[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKA706/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: olajtempera, Farostlemez A kép Szentgyörgyi Kornél (Budapest, 1916, Budapest, 2006) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szentgyörgyi 963" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1916 - Festő, grafikus. 1935-41 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán részesült művészi oktatásban. Karlovszky Bertalan, Szőnyi István és Benkhardt Ágost növendéke volt. 1941-42-ben ösztöndíjasként dolgozott Rómában. 1948-52 között a csepeli képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. 1952-56 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdió tagjaként tevékenykedett. 1938-től szerepelt egyéni (Mednyánszky Terem, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Fórum Galéria, Kortárs Galéria, Pécs, Miskolc, Szeged, Nagykanizsa, Róma, Parma, Lugano, Zürich, Bécs, stb.) és csoportos (Ernst Múzeum, Fővárosi Képtár, Magyar Nemzeti Galéria, Esztergom, Székesfehérvár) bemutatókon. 1951-től rendszeresen részt vett a Műcsarnokban rendezett Magyar Képzőművészeti kiállításokon. Művészi munkássága a grafikától egészen a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Utóbb eljutott a teljes absztrakcióig. Az ember és ennek problémái foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos secco és üvegablak alkotója. Díjak: Munkácsy-díj; Kossuth-díj; a MKF kitüntető érme; az Academia Italia aranyérme; Arany Kentaur Díj, Itália. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a szolnoki Dajmanich János Múzeumban. (M.L.: Műv. 1962/1, L.S.: MÉ-1965/2, K.M.: Műv. 1985/3, V.J.: ÉS 1986/9, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1916 - ) A Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István vezetésével tanult, majd 1941-1942-ben ösztöndíjasként Rómában dolgozott. 1938 óta kiállító művész. 1945 után többek között a Csók Galériában, Szegeden, Szombathelyt és Miskolcon volt önálló tárlata. 1952-ben Munkácsy-, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. - Sokrétű munkássága a grafikától a monumentális föladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Főként az ember és az emberi lét kérdései foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csöndéletet. Otthonosan mozog a murális műfajokban is (Szekkók, nagyméretű üvegablakok Veszprémben, Sárvárott). - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1916 - Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. 1941-42-ben ösztöndíjasként dolgozott Rómában. 1938 óta szerepelt tárlatokon. 1952-ben Munkácsy-díjjal, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Munkássága a grafikától egészen a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Főként az ember és ennek problémái foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos secco és üvegablak alkotója. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1916. okt. 30. - ) Festő. Munkácsy- és Kossuth-díjas. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalannál és Szőnyi Istvánnál végezte 1937-41 között. 1938 óta kiállító művész. 1948-52 között a csepeli képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. Történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 50-es években naturalisztikus, jelenleg szerkezetes, dekoratív stílus jellemzi művészetét. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus. Kossuth- és Munkácsy-díjas Budapest, 1916 A Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István vezetésével tanult, majd 1941-42-ben ösztöndíjasként Rómában dolgozott. 1938 óta kiállító művész. Budapesti kiállításai közül a Csók István Galériában és a Mednyánszky Teremben rendezett a legjelentősebb, 1984-ben fiával a Fórum Szállóban közös kiállítása volt. Mint grafikus 1984-ben a Gutenberg Galériában mutatkozott be. Vidéki kiállításai: Szeged, Szombathely, Miskolc, Kölesd, Debrecen, Szekszárd, Celldömölk. Meghívás alapján két alkalommal állított ki Svájcban (Luganó). 1952-ben Munkácsy-, 1953-ban Kossuth-díjat kapott; 1982-ben elnyerte az Accademia Italia aranyérmét és az arany Kentaur díjat is. - Sokrétű munkássága a grafikától a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb, lírai megfogalmazástól a mai feszesebb, konstruktív formavilágú alkotásokban jelenik meg. Főként az ember és az emberi lét alaphelyzetei foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos murális munkája került kivitelezésre: a Honvédelmi Minisztériumban (gobelin), a sárvári Tanácsházán és a veszprémi Megyei Tanács üléstermében (ablak). Egyéb Életpályája 1935-41 között tanulmányokat folytatott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak. Római ösztöndíjas időszakában, 1942-ben Rómában, a Cinecittához tartozó főiskolán díszlettervezést tanult. 1948–52-ben a csepeli képzőművészeti szabadiskolát vezette. 1952–56-ban tagja volt a Honvéd Képzőművészeti Stúdiónak. 1938-tól kiállító művész, történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 1950-es években a munkáséletet és a katonaéletet ábrázoló szocreál stílusban festett képei megfeleltek a hivatalos művészeti irányzatnak. Imre Istvánnal közösen festett Almaszedők című képét 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Az 1960-as években eltávolodott a szocreál stílustól, a látványelemek absztrahálásával eljutott a konstruktív, dekoratív táj- és csendélet kompozíciókig, majd a teljes absztrakcióig. Életének végső alkotó időszakában ritmikus szín- és formakompozíciókat festett.[1] A Fészek Művészklub tiszteletbeli tagja volt. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szolnoki Képtárban, a Várpalotai Múzeumban, a szlovákiai Dunaszerdahelyi Galériában, a lengyelországi Słupsk Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben őrzik. Sok munkája sikeresen szerepelt a párizsi L'Hotel Drouot festmény aukcióin. Művei 1952 Almaszedők (Imre Istvánnal) 1958 Virágcsendélet bokályban (olaj, vászon, 61×81 cm) 1961-64 Épül az Erzsébet híd (olaj, farost, 60×80 cm) 1962 Balatoni táj (olaj, farost, 60×80 cm) 1968 Zebegényi táj (olaj, vászon, 70×80 cm) (Év nélkül) Női portré (olaj, vászon, 41×31 cm) (Év nélkül) Fák (olaj, farost, 60×80 cm) 1988 Leletek (olaj, farost, 60×80 cm) (Év nélkül) Gondolkodó (Női portré, olaj, vászon, 70×80 cm) (Év nélkül) Csendélet (olaj, vászon, 60×80 cm) (Év nélkül) Fészek (Év nélkül) Folyópart (olaj, farost, 70×80 cm) 2006 Budapest látképe (olaj, vászon, 38×64 cm) Köztéri művei Pannó (Tanácsháza, Sárvár) Freskó (Komló) Üvegablak (Veszprém Megyei Tanács, Veszprém) Gobelin (Honvédelmi Minisztérium, Budapest) Egyéni kiállítások 1942. Róma (Accademia d'Ungheria) 1969. Szeged (Gulácsy Terem) 1970. Budapest (Mednyánszky Terem) 1973. Szombathely (Derkovits Terem) 1975. Miskolc (Szőnyi Terem) 1977. Budapest (Csók Galária) 1978. Kölesd (Művelődési Ház) 1979. Lugano (Galleria Palladio) 1983. Parma (Galleria "Il nuovo Fuso") 1983. Pécs (Ferenczy Galéria) 1983. Budapest (Csepeli Iskola Galéria) 1984. Kiskőrös (Művelődési Ház) 1985. Budapest (Gutenberg Művelődési Otthon) 1986. Budapest (Vigadó Galéria) 1988. Nagykanizsa (Művelődési Központ) 1991. Zürich (E.D.V. Berätung A.G.) 1991. Bécs (Collegium Hungaricum) 1992. Budapest (Csontváry Terem) 1993. Budapest (Lord Major Galéria) 1996. Budapest (T.M. Galéria) 2006. Budapest (Magyar Borok Háza) Díjak 1940. Balló Ede utazási díj 1941. A Képzőművészeti Főiskola Kitüntető Érme 1941. Magyar Állami Római Ösztöndíj 1952. Munkácsy Mihály-díj 1953. Kossuth-díj 1982. Accademia Italia „Aranyérem” (Salsomaggiore Terme) 1982. Arany Kentaur-díj (Olaszország) Csók emlékérem; Szolnoki biennále díja; Nagymarosi Nyári Tárlat díja; Budapesti Történeti Múzeum díja; és még sok elismerés és díjazás. Publikációk 1969. Délmagyarország (Akácz) 1970. Ország Világ (B.E.) 1970. Magyar Hírlap (Bojár Iván) 1970. Katalógus előszó (D. Fehér Zsuzsa dr.) 1973. Vas Népe (Kulcsár J.) 1979. Cronaca di Lugano (M. Manvati) 1979. Vas Népe (b.r.) 1980. Mestermunka (Stuber S.) 1981. Katalógus előszó (Kollányi Ágoston) 1981. Ádám (Gombos László) 1981. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1982. Premio Centauro D'Oro (Lexikon) 1982. Gazzetta di Parma (G. Cavazzini) 1983. Pest megyei Hírlap (Losonczi Miklós) 1983. Magyar Nemzet (Ember Mária) 1984. Katalógus előszó (Kollányi Ágoston) 1984. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1986. Magyar Hírlap (Kenessey András) 1986. Élet és Irodalom (Vadas József) 1986. Új Tükör (Ury Ibolya) 1986. Népújság (Heves) 1986. Daily News 1986. Katalógus előszó (Ember Mária) 1986. Katalógus előszó (Pogány Ö. Gábor) 1987. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1988. Zalai Hírlap (P.É.) 1990. La Gazette (Párizs) 1990. Mayer Katalógus 1991. Mai Nap (Eszes) 1991. Magyar Nemzet (Ember Mária) Forrás Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 431. o. Szentgyörgyi Kornél 80. Születésnapja alkalmából rendezett kiállítás katalógusa. (Szentgyörgyi Kornél, Budapest, 1996.) Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 555–556. o

[FKA972/Bp105/29] A kép mérete: 20 x 29 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Magyar művész, XX. század első fele alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

festett fa, faragott, m=35 cm, jn.

[0Q393/BX-8] Hibátlan állapotú, indiai kosaras mintával díszített (Fleurs des Indes) Herendi porcelán váza pár. Alján kék Herendi jelzés: HEREND HUNGARY HANDPAINTED Formaszám pirossal: 6702/FV Mélynyomással: HEREND Aranyozása is kopásmentes, ajándékba adható! Magasság: 31 cm Szélesség: 17.5 cm Súly: 2.05 kg

[0U108/X313] Antik, hibátlan állapotú, jelzett, kézi festéssel díszített Herendi porcelán tányér, leveses mélytányér, az 1860-as évekből. Alján óherendi kék jelzés, lásd fotó. Mélynyomással: 61 Szélesség: 24.5 cm Súly: 0.435 kg