Vigh Tamás : A művelődési otthonért 1949-1974

Sale price: 9 800 HUF

Leírás

[1M129/X000]
Szép állapotú kétoldalas bronz érem, bronz plakett, emlék plakett.

Felirat:
A MŰVELŐDÉSI OTTHONÉRT 1949-1974

Jelzés:
VIGH T.

Szélesség: 8 cm
Súly: 0.26 kg
Vigh Tamás
szobrász
Csillaghegy, 1926-02-18 

Elhalálozott: Budapest, 2010. szeptember 18.

1946-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Béni. 1975-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke. Budapesten él. 1954, 1969: Munkácsy-díj; 1955: Világifjúsági Találkozó-díj; 1973: érdemes művész; 1978: a budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja; 1978: Kossuth-díj; 1979: II. Országos Éremművészeti Biennálé díja, Sopron; 1983: kiváló művész. 2004-ben Táncsics Mihály-életműdíjat kapott. 2010 márciusában az elsők között vehette át a MÚOSZ képzőművészeti díját.
Az 1951-ben készített Éneklő fiatalok c. diplomamunkáját a túlfokozott naturalizmus, a hangsúlyos gesztusok jellemzik. A mű, mint Kocsis András vagy Makrisz Agamemnon Népstadion melletti, többalakos szobra, szocreál stílusban készült. Az egy esztendővel később mesteréről, Ferenczy Béniről mintázott portréja (1952) viszont már érzékeny, enyhén klasszicizáló, karaktert kiemelő arcmás. Művészetének e periódusában született legjobb alkotásai intimitásukkal, visszafogott klasszicizmusukkal már túlmutatnak az átlag szocialista realista munkákon (Pihenő nő, 1955). A 60-as évek elejétől a hazai szobrászat, bár lassan, de megváltozott, a naturalizmust és a klasszicizmust – természetesen megmaradva a figuralitás határai között – igyekeztek fellazítani a szobrászok. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult ~ munkássága is, aki a 60-as években alakította ki saját, egyéni, enyhén kubisztikus, sőt a pop arttól is megérintett, a gyűrt, behorpadt lemez formáit kiemelő, bronzból öntött és lemezből készült szobrainak stílusát. Ezen időszak legkifejezőbb darabjai: a Tudomány szimbóluma (1962); a Béke hírnöke (1965); a Kürtösök (1967); az Alföld népe (1967) c. bronzplasztika; a Magyar mérnök a reformkorban (1967). Ugyancsak a kubisztikus elemekre, a térbeliséget fokozó, horpasztott-benyomott formák játékára épül a küzdő, agancsukat összeakasztó szarvasokat ábrázoló, vörösréz-lemez Partizán emléke (1968-69) is. A 70-es években kifejezésmódját egyfajta expresszív, darabos felületalakítás és dinamizmus jellemzi (Bartók, 1970). Hasonló a mintázása a Krúdy álomvilágára utaló, két összekapaszkodó, lebegő figurát ábrázoló Szindbádjának (1973), valamint a földből kiemelkedő, sziklákat szétfeszítő kisplasztikájának, az Aki felszabadultnak (1975). A 90-es években öntött kisbronzait az expresszív megformálás (Angyalom, 1993) éppen úgy jellemzi, mint a tömeget kiemelő gyűrt, horpadt felületek (Arány, 1995-96). ~ munkássága jelentősen hozzájárult a modern magyar szobrászat megújulásához. Jelentős mennyiségű köztéri monumentumot készített, melyekről külön katalógus készült. Sajnos merész elképzelései közül kettőt, talán a két legjellemzőbbet – a Vásárhelyi Pál–emlékművet (1967), illetve a Székesfehérvárra szánt Életfáját (1971) – nem engedték megvalósítani. Éremművészete is jelentős: plakettjeit szinte körplasztikává teszik a hangsúlyos, kiemelt felületek (Akadémiai érem, 1961; Kapcsolat, 1981).

Irodalom
PAP G.: Aki felszabadult, Művészet, 1976/7.
RÓZSA GY.: Négy portré, Budapest, 1977
Akadémiai érméről, Művészet, 1977/8.
KOVALOVSZKY M.: Egy szobrász pályaképe. ~ kiállítása a Tihanyi Múzeumban, Művészet Évkönyv, Budapest, 1977
VEKERDI L.: Beszélgetés ~-sal, Művészet, 1983/11.
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
FARKAS ZS.: Az enyészet is létezés. Beszélgetés ~ szobrászművésszel, Új Művészet, 2001/6.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1972 • Vác
1977 • Tihanyi Múzeum, Tihany
1996 • Vigadó Galéria, Budapest
2001 • Hegyvidéki Kortárs Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1952, 1953 • 3., 4. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1965, 1968 • 10., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest
1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest • XVII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.


Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

buying information

Uploaded: 2023. January. 24.

( 189 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Vigh Tamás : A művelődési otthonért 1949-1974

[1M129/X000] Szép állapotú kétoldalas bronz érem, bronz plakett, emlék plakett. Felirat: A MŰVELŐDÉSI OTTHONÉRT 1949-1974 Jelzés: VIGH T. Szélesség: 8 cm Súly: 0.26 kg Vigh Tamás szobrász Csillaghegy, 1926-02-18  Elhalálozott: Budapest, 2010. szeptember 18. 1946-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Béni. 1975-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke. Budapesten él. 1954, 1969: Munkácsy-díj; 1955: Világifjúsági Találkozó-díj; 1973: érdemes művész; 1978: a budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja; 1978: Kossuth-díj; 1979: II. Országos Éremművészeti Biennálé díja, Sopron; 1983: kiváló művész. 2004-ben Táncsics Mihály-életműdíjat kapott. 2010 márciusában az elsők között vehette át a MÚOSZ képzőművészeti díját. Az 1951-ben készített Éneklő fiatalok c. diplomamunkáját a túlfokozott naturalizmus, a hangsúlyos gesztusok jellemzik. A mű, mint Kocsis András vagy Makrisz Agamemnon Népstadion melletti, többalakos szobra, szocreál stílusban készült. Az egy esztendővel később mesteréről, Ferenczy Béniről mintázott portréja (1952) viszont már érzékeny, enyhén klasszicizáló, karaktert kiemelő arcmás. Művészetének e periódusában született legjobb alkotásai intimitásukkal, visszafogott klasszicizmusukkal már túlmutatnak az átlag szocialista realista munkákon (Pihenő nő, 1955). A 60-as évek elejétől a hazai szobrászat, bár lassan, de megváltozott, a naturalizmust és a klasszicizmust – természetesen megmaradva a figuralitás határai között – igyekeztek fellazítani a szobrászok. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult ~ munkássága is, aki a 60-as években alakította ki saját, egyéni, enyhén kubisztikus, sőt a pop arttól is megérintett, a gyűrt, behorpadt lemez formáit kiemelő, bronzból öntött és lemezből készült szobrainak stílusát. Ezen időszak legkifejezőbb darabjai: a Tudomány szimbóluma (1962); a Béke hírnöke (1965); a Kürtösök (1967); az Alföld népe (1967) c. bronzplasztika; a Magyar mérnök a reformkorban (1967). Ugyancsak a kubisztikus elemekre, a térbeliséget fokozó, horpasztott-benyomott formák játékára épül a küzdő, agancsukat összeakasztó szarvasokat ábrázoló, vörösréz-lemez Partizán emléke (1968-69) is. A 70-es években kifejezésmódját egyfajta expresszív, darabos felületalakítás és dinamizmus jellemzi (Bartók, 1970). Hasonló a mintázása a Krúdy álomvilágára utaló, két összekapaszkodó, lebegő figurát ábrázoló Szindbádjának (1973), valamint a földből kiemelkedő, sziklákat szétfeszítő kisplasztikájának, az Aki felszabadultnak (1975). A 90-es években öntött kisbronzait az expresszív megformálás (Angyalom, 1993) éppen úgy jellemzi, mint a tömeget kiemelő gyűrt, horpadt felületek (Arány, 1995-96). ~ munkássága jelentősen hozzájárult a modern magyar szobrászat megújulásához. Jelentős mennyiségű köztéri monumentumot készített, melyekről külön katalógus készült. Sajnos merész elképzelései közül kettőt, talán a két legjellemzőbbet – a Vásárhelyi Pál–emlékművet (1967), illetve a Székesfehérvárra szánt Életfáját (1971) – nem engedték megvalósítani. Éremművészete is jelentős: plakettjeit szinte körplasztikává teszik a hangsúlyos, kiemelt felületek (Akadémiai érem, 1961; Kapcsolat, 1981). Irodalom PAP G.: Aki felszabadult, Művészet, 1976/7. RÓZSA GY.: Négy portré, Budapest, 1977 Akadémiai érméről, Művészet, 1977/8. KOVALOVSZKY M.: Egy szobrász pályaképe. ~ kiállítása a Tihanyi Múzeumban, Művészet Évkönyv, Budapest, 1977 VEKERDI L.: Beszélgetés ~-sal, Művészet, 1983/11. KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 FARKAS ZS.: Az enyészet is létezés. Beszélgetés ~ szobrászművésszel, Új Művészet, 2001/6. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • Vác 1977 • Tihanyi Múzeum, Tihany 1996 • Vigadó Galéria, Budapest 2001 • Hegyvidéki Kortárs Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1952, 1953 • 3., 4. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1965, 1968 • 10., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest 1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest • XVII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 

More details
Anyag: Bronz

buying information
Uploaded: 2023. January. 24.

( 189 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
9 800 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

similar artworks of this category

[0F946/X043] Hibátlan állapotú, kétoldalas bronz érem. Egyik oldalon felirat: ACHATIUS BARCSAI DE NAGYBARCSA Másik oldalon felirat: ÉREMGYŰJTŐK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZETE 1925 - 1988 Jelzés: TS TÓTH S. Szélesség: 4.2 cm Súly: 0.03 kg Tóth Sándor (1933) szobrász szobrász Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1933     Mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1951-1959: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1959-ben a művészeti főiskolák Tanácsköztársasági Pályázatának nagydíját nyerte el. 1959-1960-ban a Művészeti Alap ösztöndíjával a hódmezővásárhelyi telepen alkotott. 1961-ben Szegeden telepedett le és 1974-ig a Művészeti Gimnázium tanára. Ezt követően Nyíregyházán kapott műtermet, ahol alkotótevékenysége mellett eredményes szakköröket vezetett. Egy évtizedig volt a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977-ben kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását, az Alkotótelepi Tanácsnak indulástól fogva tagja. Főiskolás éveiben 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969-ben a zsennyei, 1971-1975 között a villányi, 1973-ban a kecskeméti és oronskói (PL), 1974-1976 között, 1983-ban, 1985-ben, 1991-ben a nyíregyháza-sóstói, 1975-ben a burgaszi (BG), 1976-ban a potsdami (Német Demokratikus Köztársaság) és a zamosci (PL); 1977-ben a rzeszówi (PL), 1988-ban a palangai (Litvánia), a dzintari-i (Lettország) és a zsdennyevoni (UA), 1988-ban a körmöcbányai, 1992-ben a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolgozott. Eredményes munkásságát számos elismerés jelzi: 1962: Szegedi Nyári Tárlat III. díja; 1963: Szegedi Nyári Tárlat II. díja; 1964: Alföldi Tárlat díja, Gyula; 1968: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1969: Szocialista Kultúráért; 1970: Békéscsabai Alföldi Tárlat Nívódíja; 1972: Szegedi Nyári Tárlat díja; Szabadka Város díja; 1973: Békéscsabai Alföldi Tárlat Munkácsy Emlékérme; 1974: Firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny 3. díja; 1975: Felszabadulási Pályázat III. díja, Hódmezővásárhely; 1982: Munkácsy-díj; 1984: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1986: a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete az év legszebb egyesületi érme kitüntetése; 1989: Iserlohn Város díja; 1991: VI. Pál pápa ezüst Emlékérme; 1995: Ravenna Város Aranyérme; 1996: Hatvani Portré Biennálé díja; 1997: Hadtörténeti Múzem Kiállítási díja; Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díja. Az 1986-1987-es tanévben az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára volt. Első kiállításain a szobrászati alkotások mellett festmények és rajzok is helyt kaptak. Rézlemez-domborításai és kisplasztikái témáit leginkább családja életéből vette. Realista stílusú - ritkán absztrakt felfogású (Madarak és halak sorozat, 1972) - alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek, de jól bánik más anyagokkal is. Korábban gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat. Számos köztéri munkát készített, melyek között emléktáblák, emlékművek, büsztök, önálló térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásaként tarjuk számon a máriapócsi Bazilita templom kapuját. Vert és öntött érmeket is készít. Jelentős emlékérmeinek és orvosi vonatkozású érmeinek száma. Forrás: artportal.hu
Achatius Barcsai jelzett bronz emlék érem
12 000 HUF
[1I390/X026] Hibátlan állapotú, jelzett bronz plakett szép bőrdíszműves bőr tokban. Elején plasztikus virágdíszítés mellett jelzés: KL Hátoldalán felirat: A KISZ. KIVÁLÓ PROPAGANDISTÁJA Súly: 0.485 kg Kutas László szobrász Budapest, 1936-04-17 Szerző: Matits Ferenc Gimnazistaként Sopronban Ágoston Ernő szabadiskolájában sajátította el a rajzművészet alapismereteit, majd 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Gyenes Tamás és Pátzay Pál voltak a mesterei. Érzékletes mintázás, jó formaérzék, szellemes komponálás, választékos anyaghasználat tünteti ki plasztikai működését. A realista hagyományokra épülő, egyéni stílusát tükröző kő és bronz köztéri szobrokon kívül narratív kisplasztikákat, érmeket készít. A Magyar Nemzeti Bank pályázatain 11 alkalommal nyert emlékpénz készítésére megbízást. A firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi emlékérem pályázaton 1974-ben I. díjat kapott, a Sportérem pályázaton 1975-ben II. és III. díjat, az Ezüstgerely pályázaton 1976-ban különdíjat érdemelt ki. 1979-ben a ravennai Dante Biennálé ezüst érmét, 1991-ben és 1995-ben pedig a soproni Országos Éremművészeti Biennálén Roisz Vilmos-díjat nyert. 1990 óta zsűritag a Ravennai Kisplasztikai Dante Biennálén. Figurális kisplasztikái egy-egy történetet mesélnek el. Az alakok kifejező megmintázása, környezetbe helyezése, dinamikus megfogalmazása elgondolkodásra késztetnek. Alkotásai népszerűek a hazai, valamint külföldi gyűjtők körében és szereztek a művésznek világhírnevet. Irodalom (kat. bev., Országos Széchenyi Könyvtár Galéria, 1994) ESZES A.: Otthon útközben. Műteremlátogatás ~nál, Anna, 1994/7. KOVÁCS P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992 VEKERDY T.: ~ és szobrai, Várhely, 1997/3. Film BAYER I.: Művészportré, Civil Kurázsi Műsor, MTV, 1994-5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1976 • Festőterem, Sopron • Haydn Művelődési Ház, Fertőd 1983 • Bank für Gemeinwirtschaft, Regensburg • Haydn Művelődési Ház, Fertőd • Munkás Művelődési Központ, Paks 1990 • Galerie Meerbusch, Düsseldorf 1993 • Városi Kórház Galéria, Grevenbroich (D) • Galerie Greve, Hamburg 1996 • G. P. Breughel, Venlo (gyűjt.) 1998 • Galéria, Tamási. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Őszi Tárlatoknak és 1977-1999 • Országos Éremművészeti Biennáléknak. 1977-től vett részt a FIDEM nemzetközi kiállításain. A ravennai Dante Biennálén1975-ben, 1977-ben és 1979-ben vett részt. 1964 • Vásárhelyi Tárlatok 1954-1963, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1968 • Az új Kecskeméti Művésztelep, Katona József Múzeum, Kecskemét 1970 • Kiállítás a Szakszervezetek Országos Tanácsa képzőművészeti pályázatára érkezett alkotásokból, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972 • 6. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-1973, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • G. Vasari nemzetközi Érembiennálé, Firenze 1976 • Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely 1979 • VI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1982 • Magyar mesterek, G. P. Breughel, Amszterdam 1990 • Ágoston Ernő tanítványai, Villamosipari Szakközépiskola Galéria, Sopron 1991 • Soproni Képes Céh Kiállítás, Collegium Hungaricum, Bécs • Soproni Képes Céh Kiállítás,Lajtaújfalu [Potzneusiedl] 1992 • Képes Céh Kiállítás, Lábasház, Sopron 1995 • Névjegy-érem kiállítás, OTP Galéria, Budapest 1996 • Képes Céh Kiállítás, Lábasház, Sopron. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Királyi Éremtár, Stockholm Liszt Ferenc Múzeum, Sopron Városháza Gyűjteménye, Firenze Windsor Palota Gyűjteménye.  Forrás: artportal.hu
Rábainé Kiss Lenke : KISZ propagandista emlékplakett érdemérem
18 000 HUF
[1M123/X000] Kétoldalas plasztikus bronz plakett, emlék plakett. Ötágú csillag alatt felirat: FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁN MISKOLC VÁROS TANÁCSA Jelzés: CLS (CSL) Szélesség: 9.8 cm Súly: 0.35 kg Szabolcs Péter szobrász Diósgyőr, 1942-09-22 Névváltozat: Przetacznik Szabolcs 1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szabó Iván, Somogyi József. 1967-től Zalaegerszegen él. 1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem, Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj; 1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja; Szocialista Kultúráért kitüntetés; 1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja; 1984: Munkácsy-díj. Kezdetektől a mintázás, a lágy anyagból készített plasztika határozza meg munkásságát. ~ alapvetően bronzszobrász. Az Egervári Művésztelepen, a 70-es évek elején fával is dolgozott, később gyakran fa-fém kompozíciókat is készített, olykor egészen pop-artos fölfogásban (Göcsej, 80-as évek). A rézlemez domborításával is finom, érzékeny plasztikákat hozott létre. A feladat különlegessége olykor kemény, feszített komponálásra készteti (Tulipán, 1985, Zalaegerszeg, Dísz tér). Bronz plasztikáinak legfőbb értéke az érzelmi töltést hordozó érzékeny mintázásmód. Irodalom  ~ Munkácsy-díjas szobrászművész (kat., bev. tan., Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, 1992) Huszonöt év munkái. ~ retrospektív tárlata, Új Művészet, 1993/1.  ~ szobrászművésszel, Pannon Tükör, 1996/6.  Zalaegerszeg, 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg 1982 • Színház, Körmend • Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszeg 1986 • Balatoni Múzeum, Keszthely • Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa • Képcsarnok, Kecskemét 1989 • Mannheim (Német Szövetségi Köztársaság) 1994 • Művész Színház • Vármúzeum, Esztergom 2000 • Az én Millenniumom, CIB Bank, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • Pannonia Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1974 • Zalai művészek, Pécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Ifjúság a szocializmusban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna 1976 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Műcsarnok, Budapest • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Fiatal művészek Magyarországról, Párizs 1977 • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna • Művészet a Művészetben, Dél-Balatoni Kulturális Központ, Siófok 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1979 • Faszobrászat, Csontváry Terem, Pécs • Zalai művészek, Herszon (Szovjetunió) 1981 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1982 • Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep, Nyíregyháza • Magyar művészek, Tolbuchin (BG) • Zalai művészek, Zalaegerszeg, Keszthely • Szobrászat, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Zalai művészek, Gorizia (OL) 1987 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest • VII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1996 • Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár • Vasarely Múzeum, Budapest 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Cséri Lajos : Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója
9 000 HUF