[FKA498/Bp205/66]
A kép mérete: 29,5 x 38 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Biai-Főglein István (Besztercebánya, 1905, Budapest, 1974) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Biai (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, illusztrátor. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Csók István tanítványa volt. A főiskola elvégzését követően franciaországi ösztöndíjat kapott. Ezután is többször járt tanulmányúton Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. 1936-1937-ben a szolnoki művésztelep vendége volt. 1954-ben illusztrálta Gárdonyi Géza "Egri csillagok" című művét. 1960-tól nyarait Kisorosziban töltötte. Herman Lipóttal szoros baráti és munkakapcsolatban volt. 1926-tól számos fővárosi, vidéki és külföldi tárlatokon szerepelt. Táj- és arcképeket, enteriőröket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket festett. Párizsi tartózkodása alatt Vaszaryhoz hűen az École de Paris festői körében divatos témákat festi. Ebből az időszakból való akvarelljeit magas színvonalon, virtuóz módon készítette, melyeket a szecesszióból örökölt dekorativitás, valamint síkszerűség jellemzett. Későbbi, elsősorban enteriőröket ábrázoló festményein eltávolodott ettől a komponálási módszertől. Rendszerint ugyanazt a szobát festette, amely a lakhelye s műterme is volt egyben. Az '50-es évektől kezdve plein air tájképeket festett. Élete utolsó periódusában rézkarcokat, sokszorosított grafikákat készített. Több alkotása van a Magyar Nemzeti Galériában. (K. Á.: Műgyűjtő 1970/3, Kopócsy Anna adatközlése nyomán, Műv. 1968/10, ML)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Csók István növendéke volt. 1926-tól számos fővárosi tárlaton szerepelt. Táj- és arcképeket, állatkerti és cirkuszi jeleneteket festett impresszionisztikus modorban. Több munkája van a MNG-ban. Illusztrálással is foglalkozott. (Műv.-1968/10. ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán (1924-1929) Vaszary János és Csók István tanítványa volt, 1926 óta számos budapesti tárlata nyílt. Gyűjteményes kiállítása volt 1928, 1930, 1931, 1933-ban az Ernst Múzeumban, 1937 és 1941-ben a Tamás Galériában, 1954-ben ismét az Ernst Múzeumban, 1959-ben a Csók Galériában, a Derkovits Teremben 1965-ben és Pécsett 1973-ban. Főleg tájképeket, arcképeket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket festett impresszionisztikus modorban. Több műve van a Magyar Nemzeti Galériában. - Irod.: Geszti László: Biai Főglein István illusztrációi. Művészet, 1968. 10. sz.; ML.; - Pogány Ö. Gábor: Kat.
Művészeti lexikon I-IV.
Festő. A Képzőművészeti Főiskolán (1924-1929) Vaszary János és Csók István tanítványa volt, 1926 óta számos bp.-i tárlata volt. Gyűjteményes kiállítása volt 1928, 1930, 1931, 1933-ban az Ernst Múzeumban, 1937 és 1941-ben a Tamás Galériában, 1954-ben az Ernst Múzeumban, 1959-ben a Csók Galériában. Főleg tájképeket, arcképeket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket fest impresszionisztikus modorban. Több műve van a Nemz. Gal.-ban: Szolnoki part, Apacsok, Önarckép, stb.
Bodnár Éva
Művészeti lexikon I-II.
Festő és grafikus. Besztercebánya 1905. okt. 2. A bpesti képzőműv. főiskolán Csók István osztályán s Párizsban képezte magát. 1928., 1930., 1931., és 1933. gyűjt. kiállítása volt az Ernst-múzeumban.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Festő. 1921-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Vaszary János és Csók István növendékeként. 1929-1931-ben párizsi ösztöndíjas, később olasz, holland és francia tanulmányokat tett. Nyarait gyakran Kisorosziban töltötte. Csoportos bemutatók mellett gyűjteményes tárlatai voltak az Ernst Múzeumban (1928, 1930, 1931, 1933, 1954), a Tamás Galériában (1937, 1941), a Csók Galériában (1959), a Derkovits Teremben (1965) és Pécsett (1973). Szerepelt az 1938-as Velencei Biennálén. Emlékkiállítását 1975-ben a Nemzeti Galériában, 1977-ben Szekszárdon rendezték meg. - Meghitt, intim hangulatú munkáiban főként környezetének témáit dolgozta fel, de szívesen merített a cirkusz, az állatkert, a kultúr- és művészettörténet világából is. Kolorisztikus adottságai jól érvényesülnek a csendélet és a tájkép műfajában. A Dunakanyar ihletett ábrázolója volt.
Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1924-29: MKF, mesterei: Vaszary János, Csók István. 1927-28: 300 pengős Lord Rothermere-díj; 1929-30: állami ösztöndíj; 1932: Szinyei Társaság dicsérő elismerése; 1934: Balló Ede-díj. A főisk. elvégzése után franciaországi ösztöndíjat kapott. Ezután többször járt tanulmányúton Franciaországban, Olaszországban (1934) és Hollandiában (1938). 1936-37-ben a szolnoki művésztelep vendége volt. 1954-ben kizárták a szövetségből (MKISZ). Ugyanekkor illusztrálta Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét. 1960-tól nyarait Kisorosziban töltötte. Herman Lipóttal szoros baráti és munkakapcsolatban volt. Korai párizsi tartózkodása alatt Vaszaryhoz hűen az École de Paris festői körében divatos témákat festi. Ebből az időszakból való akvarelljeit magas színvonalon, virtuóz módon készítette, melyeket a szecesszióból örökölt dekorativitás és síkszerűség jellemzett. Későbbi, elsősorban enteriőröket ábrázoló festményein eltávolodott ettől a komponálási módszertől, azonban itt is kamatoztatta bravúros szakmai felkészültségét. Rendszerint ugyanazt a szobát festette, amely a lakhelye s műterme is volt egyben, így képeinek motívumai között éppúgy megtalálhatjuk a festészet kellékeit, mint egy polgári nappali jellegzetes tárgyait. Szobabelsőit ablakon át, tükörből megsokszorozva láthatjuk. Az 50-es évektől kezdve plein air tájképeket festett. Élete utolsó periódusában rézkarcokat, sokszorosított grafikákat készített.
Ek: 1928: (többek között: Berényi Róberttel, Körmendy Frimm Ervinnel) Ernst M.; 1930: (Ecsődi Ákossal, Klie Zoltánnal, Márkus Imrével, Szantrucsek Jenővel); 1931: (többek között: Orbán Dezsővel); 1933: Ernst M. (Ambrosi Gustinus szobrásszal); 1937, 1941: Tamás G.,; 1946: Szalmássy G.; 1959: Csók G. (kat.); 1965: Derkovits T. (kat.); 1967: Fészek Klub; 1973: Pécs; 1975: MNG (kat.); 1977: Szekszárd; 1985: Csontváry T.; 1989: Csók G. (kat.)
Vcsk: 1926: KUT III., Ernst M.; Mohács emléke, Ernst M.; 1927: KUT IV., Szinyei Társaság Tavaszi kiállítása, Nemzeti Szalon; 1928: Nközi Aktkiállítás, Secesion, Bécs; 1929: Paál L. T., Nemzeti Szalon; Nürnberg; 1932, 1938: XVIII., XXI. Velencei B.; 1932, 1938: Műcsarnok; 1932, 1933: Munkácsy Céh kiállítása, Ernst M.; 1933: Klebesberg Emlékkiállítás, Nemzeti Szalon; 1940: Belgrád; 1952: A szolnoki művésztelep, Műcsarnok; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok.
Km: JPM, Pécs; MNG.
Irod.: Murányi Kovács E.: (ka. bev. tan., Csók G., 1959); Széll M.: Biai-Föglein István, MTA Művészettörténeti és Dokumentációs Kutatócsoport, 116 szöveg-archív; Geszti L.: illusztrációi, MŰV. 1968. okt.; Kiss Á.: Látogatás Biai-Föglein Istvánnál, Műgyűjtő, 1970/3.; Pogány Ö. G.: (kat. bev. tan., MNG, 1975). (K. A.)
[FKA498/Bp205/66]
A kép mérete: 29,5 x 38 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Biai-Főglein István (Besztercebánya, 1905, Budapest, 1974) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Biai (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, illusztrátor. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Csók István tanítványa volt. A főiskola elvégzését követően franciaországi ösztöndíjat kapott. Ezután is többször járt tanulmányúton Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. 1936-1937-ben a szolnoki művésztelep vendége volt. 1954-ben illusztrálta Gárdonyi Géza "Egri csillagok" című művét. 1960-tól nyarait Kisorosziban töltötte. Herman Lipóttal szoros baráti és munkakapcsolatban volt. 1926-tól számos fővárosi, vidéki és külföldi tárlatokon szerepelt. Táj- és arcképeket, enteriőröket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket festett. Párizsi tartózkodása alatt Vaszaryhoz hűen az École de Paris festői körében divatos témákat festi. Ebből az időszakból való akvarelljeit magas színvonalon, virtuóz módon készítette, melyeket a szecesszióból örökölt dekorativitás, valamint síkszerűség jellemzett. Későbbi, elsősorban enteriőröket ábrázoló festményein eltávolodott ettől a komponálási módszertől. Rendszerint ugyanazt a szobát festette, amely a lakhelye s műterme is volt egyben. Az '50-es évektől kezdve plein air tájképeket festett. Élete utolsó periódusában rézkarcokat, sokszorosított grafikákat készített. Több alkotása van a Magyar Nemzeti Galériában. (K. Á.: Műgyűjtő 1970/3, Kopócsy Anna adatközlése nyomán, Műv. 1968/10, ML)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Csók István növendéke volt. 1926-tól számos fővárosi tárlaton szerepelt. Táj- és arcképeket, állatkerti és cirkuszi jeleneteket festett impresszionisztikus modorban. Több munkája van a MNG-ban. Illusztrálással is foglalkozott. (Műv.-1968/10. ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán (1924-1929) Vaszary János és Csók István tanítványa volt, 1926 óta számos budapesti tárlata nyílt. Gyűjteményes kiállítása volt 1928, 1930, 1931, 1933-ban az Ernst Múzeumban, 1937 és 1941-ben a Tamás Galériában, 1954-ben ismét az Ernst Múzeumban, 1959-ben a Csók Galériában, a Derkovits Teremben 1965-ben és Pécsett 1973-ban. Főleg tájképeket, arcképeket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket festett impresszionisztikus modorban. Több műve van a Magyar Nemzeti Galériában. - Irod.: Geszti László: Biai Főglein István illusztrációi. Művészet, 1968. 10. sz.; ML.; - Pogány Ö. Gábor: Kat.
Művészeti lexikon I-IV.
Festő. A Képzőművészeti Főiskolán (1924-1929) Vaszary János és Csók István tanítványa volt, 1926 óta számos bp.-i tárlata volt. Gyűjteményes kiállítása volt 1928, 1930, 1931, 1933-ban az Ernst Múzeumban, 1937 és 1941-ben a Tamás Galériában, 1954-ben az Ernst Múzeumban, 1959-ben a Csók Galériában. Főleg tájképeket, arcképeket, állatkerti, cirkuszi jeleneteket fest impresszionisztikus modorban. Több műve van a Nemz. Gal.-ban: Szolnoki part, Apacsok, Önarckép, stb.
Bodnár Éva
Művészeti lexikon I-II.
Festő és grafikus. Besztercebánya 1905. okt. 2. A bpesti képzőműv. főiskolán Csók István osztályán s Párizsban képezte magát. 1928., 1930., 1931., és 1933. gyűjt. kiállítása volt az Ernst-múzeumban.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Festő. 1921-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Vaszary János és Csók István növendékeként. 1929-1931-ben párizsi ösztöndíjas, később olasz, holland és francia tanulmányokat tett. Nyarait gyakran Kisorosziban töltötte. Csoportos bemutatók mellett gyűjteményes tárlatai voltak az Ernst Múzeumban (1928, 1930, 1931, 1933, 1954), a Tamás Galériában (1937, 1941), a Csók Galériában (1959), a Derkovits Teremben (1965) és Pécsett (1973). Szerepelt az 1938-as Velencei Biennálén. Emlékkiállítását 1975-ben a Nemzeti Galériában, 1977-ben Szekszárdon rendezték meg. - Meghitt, intim hangulatú munkáiban főként környezetének témáit dolgozta fel, de szívesen merített a cirkusz, az állatkert, a kultúr- és művészettörténet világából is. Kolorisztikus adottságai jól érvényesülnek a csendélet és a tájkép műfajában. A Dunakanyar ihletett ábrázolója volt.
Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1924-29: MKF, mesterei: Vaszary János, Csók István. 1927-28: 300 pengős Lord Rothermere-díj; 1929-30: állami ösztöndíj; 1932: Szinyei Társaság dicsérő elismerése; 1934: Balló Ede-díj. A főisk. elvégzése után franciaországi ösztöndíjat kapott. Ezután többször járt tanulmányúton Franciaországban, Olaszországban (1934) és Hollandiában (1938). 1936-37-ben a szolnoki művésztelep vendége volt. 1954-ben kizárták a szövetségből (MKISZ). Ugyanekkor illusztrálta Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét. 1960-tól nyarait Kisorosziban töltötte. Herman Lipóttal szoros baráti és munkakapcsolatban volt. Korai párizsi tartózkodása alatt Vaszaryhoz hűen az École de Paris festői körében divatos témákat festi. Ebből az időszakból való akvarelljeit magas színvonalon, virtuóz módon készítette, melyeket a szecesszióból örökölt dekorativitás és síkszerűség jellemzett. Későbbi, elsősorban enteriőröket ábrázoló festményein eltávolodott ettől a komponálási módszertől, azonban itt is kamatoztatta bravúros szakmai felkészültségét. Rendszerint ugyanazt a szobát festette, amely a lakhelye s műterme is volt egyben, így képeinek motívumai között éppúgy megtalálhatjuk a festészet kellékeit, mint egy polgári nappali jellegzetes tárgyait. Szobabelsőit ablakon át, tükörből megsokszorozva láthatjuk. Az 50-es évektől kezdve plein air tájképeket festett. Élete utolsó periódusában rézkarcokat, sokszorosított grafikákat készített.
Ek: 1928: (többek között: Berényi Róberttel, Körmendy Frimm Ervinnel) Ernst M.; 1930: (Ecsődi Ákossal, Klie Zoltánnal, Márkus Imrével, Szantrucsek Jenővel); 1931: (többek között: Orbán Dezsővel); 1933: Ernst M. (Ambrosi Gustinus szobrásszal); 1937, 1941: Tamás G.,; 1946: Szalmássy G.; 1959: Csók G. (kat.); 1965: Derkovits T. (kat.); 1967: Fészek Klub; 1973: Pécs; 1975: MNG (kat.); 1977: Szekszárd; 1985: Csontváry T.; 1989: Csók G. (kat.)
Vcsk: 1926: KUT III., Ernst M.; Mohács emléke, Ernst M.; 1927: KUT IV., Szinyei Társaság Tavaszi kiállítása, Nemzeti Szalon; 1928: Nközi Aktkiállítás, Secesion, Bécs; 1929: Paál L. T., Nemzeti Szalon; Nürnberg; 1932, 1938: XVIII., XXI. Velencei B.; 1932, 1938: Műcsarnok; 1932, 1933: Munkácsy Céh kiállítása, Ernst M.; 1933: Klebesberg Emlékkiállítás, Nemzeti Szalon; 1940: Belgrád; 1952: A szolnoki művésztelep, Műcsarnok; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok.
Km: JPM, Pécs; MNG.
Irod.: Murányi Kovács E.: (ka. bev. tan., Csók G., 1959); Széll M.: Biai-Föglein István, MTA Művészettörténeti és Dokumentációs Kutatócsoport, 116 szöveg-archív; Geszti L.: illusztrációi, MŰV. 1968. okt.; Kiss Á.: Látogatás Biai-Föglein Istvánnál, Műgyűjtő, 1970/3.; Pogány Ö. G.: (kat. bev. tan., MNG, 1975). (K. A.)
