XX. századi művész : Berlin 1973

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1O995/125]
Papír rézkarc üveglap mögött, régi kopottas vajszínű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Datált jelzés jobbra lent:
...1973

Kép címe balra lent, lásd fotó.

Magasság: 40 cm
Szélesség: 73 cm
Súly: 2.115 kg

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. szeptember. 04.

(A műtárgyat eddig 472-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

XX. századi művész : Berlin 1973

[1O995/125] Papír rézkarc üveglap mögött, régi kopottas vajszínű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Datált jelzés jobbra lent: ...1973 Kép címe balra lent, lásd fotó. Magasság: 40 cm Szélesség: 73 cm Súly: 2.115 kg

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. szeptember. 04.

(A műtárgyat eddig 472-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Z857/143] Diópác papír festmény, üveglap mögött, hibátlan állapotú modern aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent: ORVOS ANDRÁS A mű címe balra lent: VÁC, LÁTKÉP Magasság: 18.2 cm Szélesség: 23.2 cm Súly: 0.315 kg Orvos András festő Születési hely: Békéscsaba Születési dátum: 1939 Honlap: http://orvosatelier.gsh.hu Kiállítások az adatbázisban:  Régi német gépek – mai magyar képek  Concerto - Balázs Imre, Gyémánt László, Jozefka Antal, Kiss Sándor Lajos, Koltai-Dietrich Gábor, Németh Árpád, Orvos András, Si  Fekete képek – Orvos András festőművész és Fekete István fotóművész kiállítása  Orvos András kiállítása  Arculatok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Székek és virágok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Portrék - Fekete István és Orvos András kiállítása  Orvos András festőművész kiállítása  Orvos András kiállítása Mesterei: Mokos József. 1958-1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, textiltervező szak. Képzőművészeti tanulmányait Mokos József impresszionista festő szabadiskolájában kezdte. 1963-1977 között általános iskolai rajztanár. 1978-1986 között a budapesti Moholy-stúdió vezetője volt. Jelenleg Vácott él és dolgozik szabadfoglalkozású festőművészként. 1969-ben Párizsban járt. Rajzai egy időben rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom-ban. Rendszeres résztvevője volt a Balatonboglári kápolnatárlatoknak. Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. Egyéni kiállítások 1973 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom (kat.) 1975 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Csepel Galéria, Budapest 1983 • Bástya Galéria, Budapest • Városi könyvtár, Vác 1995 • Esti Kornél Irodalmi Kávéház, Vác 2004 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 2008 • Trió, Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Curia Galéria [Fekete Istvánnal], Vác 2009 • Trió, Újpest Galéria, Budapest • Görög Templom Kiállítóterem, Tragor Ignác Múzeum, Vác. Válogatott csoportos kiállítások Rendszeres szereplője volt a Pedagógus Képzőművészek Kiállításainak, ill. a váci tárlatoknak. 1965 • XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1967 • Képzőművészeti Stúdió Kiállítása, Fáklya Klub, Budapest 1969 • No 1. csoport, József Attila Művelődési Központ 1970 • No 1 csoport, OEK, Pécs 1971 • No 1 csoport, Semmelweis Orvostudományi Egyetem • No 1 csoport, Állatkert oroszlánbarlangja • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár 1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • Fiatal budapesti művészek kiállítása, Ifjúsági Tribün Szalon, Újvidék 1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolna-műterem, Balatonboglár •Angyalföldi Képző- és Iparművészek Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1974 • XVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1975 • XVIII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Békés megyei művészek kiállítása, Mala G., Zrenjanin (YU) 1978 • VI. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1979 • XXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1980 • X. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • XXI. Nyári Tárlat, Szeged  Békéscsaba • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest •Contemporary Hungarian Water Colors, Bankside Gallery, London • Nyitás I., Fészek Klub, Budapest 1983 • VIII. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • I. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1984 • IX. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1985 • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen (Német Demokratikus Köztársaság) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • A feltámasztott mimézis, Görög templom, Vác 1992 • Kapolcsi Művészeti Napok, Kapolcs 1994 • Tisztelet Munkácsynak, XXVIII. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1995 • Múzsa, Nagymaros • MTV • Vác 1996 • Ex voto, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1997 • No 1 csoport, Ernst Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Xantus János Múzeum, Győr. Irodalom MEZEI O.: ~ képei a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1972/3. FRANK J.: Műterem, ~nál, Élet és Irodalom, 1973. június 9. Nyomozás két szöveg értelmében, Művészet, 1973/6. SZAMOSI F.: ~ festményei, Fényes Adolf Terem, Új Tükör, 1979. február 4. MARKOVITS F.: Támadás a kápolna ellen, Holmi, 1991. január BOJÁR I. A.: Hol van ~?, Magyar Narancs, 1993. június 3. FRANK J.: No 1, Élet és Irodalom, 1997. július 18.  Balkon, 1997/7-9. Kopócsy Anna Forrás: artportal.hu
Orvos András: "Vác, látkép" 10 cm x 14,5 cm
38 000 HUF
[1Z856/060] Tollrajz papír kép, üveglap mögött, hibátlan állapotú piros - szürke keretben. Jelzés jobbra lent: ORVOS ANDRÁS A mű címe balra lent: VÁCZ ANNO Magasság: 22 cm Szélesség: 17 cm Súly: 0.25 kg Orvos András festő Születési hely: Békéscsaba Születési dátum: 1939 Honlap: http://orvosatelier.gsh.hu Kiállítások az adatbázisban:  Régi német gépek – mai magyar képek  Concerto - Balázs Imre, Gyémánt László, Jozefka Antal, Kiss Sándor Lajos, Koltai-Dietrich Gábor, Németh Árpád, Orvos András, Si  Fekete képek – Orvos András festőművész és Fekete István fotóművész kiállítása  Orvos András kiállítása  Arculatok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Székek és virágok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Portrék - Fekete István és Orvos András kiállítása  Orvos András festőművész kiállítása  Orvos András kiállítása Mesterei: Mokos József. 1958-1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, textiltervező szak. Képzőművészeti tanulmányait Mokos József impresszionista festő szabadiskolájában kezdte. 1963-1977 között általános iskolai rajztanár. 1978-1986 között a budapesti Moholy-stúdió vezetője volt. Jelenleg Vácott él és dolgozik szabadfoglalkozású festőművészként. 1969-ben Párizsban járt. Rajzai egy időben rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom-ban. Rendszeres résztvevője volt a Balatonboglári kápolnatárlatoknak. Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. Egyéni kiállítások 1973 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom (kat.) 1975 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Csepel Galéria, Budapest 1983 • Bástya Galéria, Budapest • Városi könyvtár, Vác 1995 • Esti Kornél Irodalmi Kávéház, Vác 2004 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 2008 • Trió, Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Curia Galéria [Fekete Istvánnal], Vác 2009 • Trió, Újpest Galéria, Budapest • Görög Templom Kiállítóterem, Tragor Ignác Múzeum, Vác. Válogatott csoportos kiállítások Rendszeres szereplője volt a Pedagógus Képzőművészek Kiállításainak, ill. a váci tárlatoknak. 1965 • XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1967 • Képzőművészeti Stúdió Kiállítása, Fáklya Klub, Budapest 1969 • No 1. csoport, József Attila Művelődési Központ 1970 • No 1 csoport, OEK, Pécs 1971 • No 1 csoport, Semmelweis Orvostudományi Egyetem • No 1 csoport, Állatkert oroszlánbarlangja • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár 1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • Fiatal budapesti művészek kiállítása, Ifjúsági Tribün Szalon, Újvidék 1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolna-műterem, Balatonboglár •Angyalföldi Képző- és Iparművészek Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1974 • XVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1975 • XVIII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Békés megyei művészek kiállítása, Mala G., Zrenjanin (YU) 1978 • VI. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1979 • XXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1980 • X. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • XXI. Nyári Tárlat, Szeged  Békéscsaba • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest •Contemporary Hungarian Water Colors, Bankside Gallery, London • Nyitás I., Fészek Klub, Budapest 1983 • VIII. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • I. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1984 • IX. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1985 • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen (Német Demokratikus Köztársaság) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • A feltámasztott mimézis, Görög templom, Vác 1992 • Kapolcsi Művészeti Napok, Kapolcs 1994 • Tisztelet Munkácsynak, XXVIII. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1995 • Múzsa, Nagymaros • MTV • Vác 1996 • Ex voto, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1997 • No 1 csoport, Ernst Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Xantus János Múzeum, Győr. Irodalom MEZEI O.: ~ képei a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1972/3. FRANK J.: Műterem, ~nál, Élet és Irodalom, 1973. június 9. Nyomozás két szöveg értelmében, Művészet, 1973/6. SZAMOSI F.: ~ festményei, Fényes Adolf Terem, Új Tükör, 1979. február 4. MARKOVITS F.: Támadás a kápolna ellen, Holmi, 1991. január BOJÁR I. A.: Hol van ~?, Magyar Narancs, 1993. június 3. FRANK J.: No 1, Élet és Irodalom, 1997. július 18.  Balkon, 1997/7-9. Kopócsy Anna Forrás: artportal.hu
Orvos András : "Vácz anno" - tollrajz 14 cm x 8,5 cm
38 000 HUF
[1Z855/053] Jelzett papír ceruzarajz, női portré, üveglap mögött, aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent : SZABÓ VLADIMIR Hátoldalán tollas kézírás: NÓGRÁDI NÉPVISELET EREDETI GRAFIKA SZABÓ VLADIMÍR ALÁÍRÁSÁVAL Magasság: 35 cm Szélesség: 26.7 cm Súly: 0.595 kg Szabó Vladimir festő, grafikus Születési hely: Balassagyarmat Születési dátum: 1905 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Szabó Vladimír kiállítása  Három generáció mestergrafikusai: Artner M., Gross A., Gyulai L., Hincz Gy., Kass J., Orosz I., Reich K., Szabó V., Szalay L., T  Szabó Vladimir: A kőfaragó kertje  Mesterei: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Benkhard Ágost. 1924-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei 1924-1930 között: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János; 1935-1937 között Benkhard Ágost. 1933: Szinyei Társaság grafikai díja; 1948: Kiváló Munkás [könyvillusztrációs díj]; 1953, 1954: Munkácsy-díj; 1972: III. Egri Akvarell Biennálé Művészeti Alap díja; Dózsa emlékkiállítás díja; Szinyei Társaság grafikai díja; 1974: érdemes művész; 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1976: Magyar Nemzeti Galéria Zichy-kiállítás díja; 1980: kiváló művész. Sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette művészeti tanulmányait, az orvosi egyetemen tanult. 1930-1934: római ösztöndíjas. 1949-től rendszeresen részt vett az országos festészeti és grafikai tárlatokon, 1950-1968 között a Magyar Képzőművészeti Kiállításokon. Az 50-es évektől önálló kiállítására hosszú időn át nem került sor. 1959-1961 között Franciaországban élt. Életműve nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják, festői és rajzolói munkálkodása egymástól elválaszthatatlan. Festészete tematikus, az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozott ki; Gulácsy Lajos és Csontváry Kosztka Tivadar művészetének szellemi örököse, látásmódjuk eredeti hangú megújítója. A századforduló szecessziós művészetét naiv realista, szürrealista jegyekkel elegyítette, színélménye posztimpresszionista; rajzai a manierizmus formakincsét őrzik. Kedvenc témái, ismétlődő figurái sokféle változatban és eltérő szerepben jelennek meg, jelképpé nőnek. Képi nyelvezetét finom, aprólékos rajzosság, részletező előadásmód, élénk fantázia és meseszerűség, árnyalt lélektani érzék, valamint a humor és a groteszk megjelenítés iránti vonzalom jellemzi. A 30-as évek elején a "Római Iskola" növendékeként halászképeket festett. Életképein természetelvű látásmód, tárgyilagos ember- és tájábrázolás, mediterrán hangulataiban atmoszférateremtő erő uralkodik. (E korszak alkotásai a háború alatt javarészt megsemmisültek, köztük Ünnep c. korai fő műve is.) A víz motívum az emlékezés megtartó költőiségével tért vissza a 60-as évektől (Emlékezés tava, 1966). Pályája indulásától a könyvillusztráció művészeti tevékenysége körébe tartozott. A Híd c. folyóirat illusztrátora, Krúdy, Kormos István, Nagy Lajos, Tersánszky stb. műveinek realisztikus vagy éppen álomszerű képi tolmácsolója; párizsi évei alatt Balzac, Dumas, Flaubert, Maupassant könyveihez is készített címlapterveket. 1945 után történelmi témájú festményciklusain a magyar múlt sorsdöntő eseményeit, kiemelkedő alakjait, hőseit idézte meg (Dózsa, Zrínyi). A sokfigurás, narratív realizmussal megfestett történelmi témák mellett vidéki jelenetek, a kisemberek világa is festői tárggyá emelkedett. Az életmű utolsó évtizedeinek művészetét expresszív-szürreális fantáziavilág, szín- és formagazdagság, költői festőiség jellemzi (Komédiások falun). Különös képi világában meghökkentő, a múlt világát idéző figurák jelennek meg. Rajzain és festményein ugyanazon motívumkörök térnek vissza az ízes elbeszélőkedv keretében: állat- és embervilág (lovak, macskák, leány, meztelen női testek, öreg pár); az emlékezet tárgyi-természeti kellékei: az érintetlen természet, vizek, hegyek, csodavárosok, templomok, régiségbolt; a tömérdek figurát felvonultató ünnepségek vándor komédiásokkal, cirkuszosokkal. A torz, groteszk iránti hajlamáról tanúskodnak az emberi gyengeségeket kifigurázó, de megbocsátó képei. Kiváló kompozíciós készségét, egyszerűsítő formaképzését jelzi kifejező vonalvezetése; a papír síkját egyenletesen tölti meg, a részletek gazdagon burjánzanak, nagyobb egységeket alkotnak. Technikája Czóbel Bélával és Marc Chagall-lal rokonítja. Fürdősorozatában a fürdés mint a megtisztulás, az újjászületés allegóriája szerepel. Képei jelentős részén, önironikus ábrázolásban - a mester vonásai az arcon jól felismerhetők - maga a festő is feltűnik: magányosan vagy modelljével, kintornásként, idős emberként. Szintén gyakoriak a műteremrészletek, az égre nyitott ablakok, amelyek kozmikus távlatokat sejtetnek. Maga teremtette mitologikus világában a valóság és az elképzelt eggyé válik: álomvilága sem mentes a rémálmoktól, gúnyos álomlátomásoktól, keserű iróniától. Az idilli, szinte édeni hangulatokat fanyar ízekkel köríti, az eszményi tájakban már ott az illúziók felszámolása. Egyéni kiállítások 1960 • Salon des Independants, Párizs 1969 • Képcsarnok, Szeged 1974 • Vác • Amszterdam • Csók Galéria, Budapest 1977 • Műcsarnok, Győr • Csontváry Terem, Pécs • József Attila Könyvtár, Miskolc 1981 • Csepel • Kőszeg 1985 • Palóc Múzeum, Balassagyarmat (kat.) 1987 • Soproni Festőterem • Kastélyszálló, Szirák 1998 • ~ emlékkiállítás, Városház Galéria, Vác. Válogatott csoportos kiállítások 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Tavaszi Tárlat, Salgótarján 1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Új magyar festészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Krúdy illusztrátorai, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1971 • Dürer-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972 • III. Országos Akvarell Biennálé, Eger • Dózsa-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976 • Zichy-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kisplasztikák és grafikák, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977 • Magyar művészet 1945-1949, Csók Képtár, Székesfehérvár • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest 1984 • Artotéka, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. ker-i fiókkönyvtára, Budapest 1986 • Nyári Tárlat, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Modern Képtár, Róma Szépművészeti Múzeum, Budapest. Irodalom POGÁNY Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947 SOLYMÁR I.: Mai magyar rajzművészet, Budapest, 1972 FÉJA G.: Vallomás ~ről, Tiszatáj, 1974/2. MIKLÓS P.: ~ről, Jelenkor, 1974/2. SZABADOS Á.: ~, Művészet, 1974/4. FRANK J.: ~ [rajzai és rézkarcai, előszó], Budapest, 1976 A "Mai magyar művészet" sorozatról, Művészet, 1976/3. NAGY Z.: Program és megvalósulás az ötvenes évek művészetében, Művészet, 1982/3. CSAPÓ GY.: Közelképek, Budapest, 1983. SZABÓ GY.: ~ rajzai (vál. művek., bev.), Békéscsaba, 1984 RÉTI Z.: ~ kiállításának megnyitóján, Palócföld, 1986/2.  ~ grafikái, Kortárs, 1986/2. CSAPÓ GY.: A művész teremtsen harmóniát. Beszélgetés ~ral, Tükör, 1977. július 3. PÁTZAY M.: Nem múlhat el az ifjúság. ~ művészetéről, Művészet, 1986/3. KRATOCHWILL M.: ~, Budapest, 1987 Film Üzenet egy papírhajón (portréfilm), MTV, 1975. Balázs Sándor Forrás: www.artportal.hu
Szabó Vladimír: "Nógrádi népviselet" - ceruzarajz 25 cm x 17 cm
42 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC688/Bp98/41] A kép mérete: 21 x 39 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Boldizsár István (Orosháza, 1897, Budapest, 1984) alkotása. Jelezve jobbra lent "Boldizsár (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Az 1917-18 tanévben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál kezdte tanulmányait. 1918 nyarán Lyka Károly támogatásával a nagybányai művésztelepre került, ahol Réti István és Thorma János szívesen fogadták. Itt ismerkedett meg Szőnyi Istvánnal is. A forradalom zavaros időszakában a kecskeméti kolónián dolgozott Iványi Grünwald Béla mellett. 1919 őszén ismét Nagybányára ment, s télre is itt maradt. 1920-1921 nyarán a szabadiskolában Thorma János korrigálta. Közben a teleket Münchenben töltötte, ahol felvették a Képzőművészeti Akadémiára, de ő érthetően a Hoffmann Schule-t részesítette előnyben, ahol a francia festészet kisugárzása inkább érezhető volt. A rézkarcolás művészetét Kubinyi Sándor müncheni magániskolájában sajátította el. Ezt követően 1924-ben a fővárosban telepedett le, de másfél évtizeden keresztül, minden nyáron hűségesen elzarándokolt a számára is oly sok festői impressziót tartogató városkába, Nagybányára. Itt és Felsőbányán készültek mélytüzű színekben pompázó festményei és finom apró részletekre is figyelő rézkarcai. Kapcsolata Aba Novák Vilmossal és Szőnyi Istvánnal grafikai művészetét ösztönözte. A '30-as évek közepétől a II. Világháború kitöréséig nem látogatta a művésztelepet. A bécsi döntést követően 1941-ben és 1942-ben járt Nagybányán. Ekkor néhány képe is készült ott. Nagybánya utáni korszakai a Balaton vidékéhez, valamint alföldi szülőhelyéhez kapcsolják művészetét. Már a huszas évek elejétől jelen volt a kolónia közös kiállításain. 1926-ban és 1932-ben az Ernst Múzeumban rendeztek kollektív tárlatot alkotásaiból. 1928-ban a római magyar reprezentatív kiállításon rézkarcokkal vett részt, amelyekkel sikere volt. 1930-ban Mikola Andrással rendezett közös tárlatot, akihez szoros barátság fűzte. Ezen kívül számos erdélyi (Szatmárnémeti, Arad, Nagyvárad), magyarországi és külhoni bemutatón szerepelt. 1930-ban rézkarcaiért Zichy-díjat kapott, 1931-ben pedig elnyerte a Szinyei Társaság Tájképfestészeti díját. 1941-49 között a fővárosi Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Főleg naturalista modorú tájképeket festett a nagybányai tradíció alapján, de alkotott aktokat, arcképeket és kastélybelsőket is. Művészete a harmincas évek elején előnyösen váltott formát: színben világosabb, könnyedebb, művészi törekvésében tudatosabb lett, előadásában pedig a francia impresszionisták, Monet és iskolája nyomába szegődött. Számos alkotását őrzik a Magyar Nemzeti Galériában. (MJ-NFM, ML, T.K.: Műv. 1967/5, Éber, RI-NM ú.k.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Az 1917-18. tanévben a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál kezdte tanulmányait, majd 1919-ben Lyka Károly támogatásával Nagybányára került, ahol Réti I. és Thorma J. szívesen fogadták. Itt ismerkedett meg Szőnyi Istvánnal is. A forradalom zavaros időszakában a kecskeméti művésztelepen dolgozott, Iványi-Grünwald Béla mellett. 1919 őszén ismét Nagybányára ment, s télre is ott maradt. 1920-1921-ben a Szabadiskolában Thorma J. tanította. Közben a teleket Münchenben töltötte, ahol felvették az Akadémiára, de ő érthetően a Hoffmann Schule-t részesítette előnyben, ahol a francia festészet kisugárzása inkább érezhető volt. Ezt követően 1924-ben Budapesten telepedett le, de másfél évtizeden át, minden nyáron hűségesen elzarándokolt a számára is oly sok festői impressziót tartogató városkába. Nagybányán részt vett a művésztelep tárlatain. A rézkarcolás művészetét Kubinyi Sándor magániskolájában sajátította el. 1926-ban és 1932-ben az Ernst Múzeum rendezett koll. kiállítást műveiből. Számos magyar és külföldi kiállításon szerepelt. 1930-ban rézkarcaiért Zichy-díjat kapott, 1931-ben elnyerte a Szinyei Társaság Tájképfestészeti díját. 1941-49 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Főképp naturalista modorú tájképeket festett a nagybányai tradíció alapján, de festett aktokat, arcképeket és kastélybelsőket is. Számos festményét őrzik a MNG-ban. (ML, T.K.: Műv.-1967/5, Éber, RI-NM ú.k.) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1918-ban kezdte tanulmányait Réti István növendékeként, majd Nagybányán Thorma János tanítványa, később tanársegédje lett. 1919-ben rövid ideig a Kecskeméti Művésztelepen Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. 1920-1923-ben Nemes Marcell támogatásával Münchenben tanult. A rézkarcolás művészetét Kubinyi Sándor magániskolájában sajátította el. Első kiállítását 1926-ban rendezte meg az Ernst Múzeumban. 1928-ban Rómában a magyar kiállításon rézkarcaival szerepelt. Munkásságában a festészet és a rézkarcolás egyaránt fontos szerepet töltött be. 1930-ban rézkarcaiért a Szinyei Társaság Zichy Mihály-díját, 1931-ben festményeiért a Társaság tájképdíját nyerte el. 1938-ban a Szinyei Társaság tagjává választotta. 1941-től 1949-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Munkásságában három korszak fedezhető föl: a nagybányai képein a francia impresszionisták hatása érezhető, második korszakában fő témája a Balaton, a harmadik korszakában, az 1960-as évektől az alföldi tanyavilágot örökíti meg. Eleven színérzékenységgel festette finom hangulatú kastélybelsőit, aktjait és arcképeit. Műveiből Orosházán állandó kiállítást rendeztek. - Irod.: Bodnár Éva: Boldizsár István Bp. 1983. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Nagybányán Thorma Jánosnál, a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál, majd Münchenben tanult. Nyaranként Nagybányán festett, részt vett a művésztelep kiállításain. 1924 óta Bp.-en él. Számos magyar és külföldi kiállításon szerepelt. Tájképein a nagybányai iskola felfogása érvényesül. 1941-től 1949-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Gyűjt. kiállítása 1960-ban a Csók Galériában volt. Több festményét őrzik a Nemz. Gal.-ban. Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Festő. A bpesti képz. főiskolán Réti Istvánnál tanult. Az Ernst-Múzeum 1926 és 1932-ben rendezett kollektív kiállítást műveiből. 1931-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál tájképfestészeti díjat. Zúzómalom Nagybányán c. képe a székesfőváros tulajdona. Főkép naturalista tájképeket fest a nagybányai tradíció alapján. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Nagybányán Thorma Jánosnál, a főiskolán Réti Istvánnál, majd a müncheni akadémián tanult. Megfordult Bécsben, Rómában, Párizsban. 1924-ben Budapesten telepedett le, de nyaranta Nagybányán dolgozott. Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, gyűjteményes anyagát 1960-ban mutatta be a Csók Galériában. 1974-ben többször kiállított Amerikában. 1979-ben szülővárosa galériát nyitott műveiből. 1930-ban Zichy-díjat, 1929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmet, 1931-ben tájképdíjat nyert a Szinyei Társaságtól. - A nagybányai iskola utolsó élő képviselőinek egyike; képeinek zöme a hazai táj szépségeit örökíti meg a plein-air eszközeivel. Jeles portréfestő, ismert művelője a rézkarcnak.
Boldizsár István : Alföldi tanya
22 000 HUF
[FK2586/Bp304/10] A kép mérete: 29 x 39 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Szentgyörgyvári Gyenes Lajos (Szentgyörgyvár, 1890, Budapest, 1971) alkotása. Jelezve Lent "Vársétány, Sz. Gyenes Lajos (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen tanult. Az utóbbin Fényes Adolf és Szlányi Lajos voltak a tanítómesterei. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Itáliában járt tanulmányúton. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től szerepelt fővárosi és vidéki tárlatokon. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. Színezett rézkarcokat is készített. (Éber, MÉL, KÁ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf és Szlányi Lajos mellett képezte magát. Előbb Brassóban, Kolozsvárott, később Újpesten tanított. 1923-ban a Sváb-hegyi Golf Szálló díszítésében vett részt. Hosszú éveken át volt a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója. Tagja volt a Munkácsy Céhnek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki, 1917-ben Kolozsvárott volt gyűjteményes kiállítása. 1937-ben ezüst érmet nyert a barcelonai világkiállításon. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf, val. Szlányi Lajos mellett tanult. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. (Éber, MÉL) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en és a szolnoki művésztelepen végezte tanulmányait, majd Brassóban és Kolozsvárott rajztanárként működött. Később Bp.-en a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója, majd ügyvezető elnöke volt évtizedeken keresztül. A szakirodalomban is működött.
Szentgyörgyvári Gyenes Lajos : "Vársétány"
26 000 HUF
[FKC302/Bp58/33] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Akvarellel színezett rézkarc, Papír A kép Zádor István (Nagykikinda, 1882, Budapest, 1963) alkotása. Jelezve jobbra lent "Zádor István (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Huszonhat éves volt, amikor elhatározta, hogy fejét a művészetre adja. Éveken át tanulta a grafikai technikát. Budapesten, Párizsban és Firenzében folytatott tanulmányokat. Budapesten Olgyai Viktor volt a tanítómestere, Párizsban az École des Beaux Arts-on képezte magát. Nyáron a szolnoki művésztelepen, télen pedig Párizsban dolgozott, kisebb brüsszeli, antwerpeni kirándulásokkal tarkítva. 1910-ben Észak-Olaszországban tartózkodott, Firenzében az akadémián tanult. 1918-19-ben több forradalmi rajzriportot készített. A Tanácsköztársaság bukása után először Weimarba, majd Münchenbe emigrált, előbb a Bauhaus növendéke volt, majd ismét a rézkarc technikát tanulmányozta. Stuttgart volt az utolsó állomás. Csendéleteket, táj- és arcképeket, aktokat, enteriőröket festett, bár többnyire grafikával foglalkozott. Zádor igen nagy technikai tudással bírt a rézkarcolás művészetében. Főképp városképeket, hatásos architektúrákat varázsolt lapjaira. Egy német kiadó megbízásából sorozatban örökítette meg a Rajna-vidéki és tengerparti városokat, később a Ruhr-vidék gyárairól készített rézkarcokat. Neve ismertté vált mindenfelé. Olaszországba, Svájcba hívták meg kiállítani. Kiállítások, cserék, eladások, évkönyvek Angliától Japánig, Amerikáig. 1930-ban meghívták Hollandiába. Tájképeivel olyan sikert aratott, hogy megbízást kapott egy kiadótól 36 orvosprofesszor protréjának megrajzolásával, majd egy holland katonai szaklap bízta rá a tábornokok megörökítését. A Szinyei Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke volt. 1918-ban "Ebédlő" című enteriőrje állami kis aranyérmet nyert. Illusztrációiért elnyerte a könyv-illusztrációs díjat, majd a Lipótvárosi Kaszinó díját. Később Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1934-ben jelent meg ofszetnyomásban "Egy hadifestő emlékei" című albuma. Több olajképe, rézkarca és litográfiája található a Magyar Nemzeti Galériában. "Budapest 1945" című albuma a felszabadulás után "Egy fél évszázad rajzokban" című albuma 1959-ben jelent meg. (Éber, ML, Czeizing-Fehér: Művészek) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Kossuth-díjas festő, grafikus. Budapesten, Párizsban és Firenzében tanult. Párizsban az École des Beaux Arts-n képezte magát. A szolnoki művésztelep tagja volt. 1918-19-ben forradalmi rajzriportokat készített. A Tanácsköztársaság bukása után, először Weimarba, majd Münchenbe emigrált. Csendéleteket, táj- és arcképeket, valamint enteriőröket festett, bár többnyire grafikával foglalkozott. Olgyai Viktor volt a tanítómestere. Igen nagy technikai tudással bírt a rézkarcolás művészetében. Többnyire városképeket, hatásos architektúrákat varázsolt lapjaira. A Szinyei Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke volt. 1918-ban "Ebédlő" című enteriőrje állami kis aranyérmet nyert. 1934-ben jelent meg offsetnyomásban "Egy hadifestő emlékei" című albuma. Több kiállítása volt a fővárosban. Számos olajképe, rézkarca és litográfiája van a Magyar Nemzeti Galériában. "Budapest 1945" című albuma a felszabadulás után, "Egy fél évszázad rajzokban" című albuma 1959-ben jelent meg. Kossuth-díjjal tüntették ki. (Éber, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus, Kossuth-díjas. Festményei enteriőrök, portrék és tájképek. Legismertebb művei rézkarcok és rajzok. Albumai: Budapest 1945; Egy fél évszázad rajzokban (Budapest, 1959). 1958-ban az Ernst Múzeumban volt életmű kiállítása. Irod.: Dénes Tibor: Zádor István. Képzőművészet, 1938., Zádor István és Grantner Jenő kiállítási katalógus. Ernst Múzeum. 1958. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus, Kossuht-díjas. Bp.-en, a párizsi École des Beaux-Arts-on és Firenzében tanult. A szolnoki művésztelep tagja volt. Festményei főleg intérieurök, tájak és kiváló karakterű portrék. Részletező, érzékeny rézkarcain líraian ábrázolta a Tisza menti tájat. 1918-19-ben forradalmi riportokat készített. A Tanácsköztársaság bukása után Weimarba, majd Münchenbe emigrált. 1929-től a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének elnöke volt. Számos kiállításon vett részt (1916, 1918, 1921, 1922), legutóbb 1958-ban az Ernst Múzeumban rendeztek nagy retrospektív kiállítást műveiből (Grantner Jenővel közösen). Budapest 1945 c. albuma a felszabadulás után, Egy fél évszázad rajzokban c. albuma 1959-ben jelent meg. Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus. Nagykikinda 1882. jan. 15. Budapesten, Párizsban és Firenzében tanult. Csendéleteket, tájképeket, arcképeket és interiöröket fest, bár elsősorban grafikával foglalkozik. Mestere a grafikában Olgyai Viktor volt. Technikai tudása a rézkarcolásban igen nagy, többnyire városképeket, hatásos architektúrákat varázsol lapjaira. Több olajképe, számos rézkarca és litográfiája van a Szépműv. Múz.-ban és a Főv. Képtárban. A Szinyei-Merse Pál Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke. 1918. Ebédlő c. interiőrje állami kis aranyérmet kapott. 1916. a Nemzeti Szalónban, 1918., 1921. az Ernst-múzeumban volt kollektív kiállítása. 1934. jelent meg offsetnyomásban Egy hadifestő emlékei c. albuma. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. A középiskola elvégzése után 1906-ig banktisztviselő volt, de már 1901-től részt vett a bp.-i Mintarajzisk. tanfolyamain. 1906-09 közöttt Párizsban élt, az École des Beaux-Art-on tanult. Portréfestőnek készült, közben krokikat is rajzolt. T. A. Steinlen volt a mestere. 1909-10-ben a firenzei akadémián tanult tovább. 1958: Kossuth-díj. Az I. világháborúban haditudósító volt Vadász Miklóssal és Vaszary Jánossal. 1918-ban Ebédlő című művéért kis aranyérmet kapott. 1918-19-ben forradalmi riportrajzokat készített; a Tanácsköztársaság megdöntése után egy ideig Weimarban, majd Münchenben élt. Később visszatért Mo.-ra. A Szinyei Társaság egyik alapító tagja volt. Sikeres portréfestő (Bajor Gizi arcképe), és mint grafikus is elismert művész volt. 1938 őszétől Hollandiában dolgozott. Számos kiállítása volt külföldön is. Ek: 1916, 1918: Nemzeti Szalon; Ernst M.; 1921: Ernst M.; 1958: Ernst M. (Gartner Jenővel) (gyűjt. kat.) Irod.: Dénes T.: Zádor István, Képzőművészet, 1938; Zádor István és Gartner Jenő (kat., Ernst M., 1958).
Zádor István : Itatónál
18 000 HUF