XX. századi festő : Erdőn túl Oláhgorbó 1916

Eladási ár: 45 000 HUF

Leírás

[2B431/041]
Karton akvarell festmény, újrakeretezve, hibátlan barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. A festmény kopottas állapotú.

Jobbra lent olvashatatlan jelzés, lásd fotó.

Hátoldalán kézzel írott felirat:
BIMBAUM ...

Címkén dátum: 1916

Magasság: 55 cm
Szélesség: 41 cm
Súly: 1.195 kg
Oláhgorbó 
Oláhgorbó (románul: Ghirbom, korábban Gârbova, németül: Bimbaum, erdélyi szász nyelven Birebum) falu Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Berve községhez tartozik.


Fekvése

Gyulafehérvártól 20 km-re keletre, Oláhdálya, Berve és Vingárd közt fekvő település.


Története

1309-ben Pirum néven jelentkezik először a forrásokban.

A települést szász telepesek alapították. Ezt bizonyítja, hogy 1309-ben Gudellin nevű papja egy, a királyföldi szász papok és a székeskáptalan közti perben szerepel.

A szász lakosok mellé a 15. században román jobbágyok települtek. A szászok a reformáció idején felvették a lutheránus vallást, de gyors ütemben megkezdődött asszimilálódásuk a román lakosság közé, melynek az következményeként a 18. századra a település megszűnt önálló egyházközség lenni és mint filiát, Vingárdhoz csatolták. A 19. század elejére már abszolút román többségűvé vált a falu.

A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott. 

(Forrás: wikipédia)

Tulajdonságok

Hordozó: karton
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. szeptember. 14.

(A műtárgyat eddig 17-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

XX. századi festő : Erdőn túl Oláhgorbó 1916

[2B431/041] Karton akvarell festmény, újrakeretezve, hibátlan barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. A festmény kopottas állapotú. Jobbra lent olvashatatlan jelzés, lásd fotó. Hátoldalán kézzel írott felirat: BIMBAUM ... Címkén dátum: 1916 Magasság: 55 cm Szélesség: 41 cm Súly: 1.195 kg Oláhgorbó  Oláhgorbó (románul: Ghirbom, korábban Gârbova, németül: Bimbaum, erdélyi szász nyelven Birebum) falu Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Berve községhez tartozik. Fekvése Gyulafehérvártól 20 km-re keletre, Oláhdálya, Berve és Vingárd közt fekvő település. Története 1309-ben Pirum néven jelentkezik először a forrásokban. A települést szász telepesek alapították. Ezt bizonyítja, hogy 1309-ben Gudellin nevű papja egy, a királyföldi szász papok és a székeskáptalan közti perben szerepel. A szász lakosok mellé a 15. században román jobbágyok települtek. A szászok a reformáció idején felvették a lutheránus vallást, de gyors ütemben megkezdődött asszimilálódásuk a román lakosság közé, melynek az következményeként a 18. századra a település megszűnt önálló egyházközség lenni és mint filiát, Vingárdhoz csatolták. A 19. század elejére már abszolút román többségűvé vált a falu. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.  (Forrás: wikipédia)

További részletek
Hordozó: karton
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. szeptember. 14.

(A műtárgyat eddig 17-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
45 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKC472/Bp403/49] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vígh Bertalan (Rimaszombat, 1890) alkotása. Jelezve jobbra fent "Vígh Bertalan" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Hegedüs László, Balló Ede és Ferenczy Károly növendékeként. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. Mint hadifogoly Turkesztán szinpompás viseletű vidékére került és ez hatott dús kolorizmusára. Hadifogolyként karriert csinált, az orosz társadalmi élet portréfestője volt. Festészetének központja a kiteljesedett szépségű asszony, őt veszi körül színes drapériák pompájával és e képeinek hangulatát akvarellszerű könnyed festői modorával is fokozza. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Művészeti lexikon I-II. A bpesti képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly osztályán tanult. 1913 óta főleg figurális képeket, újabban széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus egyes női alakokat állít ki a Műcsarnokban.
Vígh Bertalan : Asztali csendélet lila orgonákkal
380 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK0037/Z018] A kép mérete: 50 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Paizs László (Szentpéterúr, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "P. L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat címkéje található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte 1959-ben. Z. Gács György, Rákosy Zoltán és Szentiványi Lajos növendéke volt. A '60-as évek első felében hagyományosabb felfogású olajképeket festett, mozaikokat, freskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman munkáival rokon műveket alkotott. 1961 óta kiállító művész. Egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Halászbástya, Bástya Galéria, Vigadó Galéria, Budapest Galéria, Győr, Szombathely, Szeged, Zalaegerszeg, Duisburg, Aix-en-Provence, stb). és vegyes (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Óbuda Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs, Hódmezővásárhely, Firenze, Milano, Padova, Nápoly, Velence, Düsseldorf, Aachen, Genf, stb) tárlatokon vett részt. 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1988-ban Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a szombathelyi képtár, a pécsi Janus P. Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. (H.B.: Műv, 1972/4, K.Gy.: Műv. 1977/2, K.G.: Műv. 1978/10, M.L.: Műv, 1983/5, R.G.: Műv, 1987/9, Sz.Gy.: Új Műv. 1995/4, MK) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte. Mozaikokat ferskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. Mozaikok: a Szegedi Megyei Tanács, a Pécsi Óvoda, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Freskók: Budapest - Csatárka úti Gyermekotthon. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása, 1983-ban pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nagyszabású tárlatokon mutatta be munkáit. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MK) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán végzett 1959-ben. Mozaikokat (Szeged, Megyei Tanács; Pécs, Óvoda; Gödöllő, Agrártudományi Egyetem), freskókat (Budapest, Csatárka úti Gyermekotthon), újabban a pop art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben nyílt kiállítása. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - MK Művészeti lexikon I-IV. (Szentpéterur, 1935. dec. 26.- ): festő. Az Iparművészeti Főiskolán 1959-ben végzett Rákosy Zoltán, Z. Gách György és Szentiványi Lajos növendékeként. Épületdiszítő mozaikokat, (Szeged, Megyei Tanács, 1961; Pécs, Óvoda, 1964), műanyagfreskókat (Bp., Csatárka úti Gyermekotthon, 1964) és gobelinterveket készít. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, szobrász, grafikus. 1959: MIF, mesterei: Z. Gács György, Rákosy Zoltán, Szentiványi Lajos. 1980: Munkácsy-díj; 1988: érdemes művész. Főiskolás éveinek második felében, majd azt követően számos murális munka kivitelezésében vett részt, Fónyi Géza, Konecsni György, Z. Gács György, Rákosi Zoltán és Domanovszky Endre mellett dolgozva. A 60-as évek első felének hagyományosabb fölfogású olajképeket festett. 1964-ben a Velencei B.-n megismerkedett az amerikai pavilonban a pop art Európában akkor még újnak számító törekvésével, és részben ez inspirálta, hogy 1967-ben textil, fém, bőr anyagú "varrottas" képeket küldjön az FKS éves tárlatára; a megnyitó előtt többek között az ő munkáit is eltávolították a falról. A 70-es években pop art-os objekteket (A trónörököspár politikai gyilkosság áldozata lett, 1970, plexiüveg, újság, szarvasbogarak), majd konstruktív, átlátszó plexiüveg plasztikákat készített belső fénytörő határfelületekkel. A 80-as években készültek az anyagában színezett, konstruktív, nagyméretű poliészter szobrai, majd színes poliészter táblaképeket alkotott, mesterségesen roncsolt felületekkel, mintha régészeti leletek vagy atomtámadás utáni festmény-szurrogátumok lennének. Ekkor kezdett organikus plaszikájú bronzszobrokat is mintázni. A 90-es években, a táblaképek és szobrok mellett nagyméretű, egyedi grafikákat készített, formavilágában némileg a roncsolt táblaképekből kiindulva, de szinte kizárólag az emberi alakból elvonatkoztatott torzókat megjelenítve. Ek: 1966: Művészklub, Győr; 1971: Fényes A. T.; 1972: Bercsényi 28-30 G.; 1973: BME B-épület; 1976: Csók G.; 1977: G. Hildebrandt, Duisburg (NSZK); 1979: Bástya G., Halászbástya; Helyőrségi Műv. H., Nagyatád; József A. Műv. Közp., Szeged; Göcsej M., Zalaegerszeg; 1982: Bezzegh G., Küsnacht (CH); 1983: Móra F. M., Szeged; 1987: Műcsarnok (kat.); MNG; 1988: Pandora G., Badacsonytomaj; 1989: Parktheatter, Iserlohn (NSZK); Qualitas G.; Hevesi S. Színház, Zalaegerszeg; 1990: Vasarely Fondation (Ferdinánd Judittal, Fóth Ernővel), Aix-en-Provence (FR); 1994: Vigadó G.; 1997: Pest Center G.; 1998: Budapest G. (kat.); 1999: Pest Center G. (kat); G. Arcis, Sárvár; MMA, Bp.; 2001: SZK, Szhely; Ernst M. (kat.) Vcsk: 1961, 1964, 1966: FKS, Ernst M.; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1967: Mai magyar festészet, Új-Delhi; 1969: Vas megyei művészek, Savaria M., Szhely; V. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1971: Új művek, Műcsarnok; 1972: Fiatal művészek Budapestről. Likovni Salon, Újvidék (YU); 1972, 1973: Balatonboglári kápolnatárlatok; 1974, 1976: IV., V. Orsz. Kisplasztikai B., Pécs; 1975: Jubileiumi Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1978: Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1979: Arte figuratíva contemporanea ungherese, Salone Brunelleschiano, Firenze; Palazzo Reale, Milánó; 1980: Magyar konstruktivisták, Kunstm,. Álborg (DK), Hovikodden (NL); Kunstpalast, Düsseldorf; Tendenciák 1970-1980 I., Új művészet 1970-ben, Óbuda G.; Tendenciák 1970-1980 III. Geometrikus és strukturális törekvések, Óbuda G.; XXXIX. Velencei B.; 1981: 13. Nközi Kisplasztikai B., Padova; V. Budapesti Nközi Kisplasztikai kiállítás (B.), Műcsarnok; 1985: 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda G.; 1986: 3. Kisplasztikai Triennálé, Fellbach (NSZK); 1987: Magyar művészek, Castell dell'Oro, Nápoly; Téli Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Művészet ma Magyarországon, Neue G., Sammlung Ludwig, Aachen; Más-Kép, Ernst M.; Az avantgárd vége 1975/1980. A 20. század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1991: Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, MNG; Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből, MNG; 1992: Szinyei Társaság, Csók G.; 1993: Variációk a pop artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst M.; 1994: Szinyei Társaság, Vigadó G.; 1995: Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1996: In memoriam 1956, Mosonmagyaróvár; Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár; 1997: 44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; Magyar Szalon '97 Műcsarnok; Fehér képek, MGSZ, Vigadó G.; Budapest 125 éves, Budapest G.; Kortárs magyar művészet, Körmendi-Csák gyűjtemény, WIPO Center, Genf; 1998: 45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1999: Majális, Palme H.; 2000: Történelem-kép, MNG; Úti kárpitok, IM; Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok; A Nközi Kepes Társaság kiállítása, Pest Center G.; Fény a tudományban és a művészetben, Magyar Elektrotecnhikai M. Mk: FK; IKM, Szfvár; Pécs; KMG, Dunaszerdahely; M. Narodowe, Szczeczin (PL); MNG; SZK, Szhely. Km. Allegorikus alakzatok (sgraffito, 1958, Bp. Ódry Színpad); mozaik (1959, Kertészeti Egy., Aula); Három figura (gobelin, 1961, Művészeti Alap); Mezőgazdaság (mozaik, 1962, Szeged, Megyeháza); Állatfigurák (6 részes mozaik, 1964, Pécs, Nővérképző); Allegorikus figura (mozaik, 1967, Gödöllő, Agrártud. Egy.); Acrylic (akril, 1972. Szhely, Claudius Hotel); Két gömb (anyagában színezett poliészter, 1979, Kőszeg, Írottkő Szálló); háromrészes szobor (bronz, 1979, Bp., Gundel Étterem); háromrészes szobor (plasztik, 1979, Kecskemét, főposta (Szkok Ivánnal); Városköszöntő (krómacél, 1979, Zalaegerszeg); Kettős gömb (színezett poliészter, 1980, Bp., Kongresszusi Közp.); kút (réz, 1982. Hévíz, Postásüdülő); háromrészes szobor (poliészter, 1983, Szentendre, Honvéd Műv. H.); dombormű (színezett poliészter, 1984, Bécs, Hotel Hungaria); szobor (színezett poliészter, 1988, Miskolc, avasi postahivatal); dombormű (színezett poliészter, 1988, Bonn, Magyar Nagykövetség); Aranykor és Fehér kép (színezett poliészter, 1988, Paks, Atomerőmű); dombormű (bronz, 1990. Bp., Külügymin.); Közép-Európa földje és Üdvözlet (színezett poliészter, préselt lemez, 1990, München, Magyar Konzulátus); Fehér dombormű (poliészter, 1990, Canberra, Magyar Nagykövetség); három kép (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. New York, Magyar ENSZ-misszió); Budai Vár (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. Bp., VIII. ker., Rákóczi úti Irodaház); Allegorikus kompozíció (bronz, 1992. Bp., Hold u., MNB); Allegorikus figura (bronz, 1997. Bp., Thália Színház); cím nélkül (akril, papír, préselt lemez, 1998, Bp., Providencia Biztosító). Irod.: Horváth B.: Paizs László kiállítása, MŰV, 1972/4; Vadas J.: Ami a mappából kimaradt, ÉS, 1976. jún. 12.; Frank J.: Carving Light Rays. The Art of Paizs László, NHQ, 1976; Kovács Gy.: Az anyagátalakítás két módja, MŰV, 1977/2; Kernács G.: Térbe dermedt gesztusok. Paizs László alkotói korszakai, MŰV, 1978/10; Frank J.: Paizs László, Bp., 1979.; Török K.: Műalkotások műanyagból, Film, Színház, Muzsika, 1979. szept. 15.; Hárs É.-Romváry F.: Paizs László, Pécs, 1981; Menyhárt L.: Az ottfelejtett stafeláj. Beszélgetés Paizs Lászlóval, MŰV, 1983/5.; Hegyi L.: Megjegyzések Paizs László új munkáihoz (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1987); Rideg G.: Európai kövületek. Paizs László kiállítása a Műcsarnokban, MŰV, 1987/9.; Lóska L.: Angyallenyomatok, ÉS, 1994. szept. 24.; Szegő Gy.: Műanyag és a mű anyaga, Paizs László kiállítása a Vigadóban, ÚM, 1995/4.; Paizs László beszélgetése Paizs Lászlóval az önveszélyes képzőművészeti kritikáról, ÚM, 1995/7-8.; Graphical Works of Paizs László (Budapest, G., 1998); Paizs László (kat., Pest Center G., biboliogr.-val, 1999); Wehner T.-Révész E.: Paizs László, Bp. 2000. (PO.G.-W.T.)
Paizs László : Csendélet
120 000 HUF
[FKC359/Bp54/8] A kép mérete: 35,5 x 44,5 cm keret nélkül. Készült: Gouache, Karton A kép Tar Zoltán (Balmazújváros, 1913, Debrecen, 1992) alkotása. Jelezve jobbra lent "Tar Zoltán Tar Zoltán" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képzőművészeti Alap raglapja látható. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. festő (Balmazújváros, 1913. jan. 9. - Debrecen, 1992. okt. 1.) Az MKF-n 1937-ben szerzett diplomát, mesterei: Rudnay Gyula, Varga Nándor Lajos. 1940-ig a szeghalmi gimnáziumban, 1941-től a debreceni Dóczi leánynevelő intézetben tanított. 1950-75 között a debreceni Tanítóképző tanára. 1960-ban Szadán, 1964-ben Dunaújvárosban, később Tokajban volt nyaranta művésztelepen. Alapító tagja a Balmazújvárosi Alkotótepeknek, résztvevője a Hortobágyi Nközi Művésztelepnek. 1975: Székely Bertalan-emlékérem; 1988: SZOT-díj. Elsősorban tájképfestő. Bensőséges, lírai hangulat jellemzi akvarelljeit, gouache-ait, olajképeit, amelyek a Hortobágyot, kis debreceni utcákat ábrázolnak. Ek: 1962, 1972: TIT G. Debrecen; 1964, 1970: Medgyessy T., Debrecen; 1971, 1973: Műv. H., Balmazújváros; 1976: Agrártudományi Egy., Debrecen; 1978: Tokaj; Polgár; 1983: Balmazújváros; 1995: Emlékkiállítás, Kölcsey Tanítóképző Főisk., Debrecen; 1997: DOTE, Debrecen. Vcsk: 1957-től őszi és tavaszi tárlatok, Debrecen; 1972: Kelet-magyarországi képzőművészek, MNG; 1971: Kelet-magyarországi területi szervezet kiállításai, Lublinban; és 1973: Nagyvárad; 1980-92: Hortobágyi Nközi Művésztelep kiállítása Debrecen, és 1988: G. Gaffelaer, Breda (NL); 1992: Délibábok hazája IV., Déri M., Debrecen. Mk: Déri M., Debrecen; Helytörténeti M., Szeghalom; Veres P. M., Balmazújváros. Irod.: Bőgel J. (szerk.): A képzőművészetek Debrecenben, Debrecen 1961; Tóth E. Debrecen kiállítási termeiből, MŰV, 1966/1., Gazda L.: Tar Zoltán grafikái, Debrecen, 1982. (Sz.K.K)
Tar Zoltán : "Erdély" 1958
95 000 HUF