[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1D444/Z022] Hibátlan állapotú, jelzett Herendi porcelán nyúl, nyuszi pár. Alján jelzés mélynyomással: HEREND Formaszám: 5324 Magasság: 4.2 cm Szélesség: 4.7 cm Súly: 0.04 kg

[FKB784/Bp204/118] A kép mérete: 46 x 27,5 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Kapicz Margit (Szob, 1921, Budapest, 1995) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kapicz M." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Elekfy Jenő és Barcsay Jenő tanítványa volt. 1947 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon. 1963-ban, 1967-ben, 1975-ben Budapesten, több vidéki tárlaton, 1965-ben pedig Olaszországban szerepelt alkotásaival. Az olaszország vallonbrosai festőversenyen ezüstérmet kapott. Jugoszláviában festett alkotásait, ott és Budapesten mutatta be. Prágában két ízben vett részt kollektív tárlatokon. Tájképeket, gyermekportrékat, figurális kompozíciókat fest. Tájképein, a nyugalmas és a csendes bőzsönyi falvak, az Ipoly, füzesek, a magányos fák lírai hangvételű, sajátos technikájú ábrázolója. Eleinte olajban festett, később áttért a gouach-ra. Műveit megtaláljuk a tápiószelei és a szobi múzeumokban. (ML, MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Elekfy Jenő és Barcsay Jenő tanítványa volt. 1947 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon. 1963-ban, 1967-ben, 1975-ben Budapesten, több vidéki tárlaton, 1965-ben pedig Olaszországban szerepelt alkotásaival. Az olaszországi vallonbrosai festőversenyen ezüstérmet kapott. Jugoszláviában festett műveit, ott és Budapesten mutatta be. Prágában két ízben vett részt kollektív kiállításokon. Tájképeket, gyermekportrékat, figurális kompozíciókat fest. Tájképein, a nyugalmas és a csendes bőzsönyi falvak, az Ipoly, fűzesek, a magányos fák lírai hangvételű, sajátos technikájú ábrázolója. (ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Berényi Róbert zebegényi szabadiskolájában kezdte, majd a Főiskolán Rudnay Gyula és Elekfy Jenő növendéke volt. Csoportos bemutatók mellett 1963-ban, 1967-ben, 1975-ben Budapesten, 1969-ben és 1971-ben Szobon jelentkezett önálló kiállítással. 1965-ben Olaszországban volt bemutatója, ugyanitt a vallonbrosai festőversenyen ezüstérmet nyert. - A nyugalmas, csöndes bözsönyi falvak, az Ipoly, füzesek, magányos fák lírai hangvételű és sajátos technikájú ábrázolója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajz. Bp. 1985 Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1942-45 között Rudnay Gyula, majd 1946-48 között Berény Róbert tanítványa volt. 1947 óta szerepel kiállításokon. Jugoszláviai tanulmányútján festett képeit bemutatta Jugoszláviában és Bp.-en is (1947). Több csoportos kiállításon vett részt, két alkalommal Prágában is. 1965-ben olaszo.-i tanulmányútján San Giovanni Valdarnóban rendezett önálló kiállítást. Tájképeket, gyermekportrékat, figurális kompozíciókat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festészeti tanulmányait Berényi Róbert zebegényi szabadiskolájában kezdte, majd Rudnay Gyula és Elekfy Jenő növendéke volt a főiskolán. Csoportos bemutatók mellett 1963-ban, 1967-ben, 1975-ben és 1980-ban Budapesten, 1968-ban, 1970-ben és 1979-ben Szobon jelentkezett önálló kollekciókkal. 1965-ben bemutatkozott Olaszországban, ugyanitt a vallonbrosai festőversenyen ezüstérmet nyert. - A nyugalmas-csendes börzsönyi falvak, s az itteni változatos természeti környezet lírai hangvételű ábrázolója.

[FKB831/BX-5] A kép mérete: 48 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szilády Margit (Kecskemét, 1908) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szilády Margit" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti iparművészeti iskolában tanult, ezután Münchenben és Olaszországban dolgozott. 1925 óta tagja a kecskeméti művésztelepnek. 1929-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1930-ban Szentesen rendezett kiállítást. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparművészeti Iskolában tanult, ezt követően Münchenben és Olaszországban dolgozott. 1925-től tagja a kecskeméti művésztelepnek. 1929-ben gyűjteményes tárlata volt a Nemzeti Szalonban. 1930-ban Szentesen rendezett kollektív kiállítást. (Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, ezt követően Münchenben és Itáliában dolgozott. 1925-től lett tagja a kecskeméti művésztelepnek. 1929-ben gyűjteményes bemutatót rendezett a Nemzeti Szalonban, 1930-ban Szentesen rendezett kollektív kiállítást. (Éber)

[1G357/X210] Hibátlan állapotú jelzett, porcelán váza, virág díszítéssel. Alján zöld Wallendorfi koronás márkajelzés: W 1764 Magasság: 13 cm Szélesség: 7.3 cm Súly: 0.165 kg

[FKB938/Bp205/110] A kép mérete: 36 x 46,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon (kartonon) A kép Sárdy Brutus (Perlasz, 1892, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Sárdy Brutus 936" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho: gépelt leírócímke Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Zemlényi Tivadar és Bosznai István voltak a tanárai. Itáliában járt tanulmányúton. 1918-tól naturalista jellegű tájképeket állított ki Budapesten a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Sárdy Brutus számára a táj nyújtotta a legfőbb élményt. A valóság ihletésére hullámzik festményein a kalász, gomolyognak a felhők, görnyed meg képein az öreg almafa dús virágterhétől. Fái, felhői Corot-ra és Courbet-ra, Monet-ra, Picassóra vagy Renoir "Mezei út"-jára emlékeztetnek. Tömören összefogott és határozottan megkomponált, erőteljes színskálájú műveket alkotott. Több képe a Magyar Nemzeti Galériában van. A fővárosi képtár restaurátora volt. Jelentősebb művei: Ősz, Tél, Napsütés, Mocsaras táj, Virágos rét.