Allegorikus bronz plakett Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül - Kölcsey

Eladási ár: 9 800 HUF

Leírás

[2B156/FSZ]
Gyönyörű plasztikus bronz plakett, bronz érem, emlékérem a XX század első feléből. Rajta allegorikus jelenet női alakkal, a munka dicsőségére.


Körben felirat:
HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS S A HAZA FÉNYRE DERÜL (Kölcsey Ferenc - Huszt)

Alatta középen lent egy három tagból álló olvashatatlan jelzés található, lásd fotó.

Szélesség: 5.95 cm
Súly: 0.055 kg

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 7-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Allegorikus bronz plakett Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül - Kölcsey

[2B156/FSZ] Gyönyörű plasztikus bronz plakett, bronz érem, emlékérem a XX század első feléből. Rajta allegorikus jelenet női alakkal, a munka dicsőségére. Körben felirat: HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS S A HAZA FÉNYRE DERÜL (Kölcsey Ferenc - Huszt) Alatta középen lent egy három tagból álló olvashatatlan jelzés található, lásd fotó. Szélesség: 5.95 cm Súly: 0.055 kg

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 7-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
9 800 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M083/X052] Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett. Feliratok: XXVII. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1987 Jelzés: CLS (CSL) Súly: 0.44 kg Cséri Lajos éremművész, szobrász Hajdúböszörmény, 1928-01-22 Névváltozat: Klein 1946-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál. 1953-60: elsősorban a művészeti szervezeti életben dolgozott (Népművelési Intézet, MM, Művészeti Alap). Részt vett a tokaji művésztelep szervezésében. 1971-72-ben az USA több városában tanított szobrászatot (Syracuse, Cortland, Rochester). 1970 óta tagja a Nemzetközi Éremművészeti Szövetségnek. Klasszikus felfogásban készíti érmeit zeneszerzőkről (Haydn, Mozart, Bach, Liszt, Bartók), képzőművészekről (Picasso, Van Gogh, Egry, Kmetty, Nagy Balogh, Vilt Tibor, Zilahy György), népművészekről (Kapoli Antal, Kisjankó Bori), írókról (Petőfi, Babits, Kassák). Újabb művein expresszív jelleg mutatkozik. Először készített könyv alakú plakettet, amelyen a pozitív-negatív játékára épít. Irodalom SOÓS I.: Magyar művészek Van Gogh-érmei, Művészet, 1966/5. plakettjei Tokajban, Művészet, 1970/9. SOÓS I.: ~ szobrászművész érmeiről, Művészet Barátai, 1994/3. CHIKÁN B.: ~, a portré mestere, The Medal, London, 1995/27. L. KOVÁSZNAI V.: Három portré, Numizmatikai Közlemények, 1993-94/5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • USA egyetemi galériái (Syracuse, Cortland) • egyetemi könyvtár, Rochester 1972, 1975-76, 1989 • Darves Gallery, Naples, Florida. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1954-től • az 5., 6., 8. Magyar Képzőművészeti kiállításon 1955 • Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Soproni Éremművészeti Biennálé • FIDEM kiállításai: Krakkó, Lisszabon, Budapest, Stockholm, Colorado Springs, Helsinki 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1986, 1988 • Dante Biennálék, Ravenna, Centro Dantesco 1995 • Helyzetképkiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu  
Cséri Lajos : XXVII. miskolci filmfesztivál 1987
8 000 HUF
[1M147/X000] Akasztási lehetőséggel rendelkező kis méretű bronz plakett, emlékplakett. Felirat: SZENTENDREI TÉRI TEÁTRUM TEMPLOM JÁTÉKOK Magasság: 4 cm Szélesség: 3.5 cm Súly: 0.02 kg Kerényi Imre: Templom-téri játékok, 1978. Előadás címe: Templom-téri játékok Műfaja: vásári látványosság Előadások dátuma: 1978. 06. 30. 1978. 07. 01., 02., 06., 07., 08., 09., 14., 15., 16., 21., 22., 23.   Előadások helyszíne: Szentendre, Templom tér Létrehozó szervezet, társulat: Szentendrei Teátrum Rendező: Kerényi Imre Zenei vezető: Komlósi Zsuzsa Koreográfus: Szirmai Béla Jelmeztervező: Borsi Zsuzsa Díszlettervező: Kocsis Imre Az előadás rövid leírása: Vásári látványosság, az egykor messze földön híres szentendrei szerb és görög kézművesek és kereskedők piacának mintájára. Zsibvásár, ahol cserepesek, fafaragók, gyertyamártók, mézeskalácsosok és festők kínálják portékájukat. Énekszóval, muzsikával, tánccal és komédiás jelenetekkel. Miközben a nagyérdemű közönség csevapcsicsával, zsíroskenyérrel, borral csillapíthatja éhét, szomját. Előadatnak: a Borivó Asszony, az Orientális és Occidentalis, a Tudós és a Katona (mutogatós komédia), szekéren fellép Aesculapis Doktor, bemutattatik Bacchus – Bacchusnak a borok istenének és Jupiternek az istenek istenének kacagtató históriája.   Közreműködők: Képzőművészeti Főiskola hallgatói Színház- és Filmművészeti Főiskola II. éves hallgatói Bakfark Lant-együttes Vujicsics Tihamér Nemzetiségi Együttes szentendrei képzőművészek Derzsi János Dóczi Péter Gáspár Tibor Igó Éva Kelemen Csaba Kovács Titusz Maria Mercedes Carlion de Lacko Mester Edit Moravetz Levente B. Sebestyén András Szatmári György Sziki Károly  Varga Katalin Hollósi Vajek Róbert Zágoni Zsolt továbbá a nagyérdemű közönség   Fotók Forrás: https://teatrum50.szentendreiteatrum.hu/eloadas/kerenyi-imre-templom-teri-jatekok-1978/
Kerényi Imre: Szentendre Templom-téri játékok bronz emlék plakett 1978
12 000 HUF
[2B158/FSZ] Antik kétoldalas jelzett bronz emlékplakett, emlékérme. Egyik oldalán plasztikus nyúl fej. Alatta jelzés: MAUGSCH 1928 VÉSTE DÖMÖTÖR Másik oldalán rózsák között feliratok: AZ ÉRDEMJELÉÜL HÁZINYÚLTENYÉSZTŐK ORSZ. EGYESÜLETE 1908 BUDAPEST 1930 DEC. 4-8 Alatta jelzés: DÖMÖTÖR A szobor hátoldalán jelzés: MAUGSCH Magasság: 5 cm Szélesség: 9.7 cm Súly: 0.06 kg Maugsch Gyula Maugsch Gyula József (Besztercebánya, 1882. június 1. – Ausztria, 1946, vagy Yorkshire, 1973) magyar szobrászművész.  Pályafutása Maugsch Nándor (Ferdinánd) gyári munkás és Pold Rozália fiaként született. Középiskoláinak elvégzése után a berlini Képzőművészeti Főiskolára került, ahol első mesterei Otto Geyer(wd), August Gaul és Reinhold Begas voltak. Tizenkét évi németországi tartózkodása alatt, mint állatszobrász képezte ki magát. Ezután Székesfehérváron mintázni tanított. Itt kötött házasságot 1912. augusztus 3-án Réthy Lujza okleveles tanítónővel.1909-től Budapesten működött. Első ízben 1913-ban szerepelt a Műcsarnok kiállításán, melynek ezután állandó kiállítója volt. 1918 júniusában hadi-szobrászként az olasz fronton számos háborús jelenetet megörökítő szobrot mintázott meg, ezek legnagyobb része megsemmisült. Háborús fotóit is közölték napilapok. Mint szobrász, figurális kompozíciókat és portrékat is készített, de neve állatszobrászként vált közismertté. Művei túlnyomórészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában vannak. Díjai: a Ráth György-díjat „Szomjas elefántok“ című szobrával, a Jankó János kisplasztikai díjat „Szent László“ című szobrával nyerte, a Hadiemlékek Egyesülete hősi emlékkiállításán „Megsebzett oroszlán“ című szobra a II. díjat kapta. Nevezetesebb szobrai: a berlini Collegium Hungaricum márvány „Jegesmedve“ szobra, a Széchényi-fürdő bejáratának két figurális szobra, az Állatkert főbejáratának elefántszobrai, az Országos Társadalombiztosító Intézet három homlokzati reliefje és Szamosközy István történetíró emléktáblája Szegeden. Ugyancsak ő mintázta a Honvédelmi Minisztérium lovasdíjait is. Köztéri emberábrázolásai, szobrai (Margó Edével közösen alkotott Nagyatádi Szabó István síremléke Csokonyavisontán, 1937.) és a tapolcai I. világháborús hősi emlékmű, (2001-ben újra felállították) és szoborportréi is nevesek: Jókai Mór büsztje, Kazinczy Gábor sárospataki mellszobra, Kazinczy Ferenc (Ferenczy szobrának másolata), Senn Ottó (1879–1954) mellszobra, Szamosközy István portrészobra Szegeden. Kisplasztikái között több érzékeny női akt található, melyeket változatos anyagokból utángyártottak is (pl. Herenden). Ilyen a „Fürdés után”, de a vívók számára készített Hóman Bálint-vándordíj is, mely egy kardot fogó női akt. A „Laci fiam” (Cserkész-szobor) és „Ősmagyar nyilazó” kisplasztikája, Lord Rothermere és Prohászka Ottokár portréplakettjei, valamint a Hungária Nemzeti Neptun Evezős Egyesület érme. Portréi közül említendők Ottó királyfi és Prohászka Ottokár püspök mellszobra. A főváros tulajdonában van „Mackó úrfi“ című kútszobra. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének és a Fészek Klubnak.   Forrás: wikipédia 
Maugsch Gyula - Dömötör : Házinyúl tenyésztők Országos Egyesülete bronz emlékplakett
22 000 HUF
[5862/X024/10] Régi kétoldalas hibátlan állapotú plasztikus díszítésű feliratos jelzett bronzplakett. Felirat: TÉTÉNY PROMONTOR MŰVÉSZETI NAPOK J. F. ( JANZER FRGYIES ) Szélesség: 8.5 cm Súly: 0.26 kg Janzer Frigyes éremművész, szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1939 Kiállítások az adatbázisban:  Móricz Zsigmond Emlékkiállítás 1960-1964: Bánki Donát Gépipari Technikum, emellett magánúton folytatott szobrászati tanulmányokat. 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj; 1971: Derkovits-nívódíj; 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja; 1978: Munkácsy-díj; a Kulturális Minisztérium képzőművészeti nívódíja; 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fődíja; 1986: érdemes művész; 1988: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon; 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja; 2002: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületében vezetőségi tag volt. 1973-tól 1981-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztálya vezetőségi tagja, 1986-1990 között titkára. 1975-ben megalapította a Budapesti XXII. ker.-i Mészáros László Képzőművészeti Kört, melynek tanára és művészeti vezetője. 1987-ben egyik alapítója volt a DunapART Művészeti Társaságnak. Budapesten él. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik. Egyéni kiállítások 1980 • Hatvani Galéria, Hatvan 1989 • Nagy Balogh J. Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1975 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna 1978 • Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest 1985 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Poznań 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Vak Bottyán Múzeum, Vác. Köztéri művei Pincemunkás vagy Borász (bronz, 1974, Budapest, XXII. ker., Kossuth u. 100.) Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola) Noszlopy Gáspár mellszobra (bronz, 1975, Kaposvár, Mezőgazdasági Szakközépiskola) Alpári Gyula-emléktábla (bronz, 1975, Sachenhausen, koncentrációs tábor) Jakov Ignjatovic mellszobra (bronz, 1977, Szentendre, Péter-Pál templom kertje) fadomborművek (1978, Miskolc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottsága székháza) Tavasz-díszkút (bronz, 1979, Balassagyarmat, Kórház) Kodály-mellszobor (bronz, 1980, Budapest, XXII. ker., Zeneiskola) kútplasztika (vörösréz, 1981, Gyönk, az Általános Iskola előtt) Nógrádi Sándor-szobor (bronz, 1984, Salgótarján, a mozi előtt) Cirill és Metód emlékoszlop (kő, bronz, 1985, Zalavár) Lukács György-szobor (bronz, 1986, Budapest, Egyetemi Könyvtár) Dinnyés lány (bronz, 1986, Heves, a Rákóczi Mgtsz székháza előtt) Illyés Gyula szobra (bronz, 1987, Szekszárd, a Tanítóképző Főiskola előtt) Virág (mészkő, 1987, Budapest, XI. ker., Fehérvári út 120., VSZM Közösségi Ház) I-II. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, 1989, Fényeslitke) Deák Ferenc-mellszobor (bronz, márvány, 1993, Budapest, XIX. ker., Gutenberg krt. 6.) Árpád fejedelem szobra (kő, bronz, 1996, Tiszaalpár) Somogyi László mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XVIII. ker., Kondor Béla sétány). Forrás: Artportal.hu
Régi jelzett JANZER FRIGYES bronz plakett 8cm
12 000 HUF