A stílusjegyek alapján kimutatható, hogy ismét Szőnyi hatott reá. Ezúttal a mester későbbi, világos tónusú, lírai hatású, temperaképeihez közeledett, amelynek során pasztellkrétával Szentendre házait, utcáit és életképeit festette. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őrzi. A KÉVE tagja volt. (ML, Éber, RI-NM, Horváth János adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára (Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960) A Képzőművészeti Főiskolán 1911-1914 között Ferenczy Károly, 1918-1922 között Réti István növendéke volt. 1914-től szerepelt kiállításokon. Münchenben, Párizsban, Olaszországban járt tanulmányúton. Több nyáron át Nagybányán dolgozott. 1937-től Szentendrén élt. 1922-1947 között hét gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Falkép és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok, élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik figurális műveit, tájképeit, csöndéleteit. A Magyar Nemzeti Galéria több képét és rajzát őrzi. 1961-ben műveiből Szentendrén emlékkiállítást rendeztek. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960 Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 k. Ferenczy Károly, 1918-1922 k. Réti István tanítványa volt. Münchenben, Párizsban és Olaszországban járt tanulmányúton. Valószínűleg tanárai hatására 1924-ben és 1925-ben a nagybányai művésztelepen, és Felsőbányán dolgozott. 1914-től szerepelt budapesti kiállításokon aktokkal, tömören formált alakos képekkel, tájképekkel és csendéletekkel. 1922-ben, 1924-ben és 1927-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. 1924 októberében Jándi Dáviddal és Korda Vincével rendezett kiállítást Nagyváradon. Falképeivel és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok és élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik munkáit. A MNG több rajzát és festményét őrzi. (ML, Éber) Művészeti lexikon I-IV. (Gerényes, 1886. szept. 16. - Bp., 1960. márc. 1.) Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 között Ferenczy Károly, 1918-21 között Réti István növendéke volt. 1914-től szerepelt kiállításokon. Münchenben, Párizsban, Olaszo.-ban járt tanulmányúton. Több nyáron át Nagybányán dolgozott, 1937-től Szentendrén élt. 1922-47 között hét gyűjt. kiállítása volt Bp.-en. Falkép- és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok, élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik figurális kompozícióit, tájképeit, csendéleteit. A Nemz. Gal. több rajzát és képét őrzi. Művészeti lexikon I-II. Festő. Szül. Gerényes 1886 szept. 16. Budapesten és Nagybányán tanult s 1914 óta állít ki Budapesten aktokat, tömören formált alakos képeket. Egyéb festő Születési hely: Gerényes Születési dátum: 1886 Kiállítások az adatbázisban: Rajzok az 1920-as évekből Deli Antal gyűjteményes kiállítása Mesterei: Ferenczy Károly, Réti István. 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. 1903-ban az Iparrajziskolába iratkozott. 1912-1914: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly és Réti István. 1913-1914 között és 1924-ben Nagybányán, 1921-ben Bicskén dolgozott gróf Batthyány Gyulánál. 1922-ben Münchenben tanult a Szinyei Társaság ösztöndíjasaként. 1925-ben Párizsban, 1926-ban Olaszországban járt tanulmányúton. 1937-ben Barcsay Jenő meghívására Szentendrén telepedett le. Festészetében három stíluskorszak különíthető el. A húszas évek közepétől a harmincas évek közepéig tartó korszakban Szőnyi István követőinek körébe sorolható. Akkori műveit a barnás tónusharmóniák és az aktok szoborszerű plasztikussága jellemzi. Az 1937-1947-ig tartó korszakában a képi motívumok tömör szerkezeti rendje foglalkoztatta. Tájképi és csendéleti témákat dolgozott fel Barcsay Jenő akkori műveivel rokon monumentális hatású stílusban. A falkép- és mozaikterveivel több díjat nyert. Az 1947-től haláláig tartó időszakban eltért a konstruktív irányzattól egy látvány közeli posztimpresszionista ábrázolás felé. A stílusjegyek alapján kimutatható, hogy ismét Szőnyi István hatott reá. Ezúttal a zebegényi mester későbbi, világos tónusú, lírai hatású, temperaképeihez közeledett, amelynek során ~ pasztellkrétával Szentendre házait, utcáit és életképeit festette. Egyéni kiállítások 1927 • Nemzeti Szalon, Budapest 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1961 • Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.) 1962 • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár 1984 • Kapospula. Válogatott csoportos kiállítások 1922 • XLII. kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1923 • XXV. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1927 • LV. kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1927 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 • Magyar Művészetért, Műcsarnok, Budapest 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1951 • Szentendrei Művésztelep • Ferenczy Múzeum, Szentendre 1952 • Ötéves Terv, Ernst Múzeum, Budapest • Szentendrei festők II. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Budapest 1953 • Szentendrei festők III. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Budapest 1956 • Szentendrei Művésztelep jubiláris kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1957 • 70 művész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1957 • Rajzó és akvarell kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1957 • III. Pest megyei képzőművészeti kiállítás, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1958 • Képzőművészeti Alap kiállítása, Antwerpen • IV. Pest megyei képzőművészeti kiállítás, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1959 • 7. Magyar képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Szentendrén élő festőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre • V. Pest megyei képzőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Irodalom HAULISCH L.: A szentendrei festészet, Budapest, 1977. Horváth János forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/deli-antal-454

[FKA440/Bp202/42] A kép mérete: 50 x 65 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Borbély Béla (Szeged, 1966) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán az eredeti hátlap darabján autográf írással: Borbély Béla Istálló 50x65 pasztell Budapest XII. Alkotás u. 13. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Szeged, 1966 - Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolát 1990-1996-ban végezte el. Mestere Nagy Gábor volt. (KF) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Szeged, 1966 - Festő. Festészeti tanulmányait 1990-1996 között végezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Nagy Gábor volt. Kollektív és önálló bemutatókon vett részt. (LÁ, KF)

[1H067/104] Papír pasztell festmény, üveglap mögött, régi fekete keretben. Datált jelzés jobbra fent: ... 1914 Magasság: 38 cm Szélesség: 47 cm Súly: 1.205 kg