[1M111/X003] Szép állapotú bronz kisplasztika fa talapzaton. Felirat: 24. MISKOLCI TÉVÉ FESZTIVÁL 1984 Jelzés: SZZ Alján címke, rajta felirat: SZENTIRMAI ZOLTÁN Magasság: 8.5 cm Szélesség: 8.7 cm Súly: 0.29 kg Szentirmai Zoltán szobrász Budapest, 1941-12-4 Szerző: Kernács Gabriella-Wehner Tibor 1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a “bezártság-kibontakozás-kitörés” gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át – három fázisban – egy kibomló, előrelendülő női akt. A “bezártság-szabadság” témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben – mint ketrecben – lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret – mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele – írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az “időutazások” egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén). Irodalom kiállítása, Művészet, 1971/9. [K. GY.]: ~, Művészet, 1983/8. Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984 LÓSKA L. SZERK.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 CHIKÁN B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994). Film KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: A TV Galériája, MTV, 1974. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1977 • Fészek Klub, Budapest 1994 • Műhely Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1978 • Szegedi Nyári Tárlat 1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre 1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre 1995 • Törley kisplasztika és érempályázat 1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen 1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Liszt Ferenc Múzeum, Sopron Forrás: artportal.hu

**Leírás:** FARKAS ALADÁR, szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész (1909-1981) 1909. március 27-én született Újpesten. Édesapja cipészsegéd volt, édesanyja kilenc gyermeket nevelt fel, ő volt a hetedik. Első kiállítására 1936-ban került sor. 1937-ben Párizsba megy, beiratkozik a "Beaux Arts" Képzőművészeti Főiskolára. A francia kultúra nagy hatással van rá, ami későbbi munkáiban is megjelenik (Gall kakas, 1968) "...Farkas Aladár kivételes képességévé fejlődik, hogy biztos ítélettel igazodik el a nem egyedi emberre szabott, történeti-történelmi méretű eseményekben, társadalmi mozgásokban." - írja róla Tóth Antal művészettörténész, az 1988-ban megrendezett életműkiállítás kapcsán. Erről beszél a "Szobrász vagyok"c. filmben, amely az életműkiállítás kapcsán született. Együttérzésének és tiltakozásának is elemi erővel ad hangot, és ennek nyomatékot műveinek sorozatokba rendezésével ad. Legutolsó munkája, a (már betegen készített) Neutronbomba. Életművében figyelme kitágulását követhetjük nyomon: Újpestről, szűkebb emberi és társadalmi környezetéből Párizs, s a spanyolországi hírek nyitják rá szemét és elméjét az események nemzetközi vonatkozásaira és léptékére, majd teljesedik ki a vietnami sorozatának mondanivalójával. Érett kori műveiben a hazai és nemzetközi események megformálása elválaszthatatlan egységet képez. bronz, fatalpazat, 1983, hibátlan, 30 cm magas talpazattal, jelzett hátul réz plecsnin: FARKAS ALADÁR AGITÁTOR, elől díjazási szöveg **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Csomagjainkat FoxPost-tal és a Magyar Postával küldjük, gondosan csomagolva, a postázáskor keletkező károkért 100%-ban felelősséget vállalunk! Fizetni előreutalással és utánvéttel lehet. A nagyobb tárgyakat és a kimagasló értékű tárgyak esetén nem mindenesetben tudunk postázni. Személyesen is szállítjuk a tárgyakat, viszont ez külön díjazás, melyről privátüzenetben szívesen adunk tájékoztatást. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

Márvány, 20 x 30 x 28 cm, j. oldalt: MATZON

[1P136/Z010] Hibátlan állapotú talapzaton álló bronz szobor, egész alakos női akt kutyával bronz kisplasztika. Talapzat peremén karcolt jelzés: RK (R.K. Radó Károly) Magasság: 18 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 1.265 kg Radó Károly szobrász Somogyszabadi, 1925-07-15 Szerző: Szolláth György-Wehner Tibor 1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc. 1954: MNMA érem-díja; 1957-60: Derkovits-ösztöndíj; 1962: Budapesti díszkutak kiállítás a Károlyi palotában, II. díj (I. díjat nem osztottak); 1959: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. kisplasztikai díj; 1965: MNMA kisplasztikai díja; A Veszprémben felállított Golyózó fiú szobor díja. Szobrászati munkásságára az ősi Egyiptom és Asszíria emlékeinek tömörsége hatott, ezenkívül a XX. századi előzményekből Maillol és a konstruktivisták művészete. Mintegy ötven alkotása között találhatunk nagyméretű köztéri szoboralakokat, kőből faragott nagyméretű mellszobrokat, mészkő domborműveket, életnagyságú portrékat és kisplasztikákat. Újabban elsősorban festészettel foglalkozik. Munkáit közgyűjtemények, ill. magángyűj-temények őrzik, többek között San Franciscóban. Irodalom Beruházási munkák a XI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon, Művészet, 1968/5. Kiállítási naptár, Művészet, 1973/7. KÁDÁR Z.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, Budapest, 1979) Pályaképvázlat, Szekszárd, 1990. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1984 • Építésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézet, Budapest 1989 • Magyar Ház, Los Angeles Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1967 • VIII. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1974 • Nyári Tárlat, Szekszárd 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 2000 • IV. Országos Pasztell Biennálé, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu 

[0Q259/X170] Jelzett bronz szobor, márvány talapzaton. Európai művész, cca 1940 körül. Jelzés a talapzaton: PARENTA Magasság: 40 cm Szélesség: 18 cm Súly: 7.8 kg