XX. századi festő : Pipacsos tanya

Eladási ár: 16 000 HUF

Leírás

[1O094/026]
Olaj karton festmény üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Hátoldalán felirat:
JÚNIUSI BÚZÁK

Magasság: 27 cm
Szélesség: 32.5 cm
Súly: 0.605 kg

Tulajdonságok

Hordozó: karton
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. július. 10.

(A műtárgyat eddig 296-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

XX. századi festő : Pipacsos tanya

[1O094/026] Olaj karton festmény üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Hátoldalán felirat: JÚNIUSI BÚZÁK Magasság: 27 cm Szélesség: 32.5 cm Súly: 0.605 kg

További részletek
Hordozó: karton
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. július. 10.

(A műtárgyat eddig 296-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
16 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2739/FL-4] A kép mérete: 33 x 48,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Viski János (Szokolya, 1891, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Viski" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskola Rajztanárképző szakán Zemplényi Tivadar növendéke volt. 1912-ben a kecskeméti művésztelep nyári tanfolyamán Olgyai Ferenc és Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a budapesti Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számos tájképet is festett. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes tárlata. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című alkotására megkapta a Halmos Izor zsánerdíjat. "Terelés a Hortobágyon" című képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat (főleg a ló) karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Több munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Művészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF, KM) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke. Tanulmányutakat tett Franciaországban és Dél-Amerika számos városában. 1913 óta állított ki. Főképpen állatképeket fest, bár témakörében más műfajok is szerepelnek. Az állat karaktere, mozgási és formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdeklik impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. - Irod:: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke volt. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes kiállítása. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című festményére megkapta a Halmos Izor genreredíjat. "Terelés a Hortobágyon" c. képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Egy képe a MNG tulajdona. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1919-29 között D-Amerikában dolgozott. 1933-ban A Független Művészek Társasága klubhelyiségében volt gyűjt. kiállítása. Történelmi témákat is festett: Koppány leveretése (1938), Rákóczi búcsúja (1941). Várakozó kocsi c. képét a Nemz. Gal. őrzi.
Viski János : Ökrösszekér
155 000 HUF
[FKC190/Bp108/16] A kép mérete: 25 x 31 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Katona Kiss Ferenc (Szegvár, 1909) alkotása. Jelezve középen lent "959 Katona" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Művészetére mégis Koszta József festőművész volt igen nagy hatással. 1940-1945 között ipartanuló iskolai rajztanár, 1951-1953 között a műszaki Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1953-56 között a BME Ábrázológeometriai Tanszékének tanársegédje. 1956-ban visszavonult Szentesre, és csak a festészetnek élt. A város megbecsült művészeként a Szentes környéki táj és az alföldi ember ihletett ábrázolója. Képeit fejlett rajzkészség, színgazdagság jellemzi. Első önálló kiállítása 1958-ban Szentesen volt. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. Díjak: Szentes városáért kitüntetés, Szentes városa Pro Urbe-emlékérem, Koszta-emlékérem. Munkáit a szentesi Képzőművészeti Alapítvány őrzi. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1939-ben szerezte meg a rajztanári és művészeti diplomáját, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. 1940-1955 közötti években a budapesti Műszaki Egyetem ábrázoló tanszékének volt tanársegédje. 1966 óta csak festészettel foglalkozik, művészetére Koszta József volt igen nagy hatással. Első önálló tárlatát 1958-ban Szentesen rendezte meg. Azóta 1984 szeptemberéig 11 önálló tárlata volt. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Munkája elismeréseként 1981-ben Szentes város Pro Urbe emlékérmet, 1984-ben pedig a Koszta-emlékérmet kapta. - ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Művészetére mégis Koszta József festőművész volt igen nagy hatással. Első önálló kiállítása 1958-ban Szentesen volt. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. Szentes városa Pro Urbe-emlékérmet adományozott kiemelkedő munkásságáért, 1984-ben Koszta-emlékérmet kapott. (MFGA)
Katona Kiss Ferenc : Palántázók 1959
60 000 HUF