Antik vastagfalú porcelán pecsenyés tál 27 x 40.5 cm

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1S330/X221]
Antik hibátlan állapotú jelzett vastagfalú, fodros szélű nagy méretű porcelán kínálótál, pecsenyetál.

Szélesség: 27 cm
Hosszúság: 40.5 cm
Súly: 1.735 kg
Dallwitz cserépedénygyár
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez


A Dallwitz cserépedénygyár Dallwitzban, jelenleg Dalovice városában, Csehországban található .

Johann von Schönau 1804-ben kezdett kísérletezni a kőedénygyártással, mivel a csehországi és környékbeli Dallwitz birtokának erőforrásai kedveztek a kőedénygyártásnak. Jelentős mennyiségű agyagot fedeztek fel Aich közelében, amely a von Schönau család öröksége, Dallwitz közelében földpát és elegendő fa és kőszén volt a környéken a kemencék tüzeléséhez. 1805-ben megadták a gyár koncesszióját, és Haßlacher Benedikt felvették igazgatónak. Az első kőedénygyár az Elbogen kerületben épült .

1807 és 1815 között testvére, Wenzel von Schönau volt a gyár társtulajdonosa. 

 

Forrás: wikipédia

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. június. 21.

(A műtárgyat eddig 349-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik vastagfalú porcelán pecsenyés tál 27 x 40.5 cm

[1S330/X221] Antik hibátlan állapotú jelzett vastagfalú, fodros szélű nagy méretű porcelán kínálótál, pecsenyetál. Szélesség: 27 cm Hosszúság: 40.5 cm Súly: 1.735 kg Dallwitz cserépedénygyár Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A Dallwitz cserépedénygyár Dallwitzban, jelenleg Dalovice városában, Csehországban található . Johann von Schönau 1804-ben kezdett kísérletezni a kőedénygyártással, mivel a csehországi és környékbeli Dallwitz birtokának erőforrásai kedveztek a kőedénygyártásnak. Jelentős mennyiségű agyagot fedeztek fel Aich közelében, amely a von Schönau család öröksége, Dallwitz közelében földpát és elegendő fa és kőszén volt a környéken a kemencék tüzeléséhez. 1805-ben megadták a gyár koncesszióját, és Haßlacher Benedikt felvették igazgatónak. Az első kőedénygyár az Elbogen kerületben épült . 1807 és 1815 között testvére, Wenzel von Schönau volt a gyár társtulajdonosa.    Forrás: wikipédia

További részletek
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. június. 21.

(A műtárgyat eddig 349-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB782/Bp40/41] A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Művészeti lexikon I-II. Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.
Balogh Margit : "Óbuda" 1940
28 000 HUF