[FKC367/Z018] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Vászon A kép Lampl Mária W. (Budapest, 1914) alkotása. Jelezve balra lent "W. Lampl Mária 78" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok kiállítási raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1942-ben Szőnyi István és Nagy Sándor növendékeként. A nyilvánosság előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes anyaggal. Egyéni tárlatát 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben rendezte meg. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csöndéleteit, szobabelsőit épp úgy, mint tájképeit. Alkotásait a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A középiskola befejezése után nagybátyja, Pátzay Pál szobrászművész ösztönzésére Szőnyi István, majd Aba-Novák Vilmos magániskolájában kezdte művészi tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskolára 1937-ben vették föl, s 1942-ben kapott oklevelet, mint Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke. A közönség előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes kiállítással. - Egyéni tárlata nyílt 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben. A természet festői szépségei ihleti alkotásra. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit éppúgy, mint tájképeit a derűs életszemlélet s az ennek megfelelő színvilág jellemzi. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932-35: Szőnyi István magánisk.-ja, 1935-37: Aba Novák Vilmos magánisk.-ja, 1937-42: MKF, mestere Szőnyi István, Nagy Sándor. Posztimpresszionista olajtempera virágcsendéleteket, arc- és tájképeket fest. Ek: 1978: HNF, Bp.,; 1979: Derkovits T.; 1982: Aba Novák T., Szolnok; 1985: Aba Novák T., Szolnok.

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

Mélységek és magasságok, az örök téma. Ebben a festményben víz alá merülünk, és felfedezzük az ott élő csodákat. Korallok, sokféle növény és állat, valamint itt-ott felcsapó vízsugarak és átható napfény jelenik meg a vásznon. A áttetsző fények játékában szinte hallhatjuk a tenger moraját. Akril- és olajfestékeket használtam, hogy egy mozgás és nyugalom teli, gazdag színárnyalatokkal rendelkező képet mutathassak be Önöknek.

Lenyügözött a romok és a körülötte lévő világ festése. Úgy érzem, hogy ez a téma még sokáig inspirálni fog. A romok ablakaikkal, tükröződéseikkel és a körülöttük kibontakozó világgal. A ragyogó napfény, amely minden sarkában más-más színt hoz létre. A zöld lombok, amelyek csodálatos játékot kínálnak a zöld árnyalatokkal. A tóval vagy a zuhogó folyóval, amely tükröződéseket és örök témát kínál. A nagy, zöld rétekkel, dombokkal, hegyekkel és hegycsúcsokkal... És ezek a nyugtató színek!

[FK0213/Bp405/17] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Hénel Gusztáv (Bustyaháza, 1887, Pápa, 1966) alkotása. Jelezve Balra fent "Hénel Gusztáv, 1934" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt, Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsüléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tízes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár tevékenykedett. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal Svájcba ment havasokat festeni. Segantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland stb. városok voltak külhoni tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is főleg tájképeket festett, de alkotott figurális kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. 1966/4, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt. Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsűléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tizes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár dolgozott. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal ment Svájcba havasokat festeni. Se gantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland, stb. városok voltak külföldi tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is elsősorban tájakat festett, de alkotott alakos kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. - 1966/4) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Táj- és csöndéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a budapesti és vidéki tárlatokon. - Irod.: MTA, Jelencsik Sándor, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1985. nov. 14-i levele. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Pápán él. Táj- és csendéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a bpesti és vidéki tárlatokon.