[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária

[0L089/080] Dec. 8-14-ig minden termékünkre 25% KEDVEZMÉNY Eredeti keretében található, rézlapra készített jelzett tűzzománc kortárs kép. Jelzés, jobbra lent: JI (Járási Ildikó) Magasság: 36 cm Szélesség: 21 cm Súly: 1.34 kg

[6238/053] Olaj papír festmény. Jelzés nélküli darab! Több jelzett Körtvélyessy Magda található a gyűjteményünkben. Keretezve, üveg mögött található. Szélesség: 20.5 cm Hosszúság: 26.5 cm Súly: 1 kg Körtvélyessy Magdolna (Körtvélyessy Magda) Báránd, 1930 k. - Festő. Művészeti tanulmányokat a Dési-Huber szabadiskolában folytatott. Mesterei: Laborcz Ferenc, Gráber Margit, Tamás Ervin. Kanadában járt tanulmányúton. Hazai önálló és csoportos tárlatokon mutatta be alkotásait. Forrás: Kieselbach.hu  

[FK0813/Bp14/40] A kép mérete: 55 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Paál Albert (Arad, 1895, Arad, 1968) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Paál A." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Bécsben, Párizsban, 1912-1915 között, valamint 1920-ban és 1921-ben a nagybányai szabadiskolában végezte, majd Lippán és szülővárosában tevékenykedett haláláig mint rajztanár. Főleg naturalista jellegű tájképeket, falurészleteket és csendéletképeket festett. Leginkább olajban dolgozott. Alkotásait több erdélyi és magyarországi jeles magángyűjtemény őrzi. (BZ-EMM, ÁK, NML, RI-NM, LÁ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Erdélyi festő. Művészeti tanulmányait Bécsben, Párizsban és a nagybányai művésztelepen végezte. Lippán és szülővárosában működött haláláig mint rajztanár és festő. (BZ-EMM)

[FK1798/FL-2] A kép mérete: 76,5 x 101 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Bosznay István (Csurgó, 1868, Budapest, 1944) alkotása. Jelezve Balra lent "Bosznay" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött, mint rajztanár, 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek jobbára realisztikusan megfestett, széles képek. A Műcsarnokban az 1890-es évek végén bemutatott Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán című képeit az állam vásárolta meg. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ben és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ben a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Olaszországban, Velencében rendezte. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben "November" című munkájára elnyerte az Állami Kis Aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával, 1923-ban pedig Nagy Állami Aranyéremmel tüntették ki. Az alföldi és a dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a téli álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Jelentős értéket képviselő tájképeinek sorozat a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjtemények tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML, KD) Magyar festők és grafikusok adattára A Mintarajziskolában tanult, mint Greguss János és Székely Bertelan növendéke. Tanulmányokat folytatott Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. A Képzőművészeti Főiskola volt tanára. 1893 óta állított ki. Gyűjteményes kiállításai voltak Budapest 1908, 1918, 1927-ben, Velencében 1934-ben. 1915-ben "November" c. képére (MNG) állami kis aranyérmet kapott. A dunántúli erdők borongós alkonya, a dombos, fás magyar hegyvidék, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témái. Mindenben egy lélek szólal meg: a művész csöndes, mélabúra hajló lelke, érzésvilága. Kifejezési formái a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában, Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött mint rajztanár. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles képek. 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ban a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Velencében rendezett gyűjteményes kiállítást. 1913-ban kis aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben a "November" c. képére megkapta az állami kis aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával tüntették ki, 1923-ban pedig megkapta a nagy állami aranyérmet. A dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött, és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Számos műve a MNG-ban és más hazai közgyűjtemény tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, pályája elején debreceni rajztanár. A Műcsarnokban a kilencvenes évek végén kiállított Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán c. képeit az állam vette meg. 1910-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. A Nemzeti Szalonban kétszer (1908 és 1918), a Műcsarnokban 1927-ben s a Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban volt gyűjt. kiállítása. Realisztikusan festett tájképeinek sorozata a Nemz. Gal.-ban van. Művészeti lexikon I-II. A budapesti rajztanárképzőn végezte tanulmányait s 1910-ig mint rajztanár működött Debrecenben, azóta Budapesten a Képzőműv. Főisk. tanára. 1893-tól állít ki tájképeket (A radványi pusztán 1909, Poprádi tó 1913 stb.), amelyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles látképek.