Antik poprádi-tó feliratos különleges porcelán képes aljú csésze bögre pár felvidék

Eladási ár: 68 000 HUF

Leírás

[1R719/Z047]
Hibátlan állapotú kettő darab egyforma fazonú antik porcelán csésze, bögre. A bögrék oldalán színes felvidéki látkép díszítés található. Mindkét bögre talpában, fény felé fordítva részletgazdag plasztikus árnykép, paraszti életkép enteriőrben látható.

Bögrén felirat:
POPRÁDI-TÓ

Magasság: 8.3 cm
Szélesség: 8.2 cm
Hosszúság: 10.2 cm
Súly: 0.4 kg
Poprádi-tó






Poprádi-tó
(Popradské pleso)





Ország(ok)
 Szlovákia


Hely
Magas-Tátra


Típus
glaciális


Elsődleges források
Jeges-patak


Elsődleges lefolyások
Krupa-patak


Hosszúság
0,38 km


Szélesség
0,248 km


Felszíni terület
0,0688 km2


Legnagyobb mélység
17 m


Tszf. magasság
1494 m


Elhelyezkedése







Poprádi-tó


Pozíció a Tátra térképén



















Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán, a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt, az erdőhatáron, az Oszterva délnyugati letörése alatt, délre a Poprádi-csúcs (Kopki) erdővel borított kiágazásától, 1494 méteres tengerszinti magasságban található a Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso). Az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Kedvelt pihenőhely.

Neve
A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa-patak (Krupá), amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval.

A Poprádi-tó elnevezéssel Poppersee német alakban már Frölich Dávid 1644-ben Ulmban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen idősebb Buchholtz György írta le 1719-ben. Bél Mátyás 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a Magas-Tátra D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (Kleiner Fischsee) vagy Poprádi-Halastónak (Poprader Fischsee) nevezték inkább.

A 19. század hetvenes éveiben gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (Mengsdorfer See, Mięguszowiecki Staw) is, ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.

 Menedékház




Bővebben: Poprádi-tavi Hegyi Szálló



1879-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett.

A tó partján található a 2011-ben felújított Majláth-menedékház. 

 

Forrás: wikipédia

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. május. 09.

(A műtárgyat eddig 607-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik poprádi-tó feliratos különleges porcelán képes aljú csésze bögre pár felvidék

[1R719/Z047] Hibátlan állapotú kettő darab egyforma fazonú antik porcelán csésze, bögre. A bögrék oldalán színes felvidéki látkép díszítés található. Mindkét bögre talpában, fény felé fordítva részletgazdag plasztikus árnykép, paraszti életkép enteriőrben látható. Bögrén felirat: POPRÁDI-TÓ Magasság: 8.3 cm Szélesség: 8.2 cm Hosszúság: 10.2 cm Súly: 0.4 kg Poprádi-tó Poprádi-tó (Popradské pleso) Ország(ok)  Szlovákia Hely Magas-Tátra Típus glaciális Elsődleges források Jeges-patak Elsődleges lefolyások Krupa-patak Hosszúság 0,38 km Szélesség 0,248 km Felszíni terület 0,0688 km2 Legnagyobb mélység 17 m Tszf. magasság 1494 m Elhelyezkedése Poprádi-tó Pozíció a Tátra térképén Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán, a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt, az erdőhatáron, az Oszterva délnyugati letörése alatt, délre a Poprádi-csúcs (Kopki) erdővel borított kiágazásától, 1494 méteres tengerszinti magasságban található a Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso). Az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Kedvelt pihenőhely. Neve A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa-patak (Krupá), amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval. A Poprádi-tó elnevezéssel Poppersee német alakban már Frölich Dávid 1644-ben Ulmban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen idősebb Buchholtz György írta le 1719-ben. Bél Mátyás 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a Magas-Tátra D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (Kleiner Fischsee) vagy Poprádi-Halastónak (Poprader Fischsee) nevezték inkább. A 19. század hetvenes éveiben gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (Mengsdorfer See, Mięguszowiecki Staw) is, ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.  Menedékház Bővebben: Poprádi-tavi Hegyi Szálló 1879-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett. A tó partján található a 2011-ben felújított Majláth-menedékház.    Forrás: wikipédia

További részletek
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. május. 09.

(A műtárgyat eddig 607-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
68 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB782/Bp40/41] A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Művészeti lexikon I-II. Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.
Balogh Margit : "Óbuda" 1940
28 000 HUF