Antik poprádi-tó feliratos különleges porcelán képes aljú csésze bögre pár felvidék

Eladási ár: 68 000 HUF

Leírás

[1R719/Z047]
Hibátlan állapotú kettő darab egyforma fazonú antik porcelán csésze, bögre. A bögrék oldalán színes felvidéki látkép díszítés található. Mindkét bögre talpában, fény felé fordítva részletgazdag plasztikus árnykép, paraszti életkép enteriőrben látható.

Bögrén felirat:
POPRÁDI-TÓ

Magasság: 8.3 cm
Szélesség: 8.2 cm
Hosszúság: 10.2 cm
Súly: 0.4 kg
Poprádi-tó






Poprádi-tó
(Popradské pleso)





Ország(ok)
 Szlovákia


Hely
Magas-Tátra


Típus
glaciális


Elsődleges források
Jeges-patak


Elsődleges lefolyások
Krupa-patak


Hosszúság
0,38 km


Szélesség
0,248 km


Felszíni terület
0,0688 km2


Legnagyobb mélység
17 m


Tszf. magasság
1494 m


Elhelyezkedése







Poprádi-tó


Pozíció a Tátra térképén



















Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán, a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt, az erdőhatáron, az Oszterva délnyugati letörése alatt, délre a Poprádi-csúcs (Kopki) erdővel borított kiágazásától, 1494 méteres tengerszinti magasságban található a Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso). Az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Kedvelt pihenőhely.

Neve
A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa-patak (Krupá), amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval.

A Poprádi-tó elnevezéssel Poppersee német alakban már Frölich Dávid 1644-ben Ulmban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen idősebb Buchholtz György írta le 1719-ben. Bél Mátyás 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a Magas-Tátra D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (Kleiner Fischsee) vagy Poprádi-Halastónak (Poprader Fischsee) nevezték inkább.

A 19. század hetvenes éveiben gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (Mengsdorfer See, Mięguszowiecki Staw) is, ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.

 Menedékház




Bővebben: Poprádi-tavi Hegyi Szálló



1879-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett.

A tó partján található a 2011-ben felújított Majláth-menedékház. 

 

Forrás: wikipédia

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. május. 09.

(A műtárgyat eddig 567-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik poprádi-tó feliratos különleges porcelán képes aljú csésze bögre pár felvidék

[1R719/Z047] Hibátlan állapotú kettő darab egyforma fazonú antik porcelán csésze, bögre. A bögrék oldalán színes felvidéki látkép díszítés található. Mindkét bögre talpában, fény felé fordítva részletgazdag plasztikus árnykép, paraszti életkép enteriőrben látható. Bögrén felirat: POPRÁDI-TÓ Magasság: 8.3 cm Szélesség: 8.2 cm Hosszúság: 10.2 cm Súly: 0.4 kg Poprádi-tó Poprádi-tó (Popradské pleso) Ország(ok)  Szlovákia Hely Magas-Tátra Típus glaciális Elsődleges források Jeges-patak Elsődleges lefolyások Krupa-patak Hosszúság 0,38 km Szélesség 0,248 km Felszíni terület 0,0688 km2 Legnagyobb mélység 17 m Tszf. magasság 1494 m Elhelyezkedése Poprádi-tó Pozíció a Tátra térképén Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán, a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt, az erdőhatáron, az Oszterva délnyugati letörése alatt, délre a Poprádi-csúcs (Kopki) erdővel borított kiágazásától, 1494 méteres tengerszinti magasságban található a Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso). Az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Kedvelt pihenőhely. Neve A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa-patak (Krupá), amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval. A Poprádi-tó elnevezéssel Poppersee német alakban már Frölich Dávid 1644-ben Ulmban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen idősebb Buchholtz György írta le 1719-ben. Bél Mátyás 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a Magas-Tátra D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (Kleiner Fischsee) vagy Poprádi-Halastónak (Poprader Fischsee) nevezték inkább. A 19. század hetvenes éveiben gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (Mengsdorfer See, Mięguszowiecki Staw) is, ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.  Menedékház Bővebben: Poprádi-tavi Hegyi Szálló 1879-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett. A tó partján található a 2011-ben felújított Majláth-menedékház.    Forrás: wikipédia

További részletek
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. május. 09.

(A műtárgyat eddig 567-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
68 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB607/Bp205/99] A kép mérete: 30 x 56 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Erdős Péter (Hódmezővásárhely, 1938) alkotása. Jelezve balra lent "Erdős Péter 1970" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László oktatta. 1968-73 között a fővárosi Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Egyéni bemutatókon kívül, 1960-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Dél-alföldi kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, Táj- és Portrébiennálékon. Az alföldi festészeti hagyományok folytatója. Erdős Péter művein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Képmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Nagy tömbökben komponált formák és visszafogott színvilág jellemzik. Rézdomborítással is foglalkozik. Körplasztikában Szántó Kovács János és Dr. Tárkány Sz. Ernő portréja ismert. Kerámiát is készít. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ, Horváth Teréz adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László tanította. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Munkáin megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Műveit a MNG-ban és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Szegedi Tanárképző Főiskolán, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos, Vinkler László, a Képzőművészeti Főiskolán pedig Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. 1960 óta szerepel rendszeresen a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. A vásárhelyi művészekkel együtt számos külföldi kiállításon szerepelt, így Zentán, Lodzban, Jerevánban, Vallaurisban, Tokióban. Első önálló kiállítása 1967-ben Hódmezővásárhelyen volt, majd Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975). Képeit több múzeum őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szovjet-Örményországban. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Képein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1960-ban szerzett rajztanári diplomát Szegeden, majd a Képzőművészeti Főiskolán 1969-1972 között Veres Sándor és Patay László növendékeként tanult. Utazásokat tett a Szovjetunióban és a környező népi demokráciákban. 1960 óta kiállító művész; egyéni tárlata Hódmezővásárhelyen, Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975), Nagykanizsán (1979), Kaposvárott (1982) és Pécsett (1984) voltak. - Művészi koncepciója az alföldi festészet népi-realista hagyományaihoz kötődik; képeinek fő témája a parasztság mai élete és természeti környezete.
Erdős Péter : "Tavasz" 1970
85 000 HUF