Tápay Lajos : Fekvő akt 1936

Eladási ár: 240 000 HUF

Leírás

[FK3420/Z006]
A kép mérete: 70 x 100 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Karton
A kép Tápay Lajos (Szeged, 1900, Szeged, 1964) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Tápai L. 936"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Önképző. Egyik alapítója volt a szegedi Képzőművészeti Szakközépiskolának. Tisza-menti festőművészként tartják számon. A két világháború között népi témákat és dolgozó embereket ábrázoló munkáival szerepelt a Műcsarnokban. 1961-ben Szegeden a Képzőművészeti Kiállításon, 1963-ban a Szegedi Nyári Tárlaton mutatta be műveit. Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. 1961-ben elnyerte a Szegedi Képzőművészeti Kiállítás második díját, 1963-ban pedig a Szegedi Nyári Tárlat második díját. Több alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. 1974-ben emléktárlatot rendeztek műveiből a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatközlése nyomán)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Tisza-menti festőművészként tartják számon. A két világháború között népi témákat és dolgozó embereket ábrázoló munkáival szerepelt a Műcsarnokban. Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. Több alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. (SzZ-SzK)

Magyar festők és grafikusok adattára
Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. Tipikus Tisza-menti festőként szerepelt a Műcsarnokban. A két világháború közötti évtizedekben következetesen népi témákat, dolgozó embereket örökített meg. Tiszai halászok (1963) c. olajfestményét - más képeivel együtt - a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Emlékkiállítást 1974-ben rendeztek képeiből. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1961-ben elnyerte a Szegedi Képzőművészeti Kiállítás II. díját. 1963-ben a Szegedi Nyári Tárlat II.díját kapta. Egyik alapítója volt a szegedi Képzőműv. Szakközépisk.-nak. A Tisza-parti táj realista szellemű festője. Kompozícióin - a Tisza-part szépségei mellett - mély átérzéssel ábrázolta az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját is. Festett népi témájú jeleneteket is. Későbbi művein főként gyári munkásokat ábrázolt.
Ek: 1974: Bartók B. Műv. Közp., Szeged (emlékkiállítás).
Vcsk: 1961: Képzőművészeti Kiállítás, Szeged; 1963: Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1966: 20. századi magyar festészet és szobrászat, MNG.
Mk: Móra F. M., Szeged.
Irod.: Tandi L.: Tápay Lajos emlékére, Délmagyarország, 1974. dec. 17. (Gy. G.)

Tulajdonságok

Hordozó: karton
Jelzett: igen
Korszak: Modern (1901-1949)
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1463-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Tápay Lajos : Fekvő akt 1936

[FK3420/Z006] A kép mérete: 70 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Tápay Lajos (Szeged, 1900, Szeged, 1964) alkotása. Jelezve jobbra lent "Tápai L. 936" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Önképző. Egyik alapítója volt a szegedi Képzőművészeti Szakközépiskolának. Tisza-menti festőművészként tartják számon. A két világháború között népi témákat és dolgozó embereket ábrázoló munkáival szerepelt a Műcsarnokban. 1961-ben Szegeden a Képzőművészeti Kiállításon, 1963-ban a Szegedi Nyári Tárlaton mutatta be műveit. Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. 1961-ben elnyerte a Szegedi Képzőművészeti Kiállítás második díját, 1963-ban pedig a Szegedi Nyári Tárlat második díját. Több alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. 1974-ben emléktárlatot rendeztek műveiből a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tisza-menti festőművészként tartják számon. A két világháború között népi témákat és dolgozó embereket ábrázoló munkáival szerepelt a Műcsarnokban. Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. Több alkotása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Realista felfogású erős ellentétre épített alkotásain a Tiszaparti táj szépségeit, az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját ábrázolta legtöbbször. Tipikus Tisza-menti festőként szerepelt a Műcsarnokban. A két világháború közötti évtizedekben következetesen népi témákat, dolgozó embereket örökített meg. Tiszai halászok (1963) c. olajfestményét - más képeivel együtt - a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Emlékkiállítást 1974-ben rendeztek képeiből. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975 Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1961-ben elnyerte a Szegedi Képzőművészeti Kiállítás II. díját. 1963-ben a Szegedi Nyári Tárlat II.díját kapta. Egyik alapítója volt a szegedi Képzőműv. Szakközépisk.-nak. A Tisza-parti táj realista szellemű festője. Kompozícióin - a Tisza-part szépségei mellett - mély átérzéssel ábrázolta az ott dolgozó halászok, kubikusok munkáját is. Festett népi témájú jeleneteket is. Későbbi művein főként gyári munkásokat ábrázolt. Ek: 1974: Bartók B. Műv. Közp., Szeged (emlékkiállítás). Vcsk: 1961: Képzőművészeti Kiállítás, Szeged; 1963: Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1966: 20. századi magyar festészet és szobrászat, MNG. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Tandi L.: Tápay Lajos emlékére, Délmagyarország, 1974. dec. 17. (Gy. G.)

További részletek
Hordozó: karton
Jelzett: igen
Korszak: Modern (1901-1949)
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1463-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
240 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y345/BX-10] Hibátlan állapotú, kobaltkék mázzal festett és aranyozott peremű Zsolnay pompadour étkészlet, süteményes készlet, kávés és teás készlet sok kiegészítővel. Aljukon több féle Zsolnay márkajelzés található. Az étkészlet darabjai: Étkészlet: - 2 darab nagy méretű fedeles leveses tál (18.5 x 24 x 33 cm) - 2 darab ovális pecsenyés kínáló tál (3.5 x 26 x 36.5 cm) - 2 darab szögletes tésztás tál (6.3 x 22.5 x 22.5 cm) - 2 darab kör alakú, magas falú zöldséges tál (7.4 x 25 cm) - 2 darab nagyméretű kör alakú kínáló tál (3.3 x 29.5 cm) - 12 darab leveses mélytányér (4.5 x 22 cm) - 14 darab lapostányér (3.3 x 23.5 cm) - 10 darab kistányér (1.8 x 16.5 cm) - 8 darab ovális kistányér, halastányér (3 x 17.6 x 24.5 cm) Leveses készlet: - 8 darab kétfülű leveses csésze (6.3 x 12.6 x 16.8 cm) - 8 darab alátét tányér (2.3 x 15.6 cm) Süteményes készlet: - 1 darab nagyméretű süteményes tál (2.3 x 24.5 cm) - 12 darab süteményes kistányér (2.5 x 19 cm) Teás és kávés készlet: - 1 darab bonbonier (13 x 12.5 x 16.5 cm) - 1 darab tejszín kiöntő (10.2 x 8.5 x 12 cm) - 8 darab teás csésze (6 x 10.1 x 12.5 cm) - 8 darab alátét tányér (2 x 15.5 cm) - 7 darab kávés csésze (4.7 x 7.5 x 9.4 cm) - 7 darab alátét tányér (1.8 x 12 cm) Kiegészítők: - 1 darab gyertyatartó (14.4 x 10 cm) - 2 darab csontostányér (2.4 x 15 x 21 cm) - 2 darab fűszertartó, sótartó (5.3 x 7.7 x 12.8 cm) - 4 darab kistálka, szószos tálka (3.7 x 7.6 cm) - 1 darab kisváza vagy eszköztartó (9.3 x 7.2 cm) - 1 darab kisméretű fogpiszkáló-tartó (5 x 4.8 cm) Súly: 42.245 kg
Zsolnay Pompadour porcelán étkészlet teás és kávés készlet kiegészítőkkel 126 darab
850 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.
Kurucz D. István : "Naplemente" 1977
155 000 HUF