[0H241/X137] Antik, kétoldalas, valódi ezüst érem, emlékérem szalag nélkül. Egyik oldalon Ferencz József császár domború portréja és felirat: FRANC IOS I.D.G. IMP. AUST. REX BOH. ETC ET REX AP. HUNG Másik oldalon babér és tölgyfa ág koszorú, körülötte felirat: SIGNUM MEMORIAE MDCCCXLVIII - MDCCCXCVIII (1848 - 1898) Szélesség: 3.4 cm Hosszúság: 8 cm Súly: 0.023 kg

[0D953/UZ-N] Régi, csont markolattal rendelkező tő, szurony. A pengéje magyar második világháborús M35 szuronyé. A markolatot körben szépen faragott hat japán férfi alak, fej díszíti. A markolat végét vörösréz kupak zárja. A csont markolat mindkét oldalán repedt, lásd fotó. Szélesség: 9 cm Hosszúság: 41.5 cm Súly: 0.511 kg

[0X807/X024/12] Szép állapotú, két rögzítési lehetőséggel rendelkező koronás magyar címer, címerpajzs, kitűző. Magasság: 5 cm Szélesség: 2.7 cm Súly: 0.005 kg

[6155/UZ-N] Gyűjteménybe való antik fadoboz háborús datálással. Felirat a tetején 1914-1918 KL monogrammal. Az oldalán ANDENKEN felirat. A doboz belsejében virágmintás díszítés és szintén ANDENKEN felirat. Eredeti kapcsos zárral és négy sárgaréz, valószínűleg töltényhüvely lábakkal rendelkezik. I. világháborús, gyűjteménybe való példány, hadifogoly emlék, relikvia. Magasság: 11.5 cm Szélesség: 16 cm Hosszúság: 25 cm Súly: 0.849 kg

[0D772/X027] Kemény műanyag tokban található bronz érem, plakett. Az egyik oldalon felirat REX STEPHANIUS ( SZENT ISTVÁN ) ÉS GISELA REGINA ( GIZELLA KIRÁLYNŐ ) 1038-1988 Jelzés: FM ( FRITZ MIHÁLY ) Alul felirat: ÉREMGYŰJTŐK CS. M. SZERV. Másik Oldalon felirat: 1988 SZEPTEMBER 24-25. SZENT JOBB SZEGEDEN Rajta a szegedi Dóm Szélesség: 4 cm Súly: 0.044 kg FRITZ Mihály   éremművész, szobrász (Marosvásárhely [Târgu-Mureş, RO], 1947. február 18.?) 1965-69: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Pátzay Pál. 1970 óta szerepel a művészeti életben. Szobrászatot tanított a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskolában. A Szög-Art művészcsoport tagja. A 70-es évektől több hazai és külföldi kőszobrász-, és érem-szimpóziumon vett részt. Művészetében a magyar szobrászat realista hagyományait követi. Jelentős portréista. Jó karakterizáló képességgel, gondosan mintázza meg modelljeinek arcvonásait. Nagy figyelmet fordít a pszichológiai jellemzésre. Igen jelentékeny éremművészi munkássága, amely több mint 800 művet foglal magába. Érmeit düreri pontosságú, rajzosan szikár plasztikai stílus, klasszikus mértékrend jellemzi. Szobrainak kedvelt anyaga a kő, fa, bronz.   Díjak/ösztöndíjak 1981 ? Szegedi Nyári Tárlat díja  1988 ? A Világ legszebb vert érme díj (?Coin Of The Year - Best Crown?) 2009 ? Közönségdíj (?People?s Choice?) 1993 ? a IX. Országos Éremművészeti Biennálé díja 1997 ? a XI.Országos Éremművészeti Biennálé díja  1998 ? Szegedért emlékérem 1999 ? Pro Numizmatica 2010 ? Ligeti Erika-díj.   Mesterei: Pátzay Pál. Egyéni kiállítások 1976 ? Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged ? Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1979 ? VMK, Nyíregyháza 1980 ? Művelődési Ház, Szentes 1982 ? Sz. K. J. Múzeum, Orosháza 1987 ? (Zoltánfy Istvánnal) Turku 1997 ? Móra Ferenc Múzeum (Kalmár Mártonnal), Szeged, Újvidék 1998 ? Wile Gallery, Columbus, OH 2000 ? Orvostörténeti Múzeum, Buda 2003 ? Jelen Ház, Arad 2005 ? Mednyánszky terem  (Pataki Ferenccel), Budapest 2007 ? Vármúzeum (Kalmár Mártonnal), Szeged. Kiállítások az adatbázisban: ?Salzburgtól Nagyszentmiklósig? - Mozart-Bartók jubileumi kortárs magyar képzőművészeti kiállítás (2006) Fritz Mihály kiállítása (2012) Válogatott csoportos kiállítások: 1970-től ? több Szegedi Nyári Tárlat, több Vásárhelyi Őszi Tárlat 1976?1977 ? Stúdió Kiállítások, Budapest, Párizs, Le Havre, Kairó 1978 ? Magyar Szobrászati Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1981 ? Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kiállítása, Budai Vár, Budapest 1982 ? Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983, ?87 ? FIDEM, Firenze, Colorado Springs (USA) 1993-tól ? Soproni Érembiennálék, Sopron 1992-től ? SZÖG-ART kiállítások (Temesvár, Heilbronn, Párizs, Róma, Komarno, Szentendre, Budapest, Szeged stb.).   Művésztelepek: 1976 ? Kőszobrász Művésztelep, Villány 1977, 1991 ?  Éremművészeti Művésztelep, Nyíregyháza 1979 ? Kőszobrász Művésztelep, Hoyerswerda. Köztéri művei 1971 ? Majakovszkij, mészkő dombormű, Tömörkény István Kollégium, Szeged 1978 ? Szirmai István, mészkő dombormű, Szeged (eltávolítva) 1979 ? Rea, homokkő, Hoyerswerda 1982 ? Tondó, bronz, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer 1984 ? Testvérek, bronz, általános iskola, Szentes 1986 ? Bakfark Bálint, vörösrézlemez-domborítás, Zeneiskola, Oroszlány 1988 ? A II. világháború áldozatai, mészkő, Szabadság tér, Mindszent 1988 ? Táncolók. Kislány, Fiú kutyával, bronz, Öregek Otthona, Hódmezővásárhely 1989 ? Családi síremlék, mészkő, Belvárosi Temető, Szeged 1991 ? Zoltánfy-síremlék, mészkő, Belvárosi Temető, Szeged 1996 ? Millecentenáriumi bronzkoszorú, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer 1997 ? Reizner János, bronz mellszobor, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 ? Háborús emlékmű, mészkő, Mórahalom 2000 ? Zoltánfy István, bronz dombormű, Zoltánfy István Általános Iskola, Deszk ? Múzsák kútja, márvány, Makó ? Címer, mázas samott, Városháza timpanon, Makó ? Pósa Lajos, bronz dombormű, Szegedi Nemzeti Színház, Szeged 2002 ? Csongor Győző, bronz dombormű, lakóház, Szeged 2003 ? Dr. Monszpart László, bronz dombormű, lakóház, Kiskunhalas 2004 ? Vaszy Viktor, bronz mellszobor, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged ? Neumann János, bronz dombormű, Információs és Hírközlési Minisztérium, Budapest 2006 ? Tormássy János, mészkő mellszobor, Kiskunhalas ? Martonosi Pál, bronz dombormű, Városi Könyvtár, Kiskunhalas 2007 ? Hont Ferenc-Buday György, bronz dombormű, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged 2008 ? Baka István, bronz dombormű, Vár u. 7., Szeged ? Klebelsberg Kunó, bronz dombormű, SZTE Tanárképző Főiskola, központi épület, Szeged 2010 ? Mari Ferenc, mészkő dombormű, Dér István Iskola, Csanádpalota. Művek közgyűjteményekben ? Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ? Móra Ferenc Múzeum, Szeged ? Orvostörténeti Múzeum, Budapest ? Vízügyi Múzeum, Budapest ? Városi Múzeum, Wrocław (PL). Irodalom: TANDI L.-TÓTH A.: Szegedi szobrászok. Szeged, 1996 WEHNER T.: Fritz Mihály, 249 Magyar Szobrász. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász Szakosztály kiadványa, 2007 WEHNER T.: Modern magyar szobrászat 1945-2010. Budapest, Corvina, 2010. (Gyulai Gergely + kieg. Tóth Attila - artportal)

[6086/UZ-N] 10 töltényhüvely díszítéses asztali hadi emlék, alatta gravírozott felirattal, márvány szerű talapzaton. A talapzaton lévő töredékes felirat: VILÁG HÁBORÚ EMLÉKE 1914 1915 ISTEN ... Magasság: 11 cm Szélesség: 12 cm Hosszúság: 27 cm Súly: 1.944 kg Maga a tárgy talapzat nélkül 20 x 8 cm, magassága 9 cm.

[2B166/FSZ] Régi, szép állapotú, kétoldalas bronz plakett, emlékplakett, érdemérem, díj, sportdíj. Feliratok: MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG START ÉREM Kézzel vésve: TURADIJ 1928 Szélesség: 4 cm Súly: 0.03 kg

[2B163/FSZ] Antik, szép állapotú bronz sport érem. Egyik oldalon babérkoszorú alatt hármashegy, korona, kettős kereszt és felirat: MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG1907 Jelzés: GREFF Másik oldalon későbbi vésett felirat: DEBRECEN 1935. VII. 21. II. Jelzés: LUDVIG (Ludvig Ede) Szélesség: 4.1 cm Súly: 0.025 kg Göröntsér Lajos  Göröntsér Lajos, született Greff Lajos (Budapest, 1888. április 3.–‎ Budapest, 1976. március 27.) magyar ötvös, érem- és szobrászművész. Élete Mátrai Lajos tanítványa volt az Iparművészeti Iskolában, majd Itáliába és Ausztriába ment tanulmányútra. Részt vett Reményi Józseffel Erzsébet királyné budapesti emlékműve 1913. évi pályázatán. A pályaművet az egyik 3000 koronás díjjal jutalmazták. 1910–1911-ben több ízben iparművészeti pályázaton nyert kisebb díjakat. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1911. tavaszi kiállítás: Isa pur es chomur wogmuc, plakett. — Könyvillusztráczió, rajz. 1912. márciusi kiállítás: Ének Pannónia megvételéről, I—X. kép, grafika. — Könyvillusztráció, grafika. 1913. tavaszi kiállítás: Győzelem, a Nemzeti Sport Club plakettje. — Tanulmány, temperafestmény. — Danaidák, temperafestmény. 1914. tavaszi kiállítás: Síremlék vázlat, rajz. 1922-ben a Hadtörténelmi Múzeum elismerő díszoklevéllel, 1933-ban a budapesti Műszaki Emlékmű pályázatán második díjjal jutalmazták munkásságát. 1935-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a Fränkel Szalonban. 1976-ban hunyt el 87 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.    Forrás: wikipédia 

[2B150/FSZ] Régi, jelzett plakett, sport érem. Egyik oldalán csiga kürtjét fújó férfi akt, kezében babérkoszorú. (Tritón, Poszeidón és Amphitrité fia) Körben felirat: MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG Jelzés: BERÁN LAJOS Másik oldalán tavirózsa és bambusz felett kézzel vésett felirat: 1926 ÉVI TÚRADÍJ Alatta beütött jelzés, lásd fotó. Szélesség: 4.95 cm Súly: 0.04 kg Berán Lajos Berán Lajos egyik műve: Szt. István 5 pengő 1938 Berán Lajos (Budapest, 1882. június 9. – Budapest, 1943. január 5.) magyar szobrász, éremművész. Testvére, Berán József labdarúgó, az FTC első csapatkapitánya.  Életpályája Telcs Edénél, majd Bécsben tanult képzőművészetet. 1903-tól csak éremművészettel foglalkozott, 1932-től az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett, ebben a beosztásában számos pénzérménk tervezőjévé vált. Nagy számban vésett arckép- és sportérmeket is, köztük Semmelweis Ignác, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Emléktáblákat, bélyegeket is tervezett. 2006-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Vésnökök és mesterek c. kiállításán Berán Lajos 28 db. éremművészeti alkotása volt kiállítva.  Műveiből Háborús emlékérem (1915) (Öntött bronz, átmérő 96 mm ; MNG) Kálvin János érem Alpár Ignác érem (1925) (Öntött bronz, 81 mm ; MNG) Liber Endre érem[2](1932) (Vert bronz, 72 mm ; MNG) Pázmány Péter érem (1935) Több pengőérmét is tervezett és egyes forintérmékhez is felhasználták terveit. Emléktáblák (pl. a Hatvani kapué az Astoriánál) Bélyegtervek: Vöröskereszt (sorozat 6 f-es és 20 f-es névérték, 1942) Rösler Endre operaénekes síremléke a Kerepesi temetőben.  Kiállításaiból Nemzeti Szalon (1902) Kiállítás Milánóban (1906) Nemzeti Szalon (1923) Nemzeti Szalon (1925) Nemzeti Szalon (1927) OPKM Vésnökök és mesterek c. kiállítás (2006)  Társasági tagság Benczúr Társaság Forrás: wikipedia

[2B149/FSZ] Antik, jelzett, arany színű bronz emlékérem, melyet az 1879-ben Székesfehérvárott megrendezett országos kiállítás alkalmából adtak ki. Egyik oldalán tölgyfaág és babérkoszorú ölelésében korona alatt Székesfehérvár címere. Alatta felirat: SZÉKESFEHÉRVÁRI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS 1879 Másik oldalán gyönyörű plasztikus koronázási jelenet látható. Szélesség: 4 cm Súly: 0.04 kg Az 1879-es székesfehérvári Országos Kiállítás (mű-, ipar-, termény- és állatkiállítás) az akkori Magyarország egyik jelentős gazdasági és kulturális eseménye volt. A nagyszabású rendezvényt és vásárt gróf Zichy Jenő szervezte, és hivatalosan 1879. július 1-jén nyitották meg. A kiállítás legfontosabb részletei: Főszervező és védnök: Gróf Zichy Jenő. Helyszín: Székesfehérvár, ahol a vármegyei és városi gazdasági, valamint ipari teljesítményt mutatták be. Szakmai kategóriák: A rendezvény átfogta a művészetet, a kézműipart, a mezőgazdasági terményeket és az állattenyésztést. [1] Emlékérmek: Az esemény jelentőségét mutatja, hogy saját emlékérmeket (plaketteket) is vertek az alkalomra. Ezek közül az egyik legkeresettebb az Anton Scharff által tervezett, 50 mm-es bronz emlékérem. Sajtó: A kiállítás ideje alatt önálló szaklap is megjelent Székesfehérvári Kiállitási Lapok címmel, amelynek szerkesztője Prém József volt.

[2B148/FSZ] Antik, szép állapotú, kétoldalas, jelzett szecessziós francia bronz érem. 1900-ban, Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás tiszteletére kiadott emlékérme. Igazi gyűjtői ritkaság! Egyik oldalon kétalakos koszorús, fáklyás, angyalszárnyas felirat: EXPOSITION UNIVERSELLE INTERNATIONALE 1900 G. RITTER Jelzés: J.C. CHAPLAIN ( Jules Clemènt Chaplain Designer ) Másik oldalon tölgyfa, szecessziós női portréval. Szélén körben felirat: REPUBLIQUE FRANCAISE Peremén beütött jelzés: BRONZE Szélesség: 6.4 cm Súly: 0.1 kg Párizsi látkép 1900-ban: A kiállítás épülete, mely az érmén is szerepel:

[2B182/FSZ] Régi bronz sportérem, sport díj. Akasztóval rendelkezik. Masnival díszített babérkoszorú közepén plasztikus címer. Körülötte felirat: MAGYAR TEKÉZŐ SZÖVETSÉG 1934 A szövetség ebben az évben alakult, tehát ez a történelmük legelső példányainak egyike! Magasság: 5.5 cm Szélesség: 5 cm Súly: 0.03 kg Magyar Teke Szövetség  Alapítva 1934 A Magyar Teke Szövetség (MATESZ) Magyarországon működő, tekével foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség. Története Az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg, német munkások ismertették meg magyar társaikkal. Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban hódított magának teret, addig a tekesport a városi egyesületekben eresztett gyökeret. A szövetség irodája a Keleti pályaudvar mellett lévő Park Szálló volt. 1946-ban Budapesten már ki lehetett írni az első csapat- és egyéni bajnokságot a férfiaknak. A 3 éves terv idején egymás után épültek az új pályák és alakultak az új egyesületek. Budapesten több igazolt versenyző volt 1947-ben, mint 1945 előtt az egész országban. Azzal, hogy Apró Antal lett a szövetség elnöke 1948 és 1950 között, az állam belépett a sportágba. A cégeket államosították, s kötelezték őket arra, hogy dolgozóiknak a munka utáni kikapcsolódási, sportolási lehetőséget megteremtsék. Ezzel hatalmas fejlődésnek indult a sportág. Szinte megszaporodtak a legnagyobb részt 2 sávos, állítós, fabábus pályák, alakultak az új egyesületek. A magasabb osztályú játékosok kalóriapénzt, munkaidő-kedvezményt, az egyesületek utazásaikhoz vasúti kedvezményt, edzőtáborozási lehetőséget kaptak. A legkiválóbbak sportállásokat is kaphattak. Ezután már nem csak az úri középosztály sportja volt a teke, hanem mindenkié. Magyarország 1953-ban csatlakozott a nemzetközi szervezethez, a Fédération Internationale des Quilleurs (FIQ)-hez. Átvették a szabályokat, illetve a pályaméreteket. A nőknek és a férfiaknak 100 vegyes volt a versenytáv 1970-ig. Több változtatással ekkorra alakult ki a ma is használatos eredményszámítás: a 12 játékos (hazai és vendég) által elért eredmény közül a legjobb 6 kap 1-1 csapatpontot, a több elért fáért jár +2 pont. Így a mérkőzések végeredménye lehet 8:0, 7:1, 6:2, 5:3 vagy 4:4. 1970-től a VILATI gyártani kezdi az automata állítóberendezést, így az „állító gyerekek” hiánya megszűnik. 1975-től a férfiaknál 200 vegyesre változtatják a bajnokságot az NB I-ben. Ehhez 4 sávos pályákat kellett építeni. A pályatesteket először csehszlovák, majd hazai műgyantával öntik le, ezzel csökkentve a „hazai pálya” előnyét. A bábuk is műanyagok lettek, először NDK-beli, majd a nyugatnémet Schmidt cég bábuit használták. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség. 2022 óta a budapesti Positive Adamsky cége támogatja a ligát.  Forrás: wikipédia