XX. századi magyar művész : Piacon

Eladási ár: 48 000 36 000 HUF

Leírás

[1K316/033]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Olaj falemez festmény hibátlan aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van.

Magasság: 27 cm
Szélesség: 20 cm
Súly: 0.52 kg

Tulajdonságok

Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. augusztus. 10.

(A műtárgyat eddig 210-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

XX. századi magyar művész : Piacon

[1K316/033] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Olaj falemez festmény hibátlan aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Magasság: 27 cm Szélesség: 20 cm Súly: 0.52 kg

További részletek
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. augusztus. 10.

(A műtárgyat eddig 210-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
48 000 helyett
36 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB833/BX-1] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 43,5 x 44,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Dinnyés Ferenc (Budapest, 1886, Szeged, 1958) alkotása. Jelezve jobbra lent "Dinnyés Ferenc" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a tanárai. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban. A nagybányai festőkolónián is folytatott művészi stúdiumokat. A plein airben jelentkező fény- és színproblémák iránti érzékenységet mesterétől, Ferenczytől sajátította el. A nagybányai eredmények kamatoztatása Dinnyés művészi kibontakozásának alapjaivá vált és a Tiszatáj helyi karakterét megragadó festészete ebben gyökerezik. Budapesten állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a bécsi Sezessionban. 1919-ben Szegeden telepedett le, ahol több kiállítása volt. 1927-ben kollektív bemutatója volt a Nemzeti Szalonban. Képeinek témái Szegedhez és közvetlen környezetéhez kötődnek: a mély fekvésű Alsóváros parasztházai, a nádasoktól övezett Rókus-tó és a festői Móraváros egykori tanyái gyakran kerültek vásznaira. A városrészleteken kívül szeretettel jelenített meg egy-egy öreg munkást, de az itteni paprikahasító asszonyokat is gyakran megfestette. A '30-as évektől elvontabb, zaklatottabb, misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Emlékkiállításokat a Magyar Nemzeti Galériában, a szegedi Művészklubban és a Móra Ferenc Múzeumban rendeztek számára. Több alkotása található a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. (ML, Éber, Sz.Z.: Műv. 1973/8, Szuromi Pál) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte. Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a tanárai. A nagybányai művésztelepen is megfordult. A plein-air-ban jelentkező fény- és színproblémák iránti érzékenységet Ferenczy Károlytól sajátította el. A nagybányai eredmények kamatoztatása Dinnyés művészi kibontakozásának alapjaivá vált és a Tiszatáj helyi karakterét megragadó festészete ebben gyökerezik. Budapesten állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a Bécsi Sezessionban. 1919-ben Szegeden telepedett le, ahol több kiállítása volt. 1927-ben kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Képeinek témái Szegedhez kötődnek: a mély fekvésű Alsóváros parasztházai, a nádasoktól övezett Rókus-tó és Móraváros egykori tanyái gyakran kerültek vásznaira. A városrészleteken kívül szeretettel jelenített meg egy-egy öreg munkást, de az itteni paprikahasító asszonyokat is gyakran megfestette. Emlékkiállításokat a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Művészklubban és a Móra Ferenc Múzeumban rendeztek számára. Több műve található a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. (ML, Éber, Sz.Z.: Műv.-1973/8) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budapesten végezte, ahol Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a mesterei. 1910-ben Szegeden telepedett le. Első szegedi bemutatkozása 1919-ben történt. Hol melegen vöröslő, hol ezüstös finom színekkel festett vásznai a nagybányai mesterek, elsősorban Ferenczy Károly festészetének tanulságairól vallanak. Emlékkiállítását 1968-ban a Móra Ferenc Múzeumban, a következő évben pedig a MNG rendezte meg. 1973-ban a szegedi Művészklubban rendeztek emlékére kiállítást. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1945.; Szuromi Pál: Nyugtalan tájakon. Dinnyés Ferenc emlékezete. Művészet, 1987. 1. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait Bp.-en végezte, s ugyanott állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a bécsi Sezessionban. Később Szegeden telepedett le. 1927-ben kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Több képe található a szegedi Móra Ferenc-múzeumban, ahol 1960-ban rendezték meg emlékkiállítását. Művészeti lexikon I-II. Festő. Budapesten végezte tanulmányait. Táj- és arcképeket állított ki Budapesten, 1927. koll. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Szegeden él. Pointillizmus felé hajló impresszionista.
Dinnyés Ferenc : Tanya
210 000 HUF