[FKC367/Z018] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Vászon A kép Lampl Mária W. (Budapest, 1914) alkotása. Jelezve balra lent "W. Lampl Mária 78" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok kiállítási raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1942-ben Szőnyi István és Nagy Sándor növendékeként. A nyilvánosság előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes anyaggal. Egyéni tárlatát 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben rendezte meg. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csöndéleteit, szobabelsőit épp úgy, mint tájképeit. Alkotásait a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A középiskola befejezése után nagybátyja, Pátzay Pál szobrászművész ösztönzésére Szőnyi István, majd Aba-Novák Vilmos magániskolájában kezdte művészi tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskolára 1937-ben vették föl, s 1942-ben kapott oklevelet, mint Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke. A közönség előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes kiállítással. - Egyéni tárlata nyílt 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben. A természet festői szépségei ihleti alkotásra. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit éppúgy, mint tájképeit a derűs életszemlélet s az ennek megfelelő színvilág jellemzi. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932-35: Szőnyi István magánisk.-ja, 1935-37: Aba Novák Vilmos magánisk.-ja, 1937-42: MKF, mestere Szőnyi István, Nagy Sándor. Posztimpresszionista olajtempera virágcsendéleteket, arc- és tájképeket fest. Ek: 1978: HNF, Bp.,; 1979: Derkovits T.; 1982: Aba Novák T., Szolnok; 1985: Aba Novák T., Szolnok.

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

Mélységek és magasságok, az örök téma. Ebben a festményben víz alá merülünk, és felfedezzük az ott élő csodákat. Korallok, sokféle növény és állat, valamint itt-ott felcsapó vízsugarak és átható napfény jelenik meg a vásznon. A áttetsző fények játékában szinte hallhatjuk a tenger moraját. Akril- és olajfestékeket használtam, hogy egy mozgás és nyugalom teli, gazdag színárnyalatokkal rendelkező képet mutathassak be Önöknek.

Lenyügözött a romok és a körülötte lévő világ festése. Úgy érzem, hogy ez a téma még sokáig inspirálni fog. A romok ablakaikkal, tükröződéseikkel és a körülöttük kibontakozó világgal. A ragyogó napfény, amely minden sarkában más-más színt hoz létre. A zöld lombok, amelyek csodálatos játékot kínálnak a zöld árnyalatokkal. A tóval vagy a zuhogó folyóval, amely tükröződéseket és örök témát kínál. A nagy, zöld rétekkel, dombokkal, hegyekkel és hegycsúcsokkal... És ezek a nyugtató színek!

[FKB660/Bp1/69] A kép mérete: 34,5 x 50,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, kollázs, Papír A kép Buhály József (Nyírtass, 1945) alkotása. Jelezve balra lent "Buhály 2010" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással "Emlékeim között" vegyes technika papír 34,5x50,5 2010 Buhály József régi művésztelep Szentendre Bp. u. 6. III. 4/B Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Dési Huber Körben és a tokaji művésztelepen kezdett alkotni. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában a Szurikov Művészeti Akadémián tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. 1980-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Számos külhoni (Bécs, USA, Ankara, Athén, Dachau, Meiningen, Klagenfurt, stb.) csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban pedig a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek munkái között a pasztellkrétával és ceruzával készített alkotások. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. Több monumentális munka alkotója. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki múzeumban. Műv. díjak: szegedi Nyári Tárlat díja (1986), Reichelsheim város ösztöndíja (1987). (KF, Matits Ferenc adatközlése nyomán, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig előbb Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-1978-ban mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három évre Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Bizonyos fokú rejtelmesség árad el képein, amelyeken a nehézéletű emberekről ad hírt, tág képzettársítási lehetőségeket nyújtva a szemlélőnek. Műveivel több külföldi csoportos kiállításon szerepelt. Egyéni kiállításai: Szentendre, 1981, Budapest, Stúdió Galéria, 1983. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külhoni csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-től 1978-ig mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három év Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külföldi csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást műveiből. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. A Dési Huber Körben és a Tokaji Művésztelepen kezdett alkotni, majd felvették a főiskolára. 0971-77: MKF, mestere: Barcsay Jenő, Kokas Ignác és Szentiványi Lajos. 1980-83 között Derkovits-ösztöndíj; 1986: Szegedi Nyári Tárlat Díja; 1987: Reichelsheim város ösztöndíja. 1977-78-ban az MM ösztöndíjával Moszkvában dolgozott a Szurikov Műv. Akadémián. 1979-től tagja a szentendrei régi művésztelepnek; 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek művei között a pasztellkrétával és ceruzával készített művek. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. A vissza-visszatérő alakzatok szimbolikus rendszerekké állnak össze. A sajátos hangvételű, s különös, illuzórikus világban harmóniát teremt. Mindezt a fény- és színreflexekre épülő tereinek rendezettsége, valamint a szerkesztett metafizikus közegben felbukkanó valós elemek szerepeltetése teszik lehetővé. A párhuzamos vonalak alkotta rácsszerkezetek és a vibráló fénysugarak ismétlődő motívumai közé tartoznak. Ek: 1977: József A. M. és Képtár, Makó; 1978: Ferencvárosi Pincet. (kat.); Műv. H., Abádszalók; 1979: MÁV Fiók Kvtár., Hatvan (kat.); 1980: a GAMF Kt., Kecskemét (kat.); Műv. H., Abádszalók (kat.); 1981: Művésztelepi G., Szentendre (kat.); 1982: MMK, Veszprém (kat.); Blaskovits M., Tápiószele; 1984: Pál Gyula T., Nyíregyháza (kat.); 1988: Városi G., Reichelsheim; 1989: Átrium Hyatt Hotel; 1992: Református Gyülekezeti H., Kiskunhalas; 1993: Pátria H., Miskolc; 1994: Műv. Közp., Bonyhád; G. Arcis, Sárvár; Iskola G., Abádszalók; Dürer T., Gyula; 1996: Palotaszálló, Lillafüred; Art-East G., Bfüred (kat.); 1997: Művészetek H., Kisvárda. Vcsk: 1977-83: FKS éves kiállításai;; 1978-tól Csongrádi Művésztelep kiállításai; 1979-től Szentendrei tárlatok, Pest m.-i tárlatok, Szentendrei Képtár, Szentendre; 1980-92: Debreceni Műhely Alkotóközösség Kiállításai, Debrecen; 1980: Szentendrei festők, Városi M., Meiningen; 1981: Coll. Hung., Bécs; Vigadó G.; 1982: Knoxville (USA); 1983: Szentendrei festészet, Isztambul, Ankara, Athén, Meiningen; 1984: Mai Magyar Grafika, MNG; 1985: Szentendrei művészet, Dachau, Meiningen; 1986: XXV. Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; Szentendrei festészet, Delmenhorst; 1987: V. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1988: Tavaszi Trálat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Téli Tárlat, Műcsarnok; 1991: Szentendrei Műhely G., New York; Klagenfurt; Vigadó G.; 1992: XVII. Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1993: VII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; 1995: Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1996: VIII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki G., Szolnok; VI. Orsz. Táblaképfestészeti B., Móra F. M., Szeged. Mk: Báthori I. M., Nyírbátor; Damjanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; JPM, Pécs; MNG; Móra F. M., Szeged. Km: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza; Európai Biztonsági Tanács és Együttműködési Értekezlet Kult. Fóruma; SZOT Postás Üdülő, Boglárlelle; Polgármesteri Hivatal, Reichelsheim; Műv. H., Bonyhád, FORSZ Kft. Irod.: Chikán B.: (kat. bev., Ferencvárosi Pincet., 1978); Chikán B.: (kat. bev., Hatvani MÁV Fiókktár Kiállítás, 1979); Chikán B.: (kat. bev., kecskeméti GAMF; abádszalóki Műv. H. Kiállítás, 1980); Hann F.: (kat. bev., Szentendrei Művésztelepi G. Kiállítás); Pálinkás L.: (kat., Veszprém m.-i Műv. Közp., 1982); Pálinkás L.: (kat. bev., nyíregyházi Pál Gyula T., 1984); Gál Zs. Z.: (kat. bev., balatonfüredi Art-East Kiállítás, 1996); Hann F.: Buhály József, Tiszavasvári, 1997. (M. F.)

[FK0213/Bp405/17] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Hénel Gusztáv (Bustyaháza, 1887, Pápa, 1966) alkotása. Jelezve Balra fent "Hénel Gusztáv, 1934" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt, Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsüléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tízes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár tevékenykedett. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal Svájcba ment havasokat festeni. Segantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland stb. városok voltak külhoni tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is főleg tájképeket festett, de alkotott figurális kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. 1966/4, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt. Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsűléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tizes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár dolgozott. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal ment Svájcba havasokat festeni. Se gantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland, stb. városok voltak külföldi tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is elsősorban tájakat festett, de alkotott alakos kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. - 1966/4) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Táj- és csöndéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a budapesti és vidéki tárlatokon. - Irod.: MTA, Jelencsik Sándor, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1985. nov. 14-i levele. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Pápán él. Táj- és csendéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a bpesti és vidéki tárlatokon.