Szent László magyar király kerámia fali plakett 26.5 cm

Eladási ár: 22 000 HUF

Leírás

[1P569/X042]
Szép állapotú, nagy méretű kerámia plakett, kerámia fali relief. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.
Közepén Szent László magyar király lovas alakja látható.

Körben felirat:
REX UNGARIE SANCTUS LADISLAIS

Szélesség: 26.5 cm
Súly: 0.735 kg
I. László magyar király

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





I. László





I. László ábrázolása a Képes krónikában







Magyarország királya


Uralkodási ideje


1077 – 1095


Koronázása
Székesfehérvár
1077 és 1081


Elődje
I. Géza


Utódja
Kálmán


Horvát király


Ladislav I


Uralkodási ideje


1091 – 1095


Elődje
II. István


Utódja
Svačić Péter


Életrajzi adatok


Uralkodóház
Árpád-ház


Született
1040 körül[1]
Lengyel Királyság


Elhunyt
1095. július 29.
Nyitra, Magyar Királyság


Nyughelye
Nagyvárad (1106-tól)[2]



Édesapja
I. Béla


Édesanyja
Piast Richeza


Testvére(i)



I. Géza magyar király

Ilona horvát királyné

Eufémia morva hercegné

Zsófia szász hercegné






Házastársa
Rheinfeldi Adelhaid


Gyermekei
Árpád-házi Piroska,
két ismeretlen nevű leány


 





I. László címere










I. László





Születése


1040 körül
Lengyelország


Halála


1095. július 29. (55 éves kora körül)
Nyitra, Magyar Királyság


Tisztelete


Egyháza
Római katolikus


Szentté avatása
1192. június 27., Magyarország
Szentté avatta: III. Béla magyar király


Sírhely
Nagyvárad


Ünnepnapja
június 27.


Védőszentje
Magyar katonák, székelyek, Debreceni-Nyíregyházi egyházmegye, Kaposvári egyházmegye, Erdély, polgárőrök







I. László vagy Szent László (horvátul: Ladislav I, latinul: Ladislaus I.) (Lengyel Királyság, 1040 körül[1] – Nyitra, 1095. július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.[3]

I. Béla király halála (1063) után Géza és László hercegek elismerték unokatestvérüket, Salamont törvényes királynak, akivel a következő évtizedben jó kapcsolatuk volt. A nevezetes történet a kun által elrabolt leánnyal ebből a korszakból származik. A kapcsolat az 1070-es években romlott meg, és a hercegek fellázadtak Salamon ellen. A trónt Géza 1074-ben szerezte meg, de az ország nyugati határvidékén Salamon uralkodott tovább. Ebben az időben László volt Géza legfőbb tanácsadója.

Géza halála (1077) után hívei László mellé álltak, és őt tették meg királynak. Salamon IV. Henrik segítségével ellenállt; László az invesztitúraharcban IV. Henrik ellenfeleit támogatta. Salamon 1081-ben lemondott, de utána mégis megpróbálta visszaszerezni a koronát. Emiatt László bebörtönözte, de két évvel később a szentté avatások alkalmával szabadon engedte.

A sorozatos belviszályok után Lászlónak helyre kellett állítania a közbiztonságot, a lopást és rablást csonkítással vagy halállal büntette. 1091-ben elfoglalta Horvátország legnagyobb részét, ami a középkori Magyar Királyság terjeszkedésének kezdetét jelentette. Keleten legyőzte a kunokat és a besenyőket, amivel a keleti határokat 150 évre bebiztosította. Az utolsó években éppen a horvát hódítás miatt romlott meg a kapcsolata a Szentszékkel, mert a pápa a saját hűbérbirtokának tekintette a megszerzett horvát területet, de ezt László nem ismerte el.

A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét.[3] Népszerű szent Magyarországon és a környező országokban, sok templomnak ő a védőszentje. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László-herma, továbbá jobbja, amit a dubrovniki ferences kolostorban őriznek. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: kerámia

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 409-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Szent László magyar király kerámia fali plakett 26.5 cm

[1P569/X042] Szép állapotú, nagy méretű kerámia plakett, kerámia fali relief. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Közepén Szent László magyar király lovas alakja látható. Körben felirat: REX UNGARIE SANCTUS LADISLAIS Szélesség: 26.5 cm Súly: 0.735 kg I. László magyar király    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez I. László I. László ábrázolása a Képes krónikában Magyarország királya Uralkodási ideje 1077 – 1095 Koronázása Székesfehérvár 1077 és 1081 Elődje I. Géza Utódja Kálmán Horvát király Ladislav I Uralkodási ideje 1091 – 1095 Elődje II. István Utódja Svačić Péter Életrajzi adatok Uralkodóház Árpád-ház Született 1040 körül[1] Lengyel Királyság Elhunyt 1095. július 29. Nyitra, Magyar Királyság Nyughelye Nagyvárad (1106-tól)[2] Édesapja I. Béla Édesanyja Piast Richeza Testvére(i) I. Géza magyar király Ilona horvát királyné Eufémia morva hercegné Zsófia szász hercegné Házastársa Rheinfeldi Adelhaid Gyermekei Árpád-házi Piroska, két ismeretlen nevű leány   I. László címere I. László Születése 1040 körül Lengyelország Halála 1095. július 29. (55 éves kora körül) Nyitra, Magyar Királyság Tisztelete Egyháza Római katolikus Szentté avatása 1192. június 27., Magyarország Szentté avatta: III. Béla magyar király Sírhely Nagyvárad Ünnepnapja június 27. Védőszentje Magyar katonák, székelyek, Debreceni-Nyíregyházi egyházmegye, Kaposvári egyházmegye, Erdély, polgárőrök I. László vagy Szent László (horvátul: Ladislav I, latinul: Ladislaus I.) (Lengyel Királyság, 1040 körül[1] – Nyitra, 1095. július 29.) 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben, és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.[3] I. Béla király halála (1063) után Géza és László hercegek elismerték unokatestvérüket, Salamont törvényes királynak, akivel a következő évtizedben jó kapcsolatuk volt. A nevezetes történet a kun által elrabolt leánnyal ebből a korszakból származik. A kapcsolat az 1070-es években romlott meg, és a hercegek fellázadtak Salamon ellen. A trónt Géza 1074-ben szerezte meg, de az ország nyugati határvidékén Salamon uralkodott tovább. Ebben az időben László volt Géza legfőbb tanácsadója. Géza halála (1077) után hívei László mellé álltak, és őt tették meg királynak. Salamon IV. Henrik segítségével ellenállt; László az invesztitúraharcban IV. Henrik ellenfeleit támogatta. Salamon 1081-ben lemondott, de utána mégis megpróbálta visszaszerezni a koronát. Emiatt László bebörtönözte, de két évvel később a szentté avatások alkalmával szabadon engedte. A sorozatos belviszályok után Lászlónak helyre kellett állítania a közbiztonságot, a lopást és rablást csonkítással vagy halállal büntette. 1091-ben elfoglalta Horvátország legnagyobb részét, ami a középkori Magyar Királyság terjeszkedésének kezdetét jelentette. Keleten legyőzte a kunokat és a besenyőket, amivel a keleti határokat 150 évre bebiztosította. Az utolsó években éppen a horvát hódítás miatt romlott meg a kapcsolata a Szentszékkel, mert a pápa a saját hűbérbirtokának tekintette a megszerzett horvát területet, de ezt László nem ismerte el. A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét.[3] Népszerű szent Magyarországon és a környező országokban, sok templomnak ő a védőszentje. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László-herma, továbbá jobbja, amit a dubrovniki ferences kolostorban őriznek.    Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: kerámia

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 409-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
22 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
360 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M055/X305] Retro hibátlan állapotú iparművészeti kerámia váza, díszváza. Alján jelzés: B. VÁRDEÁK Alján zsűri címke, rajta felirat: IPARMŰVÉSZETI VÁLLALAT ZSŰRISZÁM: 108154 69-995 Magasság: 10.5 cm Szélesség: 6.5 cm Hosszúság: 10.5 cm Súly: 0.35 kg B.Várdeák Ildikó keramikus Abony, 1929-05-13 Névváltozat: Bődy Oszkárné 1953-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán Gádor István és Borsos Miklós növendékeként. 1971-ben és 1972-ben részt vett a Siklósi Kerámia Szimpóziumon. 1979: Faenza, aranyérem [Bődy Oszkárral]; 1980: Patikaedény-kiállítás, aranyérem, Gualdo Tadino. Kezdetben porcelán- és kerámiaedények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott, majd kerti plasztikákat készített samottos agyagból. Jelenleg cserépkályhát, kandallót tervez és kivitelez, valamint régi épületkerámiák restaurálásával foglalkozik. Irodalom Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1971 • Népház, Budapest-Óbuda 1980 • Faipari Szakiskola, Budapest 1992 • Angelika Cukrászda, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal Iparművészek Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1955, 1959, 1965 • 2., 4., 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1958 • Magyar Iparművészek Kiállítása, Világkiállítás, Brüsszel 1959 • Magyar Képzőművésznők II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1966 • Gádor István és tanítványai kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1967 • Kerámia kiállítás, Vármúzeum, Siklós 1968, 1972, 1975, 1978, 1980 • I., III-VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1968, 1972, 1977, 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza 1971, 1972 • Kerámia Szimpozion, Siklós 1972 • Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai Magyar Iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Sopot 1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1982 • Magyar Kerámia, Palazzo delle Esposizione, Faenza 1983 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Perugia – Gualdo Tadino 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1998 • In Memoriam Tornyai, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1998 • Őszi kerámia kiállítás, Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
B. Várdeák Ildikó mid century iparművész kerámia váza 10.5 cm
14 000 HUF
[0F371/X121] Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett kerámia bonbonier. Alján karcolt jelzés: SZT ( Szemereki Teréz keramikus ) Mellette Iparművészeti vállalat zsűricimkéje. Zsűriszám: 145403 Magasság: 10 cm Szélesség: 13.5 cm Súly: 0.78 kg   Méret: 30,5 x 41,5 cm Súlya: 1800 g   Szemereki Teréz keramikus Születési hely: Tata Születési dátum: 1947 Kiállítások az adatbázisban:  Titkok pecsétje  Magyar-német iparművészeti kiállítás: Kézfogás/Händedruck-Budapest/Karlsruhe  Kerámia plasztikák - tapintva látva is - Szemereki Teréz keramikusművész kiállítása Mesterei: Laborcz Ferenc, Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Jánossy György, Kovács Ferenc, Litkei József. 1966: Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Budapest; 1967-től Dési Huber Képzőművész Kör, mestere: Laborcz Ferenc, 1972: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Jánossy György, Kovács Ferenc, Litkei József. 1973: Club Design-pályázat, Szolnok, II. díj; 1975: IDEA-pályázat, I. és II. díj; Ösztöndíjasként Kerámia Szimpozion, Siklós (1978, 1994, 1997); Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét (1980, 1994, 1997); ARÁBIA, Finnország (1989, 1994); A szín szerepe a kerámiában, Siklós (1991); Béke és harmónia, Goa-Bicholim (IN) (1994); Tokoname (JP) (1995) alkotótelepein dolgozott. 1978-tól az MKT tagja. Funkcionális tárgyak mellett egyedi plasztikát is készít. Munkáinak fő forrása a természet, anyaga a samott, a kőedény és a kőcserép, ritkábban a porcelán. A növénylenyomatos, hajlított-gyűrt kerámiaplasztikákat követően, a 90-es évek elején művészetének fő motívuma a madár lett, majd ősi kultúrák formáit és motívumait megidéző, titokzatos tárgyakat (frigyláda, áldozati tál, szelence, rács) készít. Egyéni kiállítások 1979 • La Maison des Pays du Vancluse, Avignon 1984 • Szőnyi Terem [Polgár Csabával], Miskolc 1987 • [Gilyén Máriával] Képcsarnok, Sopron • Mednyánszky Terem, Budapest [Benes Ferenccel] 1989 • Rudnay Terem, Eger • Salgótarján 1993 • Mednyánszky Terem, Budapest • Végállomás Galéria 1995 • Hotel Ezüstpart, Siófok 1999 • Pogány portyák - kemény keresztek, Vigadó Galéria, Budapest • Titkok pecsétje, Rudnay Galéria 2000 • Múlt - jelen - Titkok pecsétje, Komárom • Városi Művészeti Múzeum, Győr • Magyar Intézet, Párizs Válogatott csoportos kiállítások 1973 • Club Design pályázat és kiállítás, Salgótarján 1975 • VIT-kiállítás, Budapest 1978, 1980 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza 1978-80, 1986-96 • V., VI., IX., XII-XIV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1980 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris 1980 • Tárgyak-Alkotások, Vigadó Galéria, Budapest 1982 • Magyar Kézműves Kerámia, Várgaléria, Siklós 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1988 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1990 • Víz és élet, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 1992 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Mino (JP) Magastűzön, A MKT kiállítása,Gödöllői Galéria, Gödöllő • Vármúzeum, Tata 1995 • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest • Fletcher Challenge, Auckland (UZ) • Kerámia workshop,Tokoname City (JP) 1996 • Kerámia Biennálé, Kairó 1996 • Őszi Kerámia Kiállítás. MKT kiállítása, Csók Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás. MKT kiállítása, Palme Ház, Budapest 2001 • Ipar-Művészet. Millenniumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 2000 • Híd 2000, Kecskeméti Képtár, Kecskemét. Művek közgyűjteményekben Köztéri művei relief (mázas samott, 1976, Komárom) csavart oszlop (anyagában színezett pirogránit, 1979, Körmend) Madár emlékmű (raku, 1994, Budakeszi).
Szemereki iparművészeti kerámia bonbonier
24 000 HUF