[1R664/X030] Szép, hibátlan állapotú fújt üveg petróleum lámpa, kézzel festett virágdíszítéssel. Vastagfalú hibátlan cilinderrel rendelkezik. A kanócot hajtó réz forgatható szabályzón felirat: LÁMPAGYÁR BUDAPEST HUNGARY Magasság: 38.5 cm Szélesség: 10.5 cm Súly: 0.63 kg

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1X640/Z022] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, vajszínű, virágmintás, aranyozott Zsolnay porcelán dísz váza, orchidea mintás díszítéssel. Alján zöld Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY EXCLUSIV PORCELAIN UNIQUE IN THE WORLD EST: 1868 ZSOLNAY HUNGARY PÉCS HAND PAINTED Arannyal formaszám: 9565/008 Magasság: 13 cm Szélesség: 9.3 cm Súly: 0.305 kg   Magassága 14,5 cm, átmérője 10,5 cm Súlya: 116 g    

[FK0504/X151] A kép mérete: 100 x 75 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Murin Vilmos (Budapest, 1891, Kispest, 1952) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Murin V." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar voltak a mesterei. 1916-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számos külhoni kiállításon szerepelt jelentős sikerrel. Főként táj- és csendéletképeket festett. Különösen híresek rózsa-csendéletei. Realista modorban alkotott. Több linómetszete a Magyar Nemzeti Galériában van. (MLKT) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar és Ferenczy Károly voltak a mesterei. 1916 óta kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. Számos külföldi kiállításon szerepelt nagy sikerrel. Főként csöndéleteket és tájképeket festett. Különösen híresek rózsa csöndéletei, amelyeken utolérhetetlen tökéletességgel adja vissza a virágok bársronyos sziromzatát. Több linóleummetszete a Szépm. Múzeum birtokában van. - Irod.: MLKT Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Zemplényi Tivadar voltak a mesterei. 1916-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számos külhoni kiállításon szerepelt jelentős sikerrel. Főként táj- és csendéletképeket festett. Különösen híresek rózsa-csendéletei. Több linómetszete a MNG-ban van. (MLKT) Művészeti lexikon I-II. Festő Budapesten. 1917 óta csendéletképeket állít ki a Műcsarnokban.

[FK1370/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Zirkelbach László (Budapest, 1916) alkotása. Jelezve Balra lent "Zirkelbach László" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. 1934-39 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost volt a mestere, majd a miskolci művésztelepen, valamint Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton járt Francia- és Németországban. 1948 óta szerepelt hazai és külhoni tárlatokon (Derkovits Terem, Csontváry Terem, Békéscsaba, Eger, Nagykanizsa, Pécs, Kecskemét, Kaposvár, Veszprém, Sopron, Cegléd, Surány, Köln). A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. A Szőnyi István és a Mednyánszky Alkotóközösség tagja. (MÉ, KF) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost volt a mestere, majd a miskolci művésztelepen, ill. Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton járt Francia- és Németországban. 1948-óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Derkovits Terem, NSZK, stb). A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1939-ben végzett a főiskolán Benkhardt Ágost osztályán, majd a miskolci művésztelepen, illetve Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton Franciaországban, az NDK-ban és az NSZK-ban járt. 1948 óta kiállító művész; 1967-ben a Derkovits Teremben, 1969-ben és 1974-ben Békéscsabán, 1972-ben Nagykanizsán és Egerben mutatkozott be önállóan. 1972-ben egyéni kiállítása volt az NSZK-ban. - A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1939-ben végzett a főiskolán Benkhard Ágost osztályán, majd a miskolci művésztelepen, illetve Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton az NSZK-ban, az NDK-ban, Olasz- és Franciaországban, az USÁ-ban, és Mexikóban járt. 1948 óta kiállító művész; 1967-ben Budapesten, 1969-ben és 1974-ben Békéscsabán, 1972-ben Nagykanizsán és Egerben, 1977-ben Pécsett, 1980-ban Kecskeméten, 1981-ben Kaposvárott, 1983-ban Győrben mutatkozott be önálló tárlattal. Külföldön az USÁ-ban (1965) és az NSZK-ban jelentkezett egyéni kollekcióval. 1974-ben elnyerte a Dunakanyar Intéző Bizottság díját. - Képeiben biztos térformálás, szerkezeti építkezés és határozott lírai színhatások jelentkeznek. Ennek következtében leggyakoribb témája, a természeti látvány átalakul, s a művész legbensőbb, őszinte mondanivalójává válik. Grafikai munkássága is jelentős. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1934-39: MKF; mestere: Benkhard Ágost. 1974: Dunakanyar Intézőbizottság díja. A Szőnyi István és a Mednyánszky Alkotóközösség tagja. Érzékeny tájképeket fest. Reklámgrafikával is foglalkozott. Ek: 1967: Derkovits T.; 1969: Munkácsy T., Bcsaba; 1972: Rudnay T., Eger; Egry T., Nagykanizsa; Glaub G., Köln; 1977: Ferenczy T., Pécs; 1980, 1991: Iványi Grünwald T., Kecskemét; 1981: Vaszary T., Kaposvár; 1983: Dési Huber T., Veszprém; 1986: Képcsarnok, Sopron; 1990, 1998: Városi Kórház, Cegléd; 1992, 1997: Tanácsház, Surány. Vcsk: 1966-73: Nagymarosi Művésztelep; 1974, 1981, 1997: Csontváry T. Irod.: Ft. Verliebt in das Donauknie, Neue Zeitung, 1967. ápr. 28.; H. Gy. Zirkelbach László kiállítása a Derkovits Teremben, Magyar Nemzet, 1967. ápr. 30.

[FK2403/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Breznay József (Budapest, 1916) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Breznay 58" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán eleinte Benkhard Ágost növendéke volt, de Szőnyi István személyében kapott igazán hozzá közelálló művészmestert. 1939-ben a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1937-47 között háromszor volt római ösztöndíjas. Ausztriában, Svájcban és Itáliában járt tanulmányúton. Zsennyén, Tokajban, valamint a miskolci művésztelepen dolgozott. 1957-től a párizsi Independants Salon tagja. Főiskolás korától szerepelt különböző tárlatokon. Kiállított szerte a világban. Több tárlata volt Német- és Franciaországban, Olaszországban és Angliában, mint itthon. A Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, a Fényes Adolf Teremben szerepeltek munkái, többnyire kollektív bemutatókon. A l'Humanité c. lap párizsi kiállítását "La peinture lumineuse et franch" címmel méltatta. 1941-42-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-emlékérmet kapott. Deauville-ben Grand Prix-vel, Brüsszelben pedig bronzéremmel tüntették ki. Ezen kívül számos kitüntetéssel jutalmazták művészi tevékenységét. Munkásságában Szőnyi hatása egyértelmű. Az ember és a táj egységének keresése jellemző Breznay J. festészetére. Eleinte főleg az impresszionizmus eredményeit hasznosítja. Az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott festőiség jellemzi tájképeit, idilli jeleneteit. Az 1950-es évek elején realista műveket alkot. 1957-es párizsi útja után művészetében fordulat következik be. Változatos technikájú (olaj, akril, stb.), expresszív, szimbolikus tartalmú, a szürrealizmushoz közeli, de mindvégig realista műveket alkot. Mint mesterét, őt is "melankolikus, megértő" költőiség jellemzi. Monumentális feladatokat is végzett. Munkáit számos magyarországi múzeum őrzi. (F. Z.: Műv. 1966/1, MÉ, ML, KF., Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost és Szőnyi István növendékeként diplomázott 1939-ben, amikor is a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1939-1947 között háromszor volt Római-ösztöndíjas. Itthon a Fókusz Galériában (1946), a Fényes Adolf Teremben (1953), a Csók Galériában (1961), és a Műcsarnokban (1973) rendezett önálló bemutatókat. Külföldön Franciaországban, Az NSZK-ban, Svédországban, Belgiumban, Spanyol- és Olaszországban állított ki. 1941-ben és 1942-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat kapott, 1958-ban elnyerte a Csók István-emlékérmet. Deauville-ben Grand Prix-szel (1961), Brüsszelben bronzéremmel (1964) tüntették ki. - Képei sajátos önvallomások a család, az anyaság, a szerelem, a magányos szemlélődés témaköréből, de életművében gyakori a hazai táj, városi látképek romantikus ihletettségű bemutatás, a mondák, legendák mai figurákkal és környezettel való ábrázolása. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán eleinte Benkhard Ágost növendéke volt, de Szőnyi István személyében kapott igazán hozzá közelálló művészmestert. 1939-ben a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1937-47 között háromszor volt római ösztöndíjas. Kiállított szerte a világban. Több tárlata volt Német- és Franciaországban, Olaszországban és Angliában, mint itthon. A l'Humanité c. lap párizsi kiállítását "La peinture lumineuse et franch" ...címmel méltatta. 1941-42-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-emlékérmet kapott. Deauville-ben Grand Prix-vel, Brüsszelben pedig bronzéremmel tüntették ki. Munkásságában Szőnyi hatása egyértelmű. Az ember és a táj egységének keresése jellemző Breznay J. festészetére. Főleg az impresszionizmus eredményeit hasznosítja. Portréi ideges ritmusú városi forgatagban, zárt belső tereken, vagy plein-air fényzuhatagában nyerik lényükhöz tartozó hátterüket. Mint mesterét, őt is "melankolikus, megértő" költőiség jellemzi. Monumentális feladatokat is végzett. (Műv.-1966/1, MÉ, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Munkácsy-díjas. 1934-39 között a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan, Benhard Ágost és Szőnyi István növendéke volt. 1939-től portréival, figurális kompozícióval rendszeresen szerepel bel- és külföldi kiállításokon. Első gyűjt. kiállítása 1943-ban volt a Nemzeti Szalonban. Dekoratív, síkszerű, könnyed ábrázolókészség jellemzi művészetét. 1948-ban a Fiumei úti SZTK-székház, 1953-ban a központi házasságkötő terem, 1955-ben a komlói tanácsháza részére készített falképeket. 1956 után több ízben járt tanulmányúton Franciaországban, ahol ki is állította képeit. 1961-ben a Csók Galériában rendezték meg gyűjt. kiállítását. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1939-ben aranyéremmel diplomázott a főiskolán Szőnyi István és Benkhard Ágost növendékeként. 1939-1947 között háromszor volt római ösztöndíjas. 1946-tól máig mintegy 25 egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1953), a Műcsarnokban (1972, 1982), Párizsban (1962), Düseldorfban (1964), Hannoverben (1966), Uppsalában, (1968), Brüsszelben (1971), Münchenben (1972), Milánóban (1974) és Pármában (1979). 1942-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958-ban Csók István-érmet kapott; 1961-ben Franciaországban, 1964-ben Belgiumban, 1978-ban Olaszországban nemzetközi díjat nyert. - Képei sajátos önvallomások a család, az anyaság, a szerelem, a szemlélődés témáira, de foglalkoztatják tájképek, csendéletek, mitologikus-történelmi ábrázolások is. Ez utóbbiakat általában modernizálja. Nyitott szellemű realizmusa a modern piktura számos formaeredményét magába olvasztotta.