[FKB742/Bp44/33] A kép mérete: 50 x 39 cm keret nélkül. Készült: Kréta, Papír A kép Kajári Gyula (Ősi, 1926, Hódmezővásárhely, 1995) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kajári Gyula 1960" A festmény több helyen sérült. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. 1948-49-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán, 1950-1955 között pedig a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több nyugat- és kelet-európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1959-ig a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője volt. 1963-66 között Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozott. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt díszbemutatója. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Ezen kívül Veszprémben, Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban, Kecskeméten, a Műcsarnokban, Szegeden, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Ezen kívül számos művészeti díj, nívódíj és kitüntetés tulajdonosa. Nagy indulatoktól izzó szén- és krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Művészeket, írókat és politikusokat idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja. Kerámiával is foglalkozott. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének volt tagja. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki, a hódmezővásárhelyi, a békéscsabai és a kecskeméti képtárakban. (Tasnádi Attila, MÉ, MMR, V.M.K.: Műv. 1980/2) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1949-ben az Iparművészeti, majd 1953-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozott. 1968-ban Veszprémben és Dunaújvárosban, 1970-ben a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyt jelentkezett önálló kiállítással. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Munkáit bemutatták több külföldi országban. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki; 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlaton. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. - Irod.: Menyhárt László: Nekem fekete volt minden. Beszélgetés Kajári Gyulával. Művészet, 1980. 6.; P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1963-1966 k. Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt kiállítása. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai tárlatán. Ezen kívül Veszprémben, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a mult és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének tagja. (MÉ, MMR, V.M.K.: Műv.-1980/2) Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol egy ideig a majolikagyár művészeti irányítója volt. Drámai hatású szén- és krétarajzai rendszeresen szerepelnek hazai és külföldi kiállításokon. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett Miháltz Pál, Konecsni György és Ék Sándor vezetésével. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozik, legújabban Sümegen él. Egyéni tárlatai voltak Veszprémben (1968, 1981), Dunaújvárosban (1968), a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyen (1970), a Finomkerámiaipari Művek budapesti kiállítótermében (1979), valamint Nyergesújfalun (1978). Munkái eljutottak számos külföldi országba. 1975-ban Munkácsy-díjat kapott, 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlatokon. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Újabban a munkásság és az általános emberi kérdések felé tágult érdeklődése, s stílusának keménysége is bizonyos oldódást mutat. Kerámiával is foglalkozik.

papír, grafikai szén, 30,4/44,3 cm, jn., perforált függőleges szélek, kék folt a hajnál

[FKB265/Bp401/52] A kép mérete: 30 x 19 cm keret nélkül. Készült: Hidegtű, Papír A kép Fehér Ilona, Iván Szilárdné (Budapest, 1913, Budapest, 1983) alkotása. Jelezve jobbra lent "Fehér Ilona (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Komáromi-Kacz Endre és Bernáth Aurél tanítványa volt. 1940-ben és 1941-ben gyűjteményes tárlata volt Budapesten. A háborút követően állandó résztvevője volt a Műcsarnok kiállításainak. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagjaként tevékenykedett. Festéssel, rézkarcolással a '60-as évektől grafikával foglalkozott. "Téli táj" című műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (ML) Magyar festők és grafikusok adattára Komáromi Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. 1940-ben és 1941-ben gyűjteményes kiállítást rendezett Budapesten. A háború után állandó résztvevője a Műcsarnok nemzeti képzőművészeti kiállításainak. Téli táj c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Rézkarcolással is foglalkozik. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Komáromi-Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. 1940-ben és 1941-ben gyűjteményes tárlata volt Budapesten. A háborút követően állandó résztvevője volt a Műcsarnok kiállításainak. "Téli táj" c. alkotása a MNG tulajdona. Rézkarcolással is foglalkozik. (ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Komáromi-Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. 1940-ben és 1941-ben gyűjt. kiállítást rendezett Bp.-en. A felszabadulás után állandó résztvevője a Műcsarnok nemzeti képzőművészeti kiállításainak. Téli táj c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Pályáján autodidaktaként indult, egy időben Bernáth Aurél foglalkozott vele. A harmincas évek óta szerepel a nyilvánosság előtt, első gyűjteményes kiállítása 1941-ben volt. Legutóbb férje, Iván Szilárd társaságában, 1982-ben Debrecenben állított ki. - Intim hangulatú tájfestő, a Balaton-környék ihlette ábrázolója. Újabban rézkarcolással is foglalkozik.

[FKC506/Bp45/38] A kép mérete: 30 x 23 cm keret nélkül. Készült: Temperával színezett litográfia, Papír A kép Német művész 1800 körül alkotása. Jelezve középen lent "H: Rosalia" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC903/Bp101/51] A kép mérete: 29 x 18 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária