Szőnyi István : "Öregasszony" 1922

Eladási ár: 28 000 HUF

Leírás

[0L480/040]
Jelzett rézkarc, keretben, üveglap mögött.

Jelezve jobbra lent ceruzával:
SZŐNYI ISTVÁN

Jelzés karcon belül:
SZ 922

Mű címe balra lent:
"ÖREGASSZONY"

Magasság: 42 cm
Szélesség: 25 cm
Súly: 0.658 kg
Szőnyi István
festő




Születési hely: Újpest
Születési dátum: 1894
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban: 
Szőnyi István kiállítása 
Rajzok az 1920-as évekből 
Szőnyi István rézkarc kiállítása 
Szőnyi-festmények Rómából 
Szőnyi István emlékére(1894 – 1960) - Válogatás dr. Radnai Béla rajzgyűjteményéből 
Egy mecénás dícsérete - Válogatás a Győri Városi Művészeti Múzeum Radnai-Gyűjteményéből
Mesterei: Ferenczy Károly, Réti István.
1913-1914, 1917-1919: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Réti István. Nagybányán is látogatta szabadiskolájukat. 1929: római ösztöndíj. 1937-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1949: Kossuth-díj; 1952: érdemes művész; 1956: kiváló művész. Főiskolás korában a szecesszió (Kettős arckép, 1917), majd Rembrandt finom lazúrjai és a reneszánsz fény-árnyék festészete hatott művészetére (Fürdés után, 1921; Bethsabé, 1923;Danaidák, 1924). Korai képein a figurák megformálása erőteljes, majdnem klasszicista, a színek meleg okkeres, aranybarnás hangulatúak. A 20-as évektől nyáron Zebegényben élt, itt alakult ki az a lágy és mégis határozott festői stílusa, amely a Gresham-kör fő mesterévé tette. 1928-ban három korszakos képet festett itt: Zebegényi temetés, aZebegényi est és az Átkelés a Dunán. A római élmények hatására rövid ideig palettája élénkebbé vált. Művészetpedagógiai tevékenysége mellett a Gresham-körön keresztül folyamatosan részt vett a művészeti közéletben. A 30-as évektől uralkodóvá vált képein a tojástempera használata, színei világosabbak, fátyolosak, matt felületűek lettek (Szürke a Duna, 1935). Esernyők (1939) c. képén harmonikusan együtt van az oldott festőiség, a hangulatos témaválasztás, és a téma rafinált szerkesztése (szinte axonometrikus fölülnézet, a fekete esernyőkarikák alól fölnéző arcokkal). Az 1949-ben festett Kerti pad festői összefoglalása a 30-as évek képeinek; a kompozíció roppant egyszerű, a tájkép évszázados etalonja szerint: bőven fölvezető előtér, a repoussoir jelzésével, a középtér a főmotívummal (a sárga paddal), s a háttér a tekintet kivezetésére, ám az egészet zárt szerkezetté fogja össze. 1950-től több monumentális feladatot kapott (1952: két, összesen 100 négyzetméternyi pannó a moszkvai mezőgazdasági kiállítás magyar pavilonja számára; 1953-1954: a Népstadion metróállomás épületébe tervezett freskó kartonja; 1956: a csepeli postahivatalba festett secco), amelyeket engedmény nélkül, teljes festői erényeivel valósított meg. Utolsó éveit Zebegényben töltötte, kisméretű temperákat és gouache-okat festett, intim hangulatú, magas belső hevületű képeket, amelyek egyenértékűek korábbi műveivel. 1920-ban ismerkedett meg a rézkarcolással, s rövid idő alatt a mélynyomású grafikának is jó mestere lett, maradandó értékű s nagyszámú grafikai lapot alkotva. Az egyszerű karc-technikával is meg tudta valósítani azokat a finom, szfumátós tónusokat, amelyek tájainak olyan utolérhetetlen levegőt adnak. Figurális rézkarcain tovább él a 20-as években festményein látott fény-árnyék hatás és az emberi test plasztikus, klasszicista jellegű megformálása. Zebegényi műtermében emlékmúzeum nyílt.
Egyéni kiállítások
1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest.
Irodalom
VÉGVÁRI L.: ~, Budapest, 1962
GENTHON I.: ~, Berlin, 1964
Tizennégy nyár Zebegényben, Zebegény, 1970
SZŐNYI ZS.: ~ (1894-1960), Róma, 1982
SIN E.: ~ bibliográfia, Szentendre, 1995.
Film

Könyvei
~ tizenhat képe önéletrajzi vázlattal, Budapest, 1932
A rajz és A festőtechnikák c. fejezet (szerk.: ~), in: A képzőművészet iskolája, Budapest, 1941
100 rézkarc, Budapest, 1956
Rézkarcok (bev.: [[CAPS]]P. Szűcs J.[[/CAPS]]), Budapest, 1978.
Pogány Gábor
Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: egyéb

vásárlási információk

Feltöltve: 2017. május. 11.

(A műtárgyat eddig 1583-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Szőnyi István : "Öregasszony" 1922

[0L480/040] Jelzett rézkarc, keretben, üveglap mögött. Jelezve jobbra lent ceruzával: SZŐNYI ISTVÁN Jelzés karcon belül: SZ 922 Mű címe balra lent: "ÖREGASSZONY" Magasság: 42 cm Szélesség: 25 cm Súly: 0.658 kg Szőnyi István festő Születési hely: Újpest Születési dátum: 1894 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Szőnyi István kiállítása  Rajzok az 1920-as évekből  Szőnyi István rézkarc kiállítása  Szőnyi-festmények Rómából  Szőnyi István emlékére(1894 – 1960) - Válogatás dr. Radnai Béla rajzgyűjteményéből  Egy mecénás dícsérete - Válogatás a Győri Városi Művészeti Múzeum Radnai-Gyűjteményéből Mesterei: Ferenczy Károly, Réti István. 1913-1914, 1917-1919: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Réti István. Nagybányán is látogatta szabadiskolájukat. 1929: római ösztöndíj. 1937-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1949: Kossuth-díj; 1952: érdemes művész; 1956: kiváló művész. Főiskolás korában a szecesszió (Kettős arckép, 1917), majd Rembrandt finom lazúrjai és a reneszánsz fény-árnyék festészete hatott művészetére (Fürdés után, 1921; Bethsabé, 1923;Danaidák, 1924). Korai képein a figurák megformálása erőteljes, majdnem klasszicista, a színek meleg okkeres, aranybarnás hangulatúak. A 20-as évektől nyáron Zebegényben élt, itt alakult ki az a lágy és mégis határozott festői stílusa, amely a Gresham-kör fő mesterévé tette. 1928-ban három korszakos képet festett itt: Zebegényi temetés, aZebegényi est és az Átkelés a Dunán. A római élmények hatására rövid ideig palettája élénkebbé vált. Művészetpedagógiai tevékenysége mellett a Gresham-körön keresztül folyamatosan részt vett a művészeti közéletben. A 30-as évektől uralkodóvá vált képein a tojástempera használata, színei világosabbak, fátyolosak, matt felületűek lettek (Szürke a Duna, 1935). Esernyők (1939) c. képén harmonikusan együtt van az oldott festőiség, a hangulatos témaválasztás, és a téma rafinált szerkesztése (szinte axonometrikus fölülnézet, a fekete esernyőkarikák alól fölnéző arcokkal). Az 1949-ben festett Kerti pad festői összefoglalása a 30-as évek képeinek; a kompozíció roppant egyszerű, a tájkép évszázados etalonja szerint: bőven fölvezető előtér, a repoussoir jelzésével, a középtér a főmotívummal (a sárga paddal), s a háttér a tekintet kivezetésére, ám az egészet zárt szerkezetté fogja össze. 1950-től több monumentális feladatot kapott (1952: két, összesen 100 négyzetméternyi pannó a moszkvai mezőgazdasági kiállítás magyar pavilonja számára; 1953-1954: a Népstadion metróállomás épületébe tervezett freskó kartonja; 1956: a csepeli postahivatalba festett secco), amelyeket engedmény nélkül, teljes festői erényeivel valósított meg. Utolsó éveit Zebegényben töltötte, kisméretű temperákat és gouache-okat festett, intim hangulatú, magas belső hevületű képeket, amelyek egyenértékűek korábbi műveivel. 1920-ban ismerkedett meg a rézkarcolással, s rövid idő alatt a mélynyomású grafikának is jó mestere lett, maradandó értékű s nagyszámú grafikai lapot alkotva. Az egyszerű karc-technikával is meg tudta valósítani azokat a finom, szfumátós tónusokat, amelyek tájainak olyan utolérhetetlen levegőt adnak. Figurális rézkarcain tovább él a 20-as években festményein látott fény-árnyék hatás és az emberi test plasztikus, klasszicista jellegű megformálása. Zebegényi műtermében emlékmúzeum nyílt. Egyéni kiállítások 1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat.). Válogatott csoportos kiállítások 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest. Irodalom VÉGVÁRI L.: ~, Budapest, 1962 GENTHON I.: ~, Berlin, 1964 Tizennégy nyár Zebegényben, Zebegény, 1970 SZŐNYI ZS.: ~ (1894-1960), Róma, 1982 SIN E.: ~ bibliográfia, Szentendre, 1995. Film Könyvei ~ tizenhat képe önéletrajzi vázlattal, Budapest, 1932 A rajz és A festőtechnikák c. fejezet (szerk.: ~), in: A képzőművészet iskolája, Budapest, 1941 100 rézkarc, Budapest, 1956 Rézkarcok (bev.: [[CAPS]]P. Szűcs J.[[/CAPS]]), Budapest, 1978. Pogány Gábor Forrás: artportal.hu

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: egyéb

vásárlási információk
Feltöltve: 2017. május. 11.

(A műtárgyat eddig 1583-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
28 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y345/BX-10] Hibátlan állapotú, kobaltkék mázzal festett és aranyozott peremű Zsolnay pompadour étkészlet, süteményes készlet, kávés és teás készlet sok kiegészítővel. Aljukon több féle Zsolnay márkajelzés található. Az étkészlet darabjai: Étkészlet: - 2 darab nagy méretű fedeles leveses tál (18.5 x 24 x 33 cm) - 2 darab ovális pecsenyés kínáló tál (3.5 x 26 x 36.5 cm) - 2 darab szögletes tésztás tál (6.3 x 22.5 x 22.5 cm) - 2 darab kör alakú, magas falú zöldséges tál (7.4 x 25 cm) - 2 darab nagyméretű kör alakú kínáló tál (3.3 x 29.5 cm) - 12 darab leveses mélytányér (4.5 x 22 cm) - 14 darab lapostányér (3.3 x 23.5 cm) - 10 darab kistányér (1.8 x 16.5 cm) - 8 darab ovális kistányér, halastányér (3 x 17.6 x 24.5 cm) Leveses készlet: - 8 darab kétfülű leveses csésze (6.3 x 12.6 x 16.8 cm) - 8 darab alátét tányér (2.3 x 15.6 cm) Süteményes készlet: - 1 darab nagyméretű süteményes tál (2.3 x 24.5 cm) - 12 darab süteményes kistányér (2.5 x 19 cm) Teás és kávés készlet: - 1 darab bonbonier (13 x 12.5 x 16.5 cm) - 1 darab tejszín kiöntő (10.2 x 8.5 x 12 cm) - 8 darab teás csésze (6 x 10.1 x 12.5 cm) - 8 darab alátét tányér (2 x 15.5 cm) - 7 darab kávés csésze (4.7 x 7.5 x 9.4 cm) - 7 darab alátét tányér (1.8 x 12 cm) Kiegészítők: - 1 darab gyertyatartó (14.4 x 10 cm) - 2 darab csontostányér (2.4 x 15 x 21 cm) - 2 darab fűszertartó, sótartó (5.3 x 7.7 x 12.8 cm) - 4 darab kistálka, szószos tálka (3.7 x 7.6 cm) - 1 darab kisváza vagy eszköztartó (9.3 x 7.2 cm) - 1 darab kisméretű fogpiszkáló-tartó (5 x 4.8 cm) Súly: 42.245 kg
Zsolnay Pompadour porcelán étkészlet teás és kávés készlet kiegészítőkkel 126 darab
850 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)
Kéri László : "Vízpart" 1976
55 000 HUF