Márvány, 20 x 30 x 28 cm, j. oldalt: MATZON

Szeretettel köszöntöm kedves látogatóimat! Az alkotás amit ajánlok: Alkotó: Mattis Teutsh János Alkotás címe: Mária Technika: Alumínium, gránit talp Méret: 59 cm magas Jelzés a szobor jobb oldalán, lent. A képek hibátlan hozzáillő keretben (azonnal kiállíthatóak). Az alkotás eredetiségéért garanciát vállalok (certifikátumot is adok) Átvétel kizárólag személyesen: Szolnok, vagy Budapest (Market Central Ferihegy kereskedelmi park Vecsés és Budapest határában, a 4-es út mentén) A személyes átvétel során, az alkotás megtekintése után még mindig módjában áll visszalépni a vásárlástól. Generációs gyűjtő vagyok, nézzen szét nálam, sok gyönyörű, különböző stílusú festményt és szobrot talál!

[1A601/VTR-2] Régi, nagyméretű, (craquelé céramique) repesztett mázas, fehér színű art deco francia kerámia szobor. Kalapos hölgy agárral, talapzaton. A talapzat peremén jelzés: Magasság: 30.5 cm Szélesség: 17.5 cm Hosszúság: 51.5 cm Súly: 3.125 kg

[1Q769/X327] Régi, jelzett, talapzaton ülő férfi szobor. Terrakotta szobor. Szalonnázó férfi. A szobron kopásnyomok elfestések találhatók, lásd fotó. Gyűjteménybe való RITKA darab! Talapzatán hátoldalán jelzés: KERÉNYI J. Magasság: 17.5 cm Szélesség: 12 cm Súly: 0.4 kg Kerényi Jenő szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1908 Kiállítások az adatbázisban:  Plasztikai varázslat. Szobrászati gondolatok formái. Kerényi Jenő kiállítás Mesterei: Bory Jenő. 1925-1930: Iparrajziskola; 1930-1937: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bory Jenő. 1937: Római ösztöndíj; 1942: Zrínyi-jutalom; 1950: Munkácsy-díj; Suzzara (OL), Nemzetközi kisplasztikai kiállítás I. díja; 1952: Munkácsy-díj; 1955: Kossuth-díj; 1958: Brüsszel, Világkiállítás, Grand Prix [Somogyi Józseffel]; 1964: érdemes művész; 1966: kiváló művész; 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: Budapest Főváros Pro Arte aranyérme; 1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, Baranya megye nagydíja. Budapesten élt, 1934 óta volt kiállító művész. Mind a kisplasztikában, mind a monumentális ágazatokban aktívan tevékenykedett: körplasztikákat és domborműveket alkotott. Műveinek domináns anyaga a kő és a bronz, illetve az 50-es években az alumínium volt. Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg. Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható. Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot. Korai periódusában feszesen komponált, dinamikus belső energiákat összpontosító kompozíciókat készített: ezen alkotószakaszának pregnáns művei az 1942-1948 között született női aktok (Napozó, Fürdőző, Nyújtózkodó). A második világháború utáni években megalkotta a közelmúlt ötven évének példaadó, nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet, majd olyan, ugyancsak jelentős, állami megrendelésre alkotott műveket készített, mint a budapesti Csontváry-síremlék, vagy a tihanyi Legenda. Az 50-es évek második felétől mind erőteljesebbé vált szobrászatának expresszív alaphangja: a Harcosok, a Kis lovas-szobrok mellett monumentális díszkutak, díszítőszobrok (Győr, Budapest) tanúsítják ezt. A pályája utolsó időszakában született Antik legenda, Mózes, Géniusz, Golgota c. kompozíciók azt jelzik, hogy a mítoszok, a legendák világa, a biblikus témák felé fordult: e műveinek drámai, feszült hatásvilágát mély gondolatiság, vibráló formarend, tépett felületkezelés teremti meg. Egyéni kiállítások 1978 • Szentendre (állandó kiállítás) 2006 • Körmendi Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1940 • Sportdíj-kiállítás 1942 • XXIII. Velencei Biennálé, Velence 1958 • Világkiállítás, Brüsszel [Somogyi Józseffel] 1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest 1975 • Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest Köztéri művei id. Markó Károly (domborműves kő emléktábla, 1941, Budapest, Markó u.) Novák Mihályné síremléke (1945 körül, Kerepesi temető) Partizánemlékmű (bronz, 1948, Sátoraljaújhely) Táncolók (bronz, 1958, Brüsszel [Somogyi Józseffel]) Figurális díszkút (bronz, 1959, Győr) A szocializmus allegóriája (kődombormű, 1960, Győr, Pályaudvar) Hárfás lány (bronz, 1961, Budapest, Emke Vendéglő, sorsa ismeretlen) Női akt (kő, 1961, Debrecen, Nagyerdei Gyógyfürdő) Háromalakos csoport (bronz, 1961, Madách Színház) Lebegő női akt (alumínium, 1961, Debrecen) Fekvő nőalak (alumínium, 1963, Pécs, Hajnóczy J. u.) Nő kígyóval (alumínium, 1963, Veszprém, Gyógyszertári Központ) Tanácsköztársasági emlékmű (bronz, 1964, Nagykanizsa) Olvasó lányok (kő, 1965, Eger) Zenélő lány (bronz, 1966, Vác, Dunamenti Cementművek-lakótelep) Szocialista művészet (kő, 1967, Gárdony) Körzőt tartó kéz (alumínium, 1967, Margitsziget Munkásmozgalmi emlékmű (Géniusz) (bronz, 1969, Miskolc, ?) Anya gyermekkel (bronz, 1972, Moszkva, Magyar Nagykövetség kertje) Munkáskezek (kő, 1973, Miskolc) Magvető (bronz, 1974, Salgótarján) Lángot tartó nő (bronz, 1975, Budapest, II. ker., Vérhalom tér)  (bronz, 1979, Városliget), Csontváry (bronz, 1979, Pécs, Sétatér [síremlék-másodpéldány]) Zenélő (bronz, 1983, České Budějovice [CSZ]) Csontváry-portré (bronz, 1994, Pozsony, Magyar Kulturális Központ). Irodalom RABINOVSZKY M.: ~ újabb szobrai, Művészet, 1948/9. NÉMETH L.: Új monumentális művészet felé. Domanovszky Endre, ~ és Somogyi József művészetéről, Szabad Művészet, 1955/4. NÉMETH L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968 SZVETLOV, I.: ~, Moszkva, 1968 SZINYEI MERSE A.: ~ köztéri szobrai, Budapest, 1969 KOVALOVSZKY M.: Expresszionizmus - forma és magatartás, Művészet, 1974/5. PÁTZAY P.: ~, Budapest, 1975 POGÁNY Ö. G.: ~ 1908-1975 kiállítása (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1976) POGÁNY Ö. G.: ~ről és művészetéről (A ~ Múzeum katalógusa, Szentendre, 1977) SZINYEI M. A.: ~, 35 év 35 művész, Budapest, 1985 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 Köztéri szobraink, Budapest, 1986 Adalékok az állandó kiállítások történetéhez. ~ Múzeum, in.: Pest megye képzőművészete, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Wehner Tibor  Forrás artportal.hu 

[1D018/BX-7] Talapzaton álló, egy kerámiából kiöntött, barmicvó fiú fején kipa. A szobron és a talapzaton néhány kopásnyom található. A talapzat hátoldalán karcolt jelzés: POLGÁR K. Magasság: 17 cm Szélesség: 10 cm Súly: 1.09 kg Bar-micvó    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A bar-micvó jelenti a zsidó 13 éves fiúgyermeket és az ezen örömnap alkalmából tartott lakomát. Ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor lesz a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag nagykorúvá. Már az atyák mondásai említik: «13 esztendős korban a vallási törvények teljesítésére van a fiú kötelezve». Mindeddig az apa felelős fiáért, ezentúl egyéni felelősséggel bír az ifjú, az apa ezért mondja ilyenkor az orthodox rítusban ezt az imát:«Áldott legyen, ki az érette viselt felelősség alól feloldott.» E vallási téren való önállóság megnyilatkozik abban, hogy az ifjút nyilvánosan a Tóra elé szólítják. A modern istentiszteleteknél ez mind jobban ünnepélyesebbé válik s fokozódik ajándék által, melyet rokonok és ismerősök küldenek. Régen az ünneplő ifjú nyilvános előadást tartott a zsinagógában, rendszerint a rabbinikus tudományok köréből.   Forrás: wikipédia 

[1O880/Z053] Jelzett, nagy méretű, talapzaton álló, egész alakos női akt szobor. A talapzat oldalán karcolt jelzés: BALOGH Magasság: 41 cm Szélesség: 15.5 cm Súly: 2.085 kg