Werbánszky Ernő jelzéssel magyar művész XX. század : "Fésülködő"

Sale price: 65 000 HUF

Leírás

[FKA447/Bp202/48]
A kép mérete: 65 x 49 cm keret nélkül.
Készült: Pasztell, Papír
A kép Werbánszky Ernő jelzéssel magyar művész XX. század alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

A festmény hátoldalán autográf írással az eredeti hátlaptöredékeken különféle adatok.

Tulajdonságok

Carrier: Paper
Jelzett: nem
Állapot: Mint
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

buying information

Uploaded: 2016. October. 10.

( 1190 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Werbánszky Ernő jelzéssel magyar művész XX. század : "Fésülködő"

[FKA447/Bp202/48] A kép mérete: 65 x 49 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Werbánszky Ernő jelzéssel magyar művész XX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf írással az eredeti hátlaptöredékeken különféle adatok.

More details
Carrier: Paper
Jelzett: nem
Állapot: Mint
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

buying information
Uploaded: 2016. October. 10.

( 1190 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
65 000 HUF
To 0 offer to this artwork.

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X821/132] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Rajta kiállítási raglap a hátoldalon. Datált jelzés jobbra lent: SÁRDY BRUTUS 1919 Hátoldalán a feszítőkereten tollas felirat: SÁRDY BRUTUS KORA TAVASZ Magasság: 50.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.55 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : "Kora tavasz" 48.5 x 40 cm
65 000 HUF

similar artworks of this category

[FK1032/Bp62/6] A kép mérete: 40 x 49 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Vincze András (Feled, 1914, Szeged, 1987) alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a művész raglapjának maradványa látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beiratkozott a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért munkáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj és környezet, haláláig híven tükröződtek. 1954-ben Szegedre került. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, egyéni és koll. rendezvényeken. Számos szegedi és bajai tárlatokon mutatta be munkáit, 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában is, a Szegedi Képzőművészek kiállítása keretén belül. Korai alkotásai főleg baja- és szeged-környéki tájképek voltak. Későbbi olajfestményein elvontabb, szürreálisabb képi világot alakított ki. Fametszeteket is készített, melyek témáját leggyakrabban az egyszerű emberek életéből merítette. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton kiállított alkotásaira Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatgyűjtése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beíratkozott a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, hol Rudnay Gyula tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért alkotásaiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, valam. környezet, mindmáig híven tükröződik. 1947-ben és 1950-ben mutatkozott be Baján. 1954-ben Szegedre került. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton bemutatott műveire Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, val. a MNG-ban kapott helyet. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Festeni Baján, Nagy István befolyására kezdett, majd Rudnay Gyula biztatására a képzőművészetet választotta hivatásul. 24 évig élt Baján, ezért festményeiben és grafikáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, környezet, mindmáig híven tükröződik. Ez elsősorban az 1947-ben, majd 1950-ben rendezett első bajai tárlatain mutatkozott meg. 1954-ben került Szegedre. Az 1973-as Szegedi Nyári Táraton szereplő festményeire Alkotói-díjat kapott. 1974 év végén a Móra Ferenc Képtárban gyűjteményes kiállítást rendezett. Művei közül több a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Nemzeti Galériába került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Nagy István és Rudnay Gyula hatására kezdett festeni Baján, majd egy ideig Kecskeméten, jelenleg Szegeden dolgozik. 1948 óta szerepel kiállításokon; kisebb egyéni tárlatok mellett 1969-ben és 1974-ben Szegeden, 1970-ben Baján voltak gyűjteményes jelentkezései. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Jugoszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. - Műveit a valóság motívumaiból absztrahált szubjektív megjelenítés, újabban filozófikus-szürrealisztikus hangvétel jellemzi. Nagyobb fameszet-sorozaton dolgozta fel a szegedi népélet eseményeit.
Vincze András : Ősz az Újszegedi Ligetben
32 000 HUF