[FK2363/Bp403/34] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Molnár Róza (Monor, 1900, Budapest, 1977) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Molnár Róza" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1923-ban került a nagybányai szabadiskolába, ahol 1927-ig Réti István és Thorma János korrigálta. 1928-ban már a Szépművészeti Iskolát látogatta. A '30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban, majd visszatért Nagybányára, az évtized végétől pedig Magyarországon telepedett le. 1924-ben jelentkezett először alkotásaival a Nagybányai Festők Társasága tárlatán. 1925-ben egyéni kiállítása volt a nagybányai Református Iskolában, 1938-ban és 1940-ben a román fővárosban jelentkezett gyűjteményes bemutatóval. Hazatérve Magyarországra 1942-ben a budapesti Tamás Galériában, 1949-ben pedig a Fészek Klubban szerepelt. 1958-ban a Magyar Képzőművésznők műcsarnokbeli csoportos tárlatán, 1962-ben a nagybányai festők emlékkiállításán láthatták alkotásait (MNG). Mindvégig "nagybányainak" vallotta magát, az után is, hogy sorsa más tájakra, messzire vezette a közösségtől. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta, festményei, amelyekből erdélyi és magyarországi városokban szervezett tárlatokat magukon viselték a nagybányai természetlátás örökségét, fölismerhető manírjait. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Molnár különösen vonzódott a tájkép, a csendélet és az enteriőr műfajához. Könyvillusztrációkat is készített. 1969-ben a Nagymarosi Alkotótáborban dolgozott. (Murádin Jenő: NFM, MÉ, NF, TJJ, RINM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1922-ben került a nagybányai szabadiskolába, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A 30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban. Több hazai kiállításon szerepelt. 1925-ben egyéni tárlata volt a nagybányai Református Iskolában. 1938-ban és 1940-ben Bukarestben jelentkezett gyűjteményes tárlattal, majd Budapesten, a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állított ki. 1962-ben szerepelt a nagybányai festők emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta. Különösen vonzódott a csendélet és az enteriőr műfajához. (MÉ, NF) Magyar festők és grafikusok adattára 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években nagyobb párizsi tanulmányutat tett. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes anyagát, majd Budapesten a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állít ki. Szerepelt a nagybányai festők 1962-es emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatja. Különösen vonzódott a csöndélet és az enteriőr műfajához. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években Párizsban dolgozik. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes tárlatát, majd Budapesten a FÉSZEK Klubban és a Tamás Galériában állított ki. - Impresszionista felfogású, a nagybányai természetelvűséget folytató művei főként csendéleti és enteriőr-témákat ábrázoltak. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1923-1928: festészeti tanulmányokat folytatott a Nagybányai Művésztelepen. Mesterei: Réti István, Thorma János. A 30-as években Párizsban élt és dolgozott. 1938-ban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből Bukarestben. A 30-as évek végétől újra Magyarországon élt. 1969-ben a Nagymarosi Alkotóházban alkotott. Főként tájképeket, csendéleteket, enteriőröket festett. Látásmódja a nagybányai természetelvűségben gyökerezik. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Könyvillusztrációkat is készített. Ek: 1938, 1940: Bukarest; 1942: Tamás G. (Rubletzky Gézával); 1949: Fészek Klub. Vcsk: 1958: Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok; 1962: Nagybányai festők emlékkiállítása, MNG. Irod.: Fedor Á.: A legfiatalabb nagybányai festőnő, Nők Lapja, 1963. febr. 9. (Gy.G.)

[0Y114/X217] Olaj farost festmény, üveglap mögött, keretben. Hátoldalán felirat: PATAKI FERENC ALKOTÁSA "PAPRIKA-FŰZŐ ASSZONY" Magasság: 64.5 cm Szélesség: 84 cm Súly: 4.25 kg

[FKB771/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Id. Benedek Jenő (Kecskemét, 1906, Budapest, 1987) alkotása. Jelezve balra lent "Benedek" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (ML, MÉ, Műv. 1966/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 k. a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a MNG tulajdona. (ML, MÉ, Műv. - 1966/5) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Kecskeméten, Révész Imre vezetésével kezdte, majd 1927-1932-ig Benkhard Ágost növendéke volt a bp-i Képzőművészeti Főiskolán. A harmincas években hosszabb időt töltött Olasz- és Németországban, később Romániában, Bulgáriában, Ausztriában és az NDK-ban járt tanulmányúton. 1945 után egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott, majd a Művészeti Gimnáziumban volt rajztanár. 1928 óta kiállító művész, 1944-ben az Ernst Múzeumban, 1948-ban a Fényes Adolf Teremben, 1958-ban a Nemzeti Szalonban, 1972-ben Zalaegerszegen, 1977-ben a Csók Galériában volt gyűjteményes kiállítása. 1950-ben Munkácsy-, 1952-ben Kossuth-díjat kapott. - Derűs, optimista hangú élet- és tájképek festője. A közérthető, valósághű előadásmód sommázott formaadással, ragyogó fény- és színellentétekkel párosul művészetében. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Kossuth- és Munkácsy-díjas. 1927-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olaszo.-ban és Németo-ban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként működött. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjt. kiállítása volt. Életképeivel, tájképeivel 1928 óta rendszeresen szerepel bel- és külföldi kiállításokon. Művészetét az életkép modern útja lehetőségének keresése jellemzi. 1953 óta a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Csap Erzsébet Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932: MKF, mesterei: Révész Imre, Benkhard Ágost. 1950: Munkácsy-díj; 1952: Kossuth-díj; 1984: a Művészeti Alap Nívódíja; 1986: a Magyar Népköztársaság Csillagrendje. A szolnoki művésztelepen élt 1944-től 53-ig. 1953-tól nyugalomba vonulásáig, 1966-ig a bp.-i Képző- és Iparművészeti Gimn. tanára volt. Festői szemléletét alapvetően meghatározta a mesterétől, Benkhard Ágosttól átvett nagybányai szellemiség, és bizonyos mértékig a kompozíciók életképszerű gazdagítása. Hosszabb németországi és olaszországi tanulmányútjain megismerte és festői munkamódszerébe beépítette az expresszionizmus festékkezelését és a novecento neoklasszicista kiegyensúlyozottságát, de hatott rá az olasz metafizikus festészet is, bár inkább a képszerkesztésben, mint gondolatiságban. A 30-as, 40-es években egyszerűbb figurális és tájképeket készített (Vöröshajú akt c. festményét 1930-ban Szinyei Társaság kiállításán kitüntető oklevéllel jutalmazták). A festői felfogásból következően szakmai engedmények nélkül festett szocialista-realista tematikájú kompozíciókat (A magyar katona a szabadságért című tárlata egy öreg és egy fiatal partizánt ábrázoló képet festett, lesállásban, meglepő perspektivikus rövidülésbe szerkesztve a két figurát). A 60-as években színskálája keményebb, kontrasztosabb lett, a realista tónusokat és reflexeket egy hidegebb árnyalatú, szigorúbban szerkesztett festészettel váltotta föl; mintegy újból eszköztárba vonva a neoklasszicista és expresszív elemeket. Élete utolsó éveiben sokalakos, szürrealisztikus hangulatú, néhány apró színkontraszttal élénkített, de maturális látványt nyújtó tájképekkel jelentkezett. Ek: 1926: Kecskemét; 1944: Ernst M.; 1948: Fényes A. T.; Tisza Szálló, Szolnok; 1958: Nemzeti Szalon; 1961: Villamos és Kábelgyár Kultúrháza, Bp.; 1972: Képcsarnok, Zalaegerszeg; 1977: Csók G., Bács-Kiskun MMK, Kecskemét; 1978: Ferenczy T., Pécs; Csongrád; 1981: Munkácsy T., Bcsaba; 1984: Ernst M. (kat.); Csók G.; 1985: Liszt Ferenc Műv. Közp., Kecskemét; 1987: Csók G. Vcsk: 1944: Ernst M.; 1946: Rippl-Rónai Képzőművészeti Társaság Kiállítása, Bp.; 1947: Kéve, Nemzeti Szalon; Megyeháza, Szolnok; Vidéki művészek, Ernst M.; 1948: Magyar Valóság, FK; 1950-53, 1959-65, 1968: 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1951: A magyar katona a szabadságért, FK; 1953: Párizs; 1958: Antwerpen; 1965: Helsinki; 1971: Aba Novák T. Szolnok; 1972: Szolnoki Művésztelep, Szolnoki G.; Medgyessy T., Eger; Vaszary T. Kvtár; 1973, 1974: Csontváry T.; 1975, 1977; Festész '77, Műcsarnok; 1979: Frankfurt; 1980: Dési Hubert T., Veszprém; 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1983: Szeged; 1984: Eger; Szolnok; 1992: A Szolnoki Művésztepel története, Erdős Renée H.; 1997: Önarcképek, Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét. Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Déri M., Debrecen; MNG; Tokaji M.; Kecskeméti Képtár. Irod.: Kárpáti K.: Műteremlátogatás, Kortárs, 1977/12.; D. Fehér Zs.: Benedek Jenő 60 éves, MŰV, 1966/5.; Pogány Ö. G.: (kat., bev. tan., 1984: Műcsarnok). (Po. G.)

[1I370/051] Olaj farost festmény barna keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés jobbra lent: NAGY Hátoldalán felirat: NAGY SÁNDOR "OKTÓBERI HOLTÁG" 50X40 OLAJ Magasság: 52 cm Szélesség: 62 cm Súly: 2.125 kg Nagy Sándor (1948) festő festő Berekböszörmény, 1948-07-30  Autodidakta, debreceni Művelődési Központ szakköre, mesterei: Félegyházi László, Bíró Lajos, a hajdúsági Művésztelepen: Nagy B. István, Szlávik Lajos. Hajdúböszörményben, Berettyóújfalun és Balatonalmádiban járt művésztelepen. 1988-ban a Művészetbarátok Egyesületének, 1990-től a Debreceni Műhely tagja. Alföldi tájakat, gémeskutakat, csendéleteket fest. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1979, 1990, 1994, 1995, 1996 • Művelődési Ház, Berettyóújfalu vándorkiállítás, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Debrecen, Derecske, Hajdúdorog, Hajdúnánás 1991 • Karcag 1995 • Zsáka. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1978 • Hajdúnánási Művésztelep X. évfordulója, Hajdúnánás 1990, 1995 • Mezőgazdaság a művészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1991 • Református világtalálkozó, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen 1994 • 27. Alföldi Tárlat, Szeged.    Forrás: artportal.hu 

[1L937/FL-1] Olaj farost festmény üveglap mögött, régi aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: NURIDSÁNY Hátoldalán címke, rajta felirat: KÉPCSARNOK VÁLLALAT NURIDSÁNY ZOLTÁN CSENDÉLET Magasság: 76 cm Szélesség: 95.5 cm Súly: 9.225 kg Nuridsány Zoltán festő Marosvásárhely [Târgu-Mureş, RO],, 1925-08-22 Elhalálozott: Debrecen, 1974-05-22 Gallé Tibor magániskolája; 1944-1948: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Kmetty János, mozaik szakon Fónyi Géza. 1947-ben részt vett az Európai Iskola fiataljainak kiállításain, 1948: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja, 1962: tanulmányút Vietnamba. 1974: Magyar Partizán Emlékérem. Főiskolai hallgatóként az Európai Iskola művészi alapelvei határozták meg indulását; egyéni hangú, néha sejtelmes hangulatú expresszív szürrealizmussal kísérletezett, grafikái, gouache-ai a születés, a metamorfózisok témakörét járják körül. 1949-től az ún. Négyesfogat tagjaként [Orosz Gellérttel, Jánossy Ferenccel, Sugár Gyulával] a szocialista realizmus és a modern formanyelv összeegyeztetésével próbálkozott murális terveiben és táblaképein egyaránt. Az 50-es évek végétől a látvány dekoratív-szerkezetes átírása, feszes kontúrok közé szorított tüzes színek jellemzik portréit, zenélő figuráit és tájképeit. Utolsó korszakában motívumai lendületesebbek, egyúttal mind absztraháltabbak lettek, de korai halála megakadályozta törekvései megvalósításában.   Kiállítások: 1946-1948. az Európai Iskola kiállításai 1949. MEFESZ kiállítás, monumentális mozaik terv Irodalom FRANK J.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, Budapest, 1962) grafikái, Tükör, 1976. november 2. GYÖRGY P.-PATAKI G.: Az Európai Iskola, Budapest, 1990 ~ (1925-1974). Szemelvények az életműből, Budapest, 2000 (bibliogr.). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1962 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.) • Hanoi-Haiphong-Budapest, Hanoi 1968 • Vietnami tájak, Budapest, XI. ker., Hazafias Népfront 1976 • Hanoi-Haiphong, Stúdió Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat.) 2000 • Szemelvények az életműből, Pestújhelyi Közösségi Ház (kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1946 • Fiatalok, Európai Iskola 1947 • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest 1948 • Fiatalok, Európai Iskola • Magyar Akadémia, Róma 1949 • Világifjúsági Találkozó-kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest 1-7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951 • A magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest 1955 • Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása, Ernst M 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Nemzeti Szalon 1961 • Boldog gyermekévek, Műcsarnok, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest 1996 • Az Európai Iskola fiataljai, Erdész Galéria, Szentendre. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Thury György Múzeum, Nagykanizsa Forrás: artportal.hu

[1O312/122] Olaj farost festmény üveglap mögött, aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: HERMAN LIPÓT Hátoldalán Képcsarnokos címkék: KÉPCSARNOK VÁLLALAT HERMAN LIPÓT LELLEI TÁJ Magasság: 44.5 cm Szélesség: 56 cm Súly: 3.525 kg Herman Lipót grafikus, festő Nagyszentmiklós, 1884-04-24 Névváltozat: Horog 1901-ben iratkozott be a Mintarajziskolába, ahol Balló Ede, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar volt a tanára. 1905-ben Asbénél tanult Münchenben. 1908-tól ismét a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait. 1918: Erzsébetvárosi Kaszinó díja, Műcsarnok, Budapest; 1929: Világkiállítás aranyérme, Barcelona; 1952: Munkácsy-díj; 1954: Szocialista Munkáért Érdemérem; 1969: Munka Érdemrend arany fokozata. A Magyar Arcképfestők Társasága, a Munkácsy Céh és a Szinyei Társaság tagja volt. Ez utóbbi ügyvezető igazgatói tisztét is betöltötte. 1919-ben a Képző- és Iparművészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökévé választották. 1951-től a Művészeti Dolgozók Szakszervezete Képző- és Iparművészeti tagozatának elnöke volt. 1909-1910 között Berlinben dolgozott. Falus Elekkel plakátokat tervezett és könyvillusztrációkat készített. 1910-ben hazatért, s részt vett a kecskeméti művésztelep alapításában. 1911-ben Párizsba ment. 1912-ben Budapesten telepedett le. 1914-ben Olaszországban volt tanulmányúton, majd a kecskeméti művésztelepen dolgozott, ahonnan bevonult katonának. A Császári és Királyi Főhadiszállás festője lett, később ezred-festőként Prágába helyezték. 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapítója volt. 1921-ben Németországban volt tanulmányúton, főként Münchenben és Nürnbergben dolgozott. Ebben az évben jelent meg Budapesten rajzalbuma Lehel Ferenc bevezetőjével. 1923-tól rendszeresen festett a Balatonnál. 1925-ben Hollandiában, 1931-ben Olaszországban járt tanulmányúton. 1930-ban Párizsban és Münchenben tartózkodott. 1929-ben a szentendrei szabadiskolában tanított. A II. világháború után Zsennyén, Sárospatakon, Nagymaroson, Szolnokon alkotott. 1980-ban hagyatéka a gyöngyösi Mátra Múzeumba került. Alkotásai 1903-tól szerepeltek jelentős országos kiállításokon, a magyar művészetet bemutató reprezentatív külföldi tárlatokon. Portrékat, tájképeket, csendéleteket, mitológiai és allegorikus jeleneteket, tájképi környezetben ábrázolt aktokat festett. Kompozíciói barokkosak, színei sötétek. Kecskeméti tartózkodása után kezdett tájképeket festeni. A 20-as évek elejétől megváltozott stílusa. Festésmódja oldottabb, könnyedebb lett, a színek kivilágosodtak. Portréi, derűs hangulatú balatoni, szentendrei tájai, életörömtől duzzadó aktjai dekoratívabbak korábbi műveinél. A 30-as években romantikus tájképeket, idilli jeleneteket festett. 1945 után korábbi témái mellett számos arcképet alkotott művésztársairól, közéleti személyiségekről. Pályája kezdetétől sok karikatúrát rajzolt, melyek a XX. sz. első évtizedében a Borsszem Jankóban és a Kakas Mártonban, majd a 10-es években a Vasárnapi Ujságban, a 30-as években a Pesti Naplóban jelentek meg. Művészeti írásait a 20-as évek végétől a Pesti Napló, a Magyar Művészet és a Színházi Élet közölte. 1928-1946 között a Szinyei Társaság kiállításait, Ernst Lajos halála után az Ernst Múzeum tárlatait rendezte. Irodalom BÁLINT R.: ~, a KÉVE Könyve, Budapest, 1913 BÁLINT A.: ~ rajzai, Nyugat, 1921. december 1. LEHEL F.: ~ rajzai, Budapest, 1921 EISLER M. J.: ~ művészete, Magyar Művészet, 1929/4. FARKAS Z. : ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Nyugat, 1929. december 1. PÉRELY I.: Magyar Újságrajzoló Művészek Könyve, Budapest, 1930  művészete (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, Budapest, 1954) LENGYEL G.: ~ról (kat., bev. tan., Csók Galéria, Budapest, 1959) LENGYEL G.: A nyolcvanéves ~nál, Művészet, 1964/6. PEREHÁZI G.: ~, Művészet, 1972/7. POGÁNY Ö. G.: ~ emlékkiállítása a Szolnoki Galériában, Jászkunság, 1974/10. DEMÉNY J.: Bartók "piktor" földije: ~, Dunatáj, 1984/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1913 • VI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1949 • Fészek Klub, Budapest 1959 • Csók Galéria, Budapest (kat.) • Képcsarnok, Szeged 1975 • Herman Ottó Múzeum Képtára, Miskolc 1981, 1984 • Gyöngyösi Galéria, Gyöngyös. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításai, Műcsarnok, Budapest 1913 • XIII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1920 • XLI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest a Szinyei Társaság művésztagjainak kiállításai, Ernst Múzeum, Budapest és Nemzeti Szalon, Budapest Magyar művészeti kiállítás, Bécs 1925 • Magyar művészeti kiállítás, London a Munkácsy Céh kiállításai, Ernst Múzeum és Nemzeti Szalon, Budapest 1929 • CVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Nürnberg, Stockholm, Göteborg stb. 1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence; Szentendrei festők kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence 1935 • A Szinyei Társaság reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1936 • CLVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest Magyar Művészetért, Műcsarnok és régi Műcsarnok, Budapest 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • A szolnoki művésztelep jubileumi kiállítása,Ernst Múzeum, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest. Forrás: artportal.hu