[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK0231/Bp23/22] A kép mérete: 56 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század első fele alkotása. Jelezve Balra lent "Olvashatatlan jelzéssel" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált

[FK0978/Bp18/26] A kép mérete: 70 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Séday Éva (Kispest, 1929) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Sédai É 1966" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátulján a Képcsarnok Vállalat címkéje található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1943-ban szerzett kőrajzolói segédlevelet a budapesti Iparrajziskolában, 1947-től a Derkovits Kollégiumba került. 1948-1954 között a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Berény Róbert és Hincz Gyula voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Franciaországban. Több egyéni (Mednyánszky Terem, Fényes Adolf Terem, Szombathely, Veszprém, Dunaújváros, Kaposvár, Kecskemét, Salgótarján, Szolnok, stb.) és koll. (Ernst Múzeum, Műcsarnok, stb.) kiállításon mutatta be alkotásait. Figurális kompozíciók, tájképek mellett előszeretettel fest élénk koloritú csendéletképeket is. Erőteljes színekkel festett képein a világ egy-egy kisebb részletét jeleníti meg folthatásokra törekvő, a motívumok és a kép szerkezetét kiemelő kompozícióval. (Műv. 1976/8, MÉ, LÁ, Kiállítási Katalógus) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. 1943-ban szerzett kőrajzolói segédlevelet a bp.-i Iparrajziskolában. 1947-től a Derkovits Kollégiumba került. 1948-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Hincz Gyula voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Franciaországban. Több kiállításon mutatta be alkotásait. Figurális kompozíciók, tájképek mellett előszeretettel fest élénk koloritú csendéletképeket is. (Műv.-1976/8, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza vezetésével szerzett diplomát 1954-ben. Tanulmányúton Franciaországban járt. Önálló anyaggal 1964-ben a Mednyánszky Teremben, 1965-ben Szombathelyt, 1972-ben a Fényes Adolf Teremben, 1976-ban Veszprémben mutatkozott be. - Figurális kompozíciók, tájképek mellett előszeretettel fest élénk koloritú csöndéleteket. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1954-ben kapott diplomát Fónyi Géza növendékeként. Önálló anyaggal 1964-ben a Mednyánszky Teremben, 1965-ben Szombathelyt, 1972-ben a Fényes Adolf Teremben, 1976-ban Veszprémben, 1978-ban Dunaújvárosban, 1981-ben Kaposvárott, 1983-ban Kecskeméten mutatkozott be. - Festészete a látványt tudatosan szerkesztett formákkal szervezi képpé. Figurális kompozíciók, tájképek mellett előszeretettel fest csendéleteket, melyeken rendszerező és megjelenítő ereje harsány kolorittal párosul. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1954: MKF, Fónyi Géza tanítványa. Erőteljes színekkel festett képein - tájak, csendéletek, alakos ábrázolások - a világ egy-egy kisebb részletét jeleníti meg folthatásokra törekvő, a motívumok és a kép szerkezetét kiemelő kompozícióval. Ek: 1964: Mednyánszky T. (kat.); 1965: Derkovits T., Szhely; 1972: Fényes A. T., (kat.); 1976: Képcsarnok, Veszprém; 1978: Uitz T., Dunaújváros; 1981: Kaposvár; 1983: Kecskemét; 1985: Aba Novák T., Szolnok; 1987: Képcsarnok, Salgótarján. Vcsk: 1955: Fiatal Képző- és Iparművészek Kiállítása, Ernst M.; 1975: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1960: Képzőművésznők Nközi Kiállítása, Műcsarnok; 1961: Boldog gyermekévek, Műcsarnok. Irod.: Soós I.: Séday Éva kiállítása (kat. bev., Mednyánszky T., 1964); Kardoss B.: Séday Éva kiállítása (kat. bev., Fényes A. T., 1972); Losonci M.: Séday Éva kiállítása (kat. bev., Képcsarnok, Kecskemét, 1983). (HE.L.)

[FK1660/Bp8/5] A kép mérete: 69 x 56 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század alkotása. Jelezve Jobbra fent "Olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2777/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Farostlemez A kép Gaál Imre (Váchartyán, 1921) alkotása. Jelezve Balra lent "Gaál Imre" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő, szobrász. A fővárosi Iparrajziskola faipari szakán díszítő-festő-technikusi oklevelet szerzett, 1950-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Hincz Gyula osztályába, de politikai okokból kifolyólag hamar ki is zárták onnan. Mesterének tartja Barcsay Jenőt is. 1957-ben tagja lett a Fiatalok Képzőművészeti Alkotóközösségnek. Egy ideig (1965) alkalmazottként dolgozott, 1966-tól önálló művész. Több kiállításon szerepelt 1966-tól. Főleg tájképeket és csendéletképeket fest. Élénk színeire az expresszionizmus, természetlátására a realizmus, valamint a posztimpresszionizmus hatottak. Komolyan érdeklődik a nyelvészet, a nyelvtörténet iránt. Díjak: a II. Pest megyei Tárlat emlékérme, a Dózsa-pályázat III. díja, Neufeld Anna Alapítvány díj. Több oltárképet festett római katolikus templomok számára (Csatár, Vácduka). (Gyulai Gergely adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A középiskola elvégzése után faipari szakiskolán és a fővárosi iparrajziskolában tanult szobrászatot, alakrajzot és grafikát. 1950-ben fölvették a Képzőművészeti Főiskolára, de körülményei megakadályozták tanulmányai folytatásában. 1957-ben tagja lett a Fiatalok Képzőművészeti Alkotóközösségnek. Műveivel több csoportos kiállításon szerepelt. A Váci Dózsa emlékpályázaton III. díjat nyert. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és szobrász. A fővárosi Iparrajziskolában és egy ideig a Képzőművészeti Főiskolán is tanult. 1957-ben tagja lett a Fiatalok Képzőművészeti Alkotóközösségnek. Több kiállításon szerepelt. A Váci Dózsa emlékmű-pályázaton III. díjat nyert. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. A középiskola elvégzése után faipari szakiskolában és a fővárosi iparrajz-iskolában tanult szobrászatot, alakrajzot és grafikát. 1950-ben fölvették a Képzőművészeti Főiskolára, de körülményei megakadályozták tanulmányai folytatásában. 1957-ben lett tagja a Fiatalok Képzőművészeti Alkotóközösségnek. Műveivel több csoportos kiállításon szerepelt (Váci Tárlat, Dunaműhely Tárlat, Stúdió csoportkiállítás 1957-ben a FÉSZEK Klubban). A Váci Dózsa emlékpályázaton III. díjat nyert.

[FK3258/Bp47/17] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szilvásy Margit (Sajókaza, 1898, Budapest, 1977) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Szilvásy 954" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1936-38 között a budapesti Iparművészeti Iskolában Orbán Antal, Domanovszky Endre és Lux Elek növendéke volt. 1938-42 között stúdiumait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Szőnyi István és Elekfy Jenő irányítása mellett tanult. Első egyéni kállítását 1942-ben rendezte a Műbarát Galériában. Ezt követően a Fókusz Galériában, a Képcsarnokban, a Derkovits Teremben, az Ernst Múzeumban, Salgótartjánban, Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban mutatta be önálló tárlaton műveit. Csoportos rendezvényeken a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumben, Sárospatakon és Egerben vett részt. Több európai országban járt tanulmányúton. Még a főiskola megkezdése előtti időkben Sárospatakon népművészeti alkotásokat tanulmányozott: a népi motívumkinccsel kapcsolatos élményeit későbbi művészpályájára nézve is fontosak voltak. Kezdeti alkotásait Rippl-Rónai József finom, visszafogott színvilágú periódusában keletkezett műveinek hatását mutatják. Későbbi munkáin palettája gazdálkodást, kiszínesedést mutat. Érett korszakában keletkezett munkáinak többsége figurális kompozíció. Képein főleg városi alakokat és munkásokat örökített meg. Készített portrékat (Szabó Lőrinc), tájképeket, csendéleteket is. Sz. páratlan színérzéke, festői alakítókedve, impulsív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége, főként a csendélet és a tájkép műfajában érvényesül. Elsősorban olajtemperával és akvarellel dolgozott. (Sz. M. kiállítás, Szabad művészet, 1947, Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1936-1943 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Domanovszky Endre, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Tanulmányutat Finnországban, Angliában, Olasz- és Franciaországban tett. Első gyűjteményes kiállítása 1942-ben a Műbarát Galériában, az utolsó 1973-ban az Ernst Múzeumban zajlott le. Külföldön Helsinkiben, Orivesi-ben és Mentonban mutatkozott be önállóan. - Páratlan színérzéke és festői alkotókedve, impulzív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége főként a csöndélet és a tájkép műfajában érvényesül, de mélyen érdeklik az emberi sajátosságok kifejeződései, a portrék is. - Irod.: Oelmacher Anna: Durray Tibor és Szilvásy Margit kiállítása. Szabad művészet, 1947. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Domanovszky Endre, Szőnyi István, Elekfy Jenő növendéke volt. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban. Több kiállítása volt itthon (Műbarát Galéria, Ernst Múzeum), valamint Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban. Páratlan színérzéke és festői alakítókedve, impulzív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége főként a csendélet és tájkép műfajában érvényesül, azonban mélyen érdeklik az emberi sajátosságok kifejeződései, a portrék is. (Sz. M. kiáll./Szabad Műv.-1947) Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1936-tól az Iparművészeti Iskolában Orbán Antal, Lux Elek és Domanovszky Endre, 1938-től a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Elekfy Jenő növendéke volt. Máramarosi és balatoni tájképeiből első kollektív kiállítását 1942-ben rendezte. A felszabadulás óta számos országos és csoportkiállításon s több önálló kiállításon mutatta be tartózkodó színekkel megoldott tájábrázolásait, a nagyváros, a gyárak, bányászok, parasztok életét megjelenítő figurális kompozícióit és jó karakterérzékéről tanúskodó portréit. 1959-ben és 1963-ban a Derkovits Teremben fiával, Szilvásy György keramikussal közösen állított ki. 1960-ban Finno.-ban mutatta be akvarelljeit. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1936-1943 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Domanovszky Endre, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Többször megfordult Angliában, Olasz- és Franciaországban, Finnországban. 10 gyűjteményes kiállítást rendezett életében, a legutóbbit 1973-ban az Ernst Múzeumban. Külföldön Olaszországban, Finnországban és Franciaországban mutatkozott be. - Impulzív alkatú, kiváló színérzékű mester volt, adottságait a csendéleti és tájképi témákban tudta leginkább kamatoztatni.