[0O103/UZ-K] Szép állapotú Thonet kis asztal, körasztal. Virágtartónak és lerakóasztalnak is jól használható. Magasság: 75.5 cm Szélesség: 50 cm   Magassága 63,5 cm, szélessége 31,5 cm, mélysége 29 cm.    

[FKC131/Z018] A kép mérete: 66 x 81 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kántor Andor (Budapest, 1901, Budapest, 1990) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kántor Andor 69" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, tanár Bp., 1901. dec. 7.-Bp., 1990. márc. 31. 1922-1926: Művészképző; 1928: MKF; rajztanári oklevél, mestere: Rudnay Gyula. 1955: Munka Érdemérem; 1958: Fővárosi Nívódíj; 1960: Kiváló Tanár; 1961: Csók István emlékérem; 1966, 1976: Munka Érdemrend; 1967: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. A KUT, az UME, a Nemzeti Szalon Műv.-i Egyesület és 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. 1927-től 1930-ig tanársegéd Rudnay Gyula mellett az MKF-en. Nyaranta a főiskola művésztelepein (Gyöngyös, Mátrafüred, Sümeg, Hódmezővásárhely és Mártély), majd 1930-ban Nagybányán dolgozott. 1929-től a Szentendrei Művésztelep rendszeres látogatója. 1932-től folyamatosan tanított. 1946-tól a bp.-i Képző- és Iparműv. Gimn. tanára, 1958-63 között igazgatója volt. Kezdettől fogva a tájkép a legkedvesebb műfaja. Korai, kisméretű pasztellképeit a Cézanne-i hagyományra építő, erőteljes kontúrokba foglalt, konstruktív térszerkesztés jellemzi. Ezt később - tájképein éppúgy, mint csendéletein és interieurképein - az atmoszférikus hatásokat sem nélkülöző bársonyos kolorit egészíti ki. Az 50-es évektől a kompozíció fegyelmét fellazító, impresszionisztikus vonások a szentendrei táj meghitt, lírai hangvételű ábrázolásának kedveznek Kántor Andor művészetében. Ek: 1958, 1965, 1973, 1981: Csók G.; 1961: JPM, Pécs; 1970: Ferenczy M., Szentendre (kat.); 1972: Ernst M.; 1973: Szeged; 1976: Szőnyi T., Miskolc; Szinyei T., Szekszárd; 1982: Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.); 1984: Gulácsy G.; 1986: Megyei Műv. H., Szolnok. Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; FK; IKM, Szfvár; JPM, Pécs; Mátra M., Gyöngyös; MNG. Vcsk: 1928: A Képzőművészeti Főiskola növendékeinek kiállítása, Műcsarnok; 1930: Szentendrei festők I. kiállítása, Nemzeti Szalon; 1935: III. Nemzeti Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1939: A Szentendrei Festők Társaságának 10 éves jubiláris kiállítása 1926-56, Ferenczy M., Szentendre; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1960, 1965; 8., 10. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1969: Szentendrei művésztelep, Művésztelepi G., Szentendre. Irod.: K. Gy.: Kántor Andor, Műterem, 1958/5.; Láncz S.: Kántor Andor, MŰV, 1961/10.; Haulisch L. Harmincöt éves a szentendrei művésztelep, MŰV, 1963/10.; Bodnár É.: Kántor Andor, (kat., bev. tan, Csók G., 1965); Haulisch L.: A szentendrei művésztelep fogalmának tisztázása, MÉ, 1965/3, Mezei O.: Kántor Andor, MŰV, 1970/12.; Szilágyi D.: Kántor Andor, MŰV 1970/5.; Tóth A.: A szentendrei régi művésztelep, MŰV, 1972/9., Mucsi A.: Kántor Andor, Szentendrei Műsor, 1981/9.; Tóth A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Ferenczy M., Szentendre, 1970); Tóth A.: Kántor Andor kiállítása Szentendrén a Ferenczy Múzeumban, Műgyűjtő, 1970/4., Mucsi A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Csók G., 1981); Gálffy L. Tóth A.: Kántor Andor (kat. bev. tan., Szentendrei Képtár, 1982). (V.A.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1901 - Budapest, 1990 Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt., 1927-30 között tanársegédként működött volt mestere mellett. Nyaranta a főiskola művésztelepein (Gyöngyös, Mátrafüred, Sümeg, Hódmezővásárhely, Mártély) dolgozott, majd 1929-től rendszeresen látogatta a szentendrei művésztelepet. 1930 nyarán a nagybányai Szépművészeti Iskolában tökéletesítette tudását. 1929-től a KUT, az UME, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület és 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. A Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően két évig grafikusként működött, 1932-től pedig folyamatosan tanított. Eleinte oktatója volt a Fővárosi Polgári Iskolának, majd tanára, később igazgatója a budapesti Művészeti Gimnáziumnak. 1928-től szerepelt fővárosi és vidéki kiállításokon. 1965-ben Olaszországban járt tanulmányúton, ahol tárlatot is rendezett. 1965-ben több mint félszáz művéből rendezett gyűjteményes kiállítást a fővárosi Csók István Galériában. Korai, kisméretű pasztellképeit a Cézanne-i hagyományra építő, erőteljes kontúrokba foglalt, konstruktív térszerkesztés jellemzi. Később - tájképein éppúgy, mint enteriőr- és csendéletképein - ezt, az atmoszférikus hatásokat sem nélkülöző bársonyos kolorit egészíti ki. Az 50-es évektől a kompozíció fegyelmét fellazító, impresszionisztikus vonások a szentendrei táj meghitt és lírai hangvételű ábrázolásának kedveznek Kántor Andor művészetében. Díjak: Munka Érdemérem, Fővárosi Nívódíj, Kiváló Tanár, Csók István-emlékérem, Munka Érdemrend (1966, 1976), Munkácsy-díj, Érdemes Művész. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki múzeum. (Sz.D.: Műv. 1970/5, MÉ, Verba Andrea adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1901 - Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt, később a nagybányai művésztelepen dolgozott, majd tagja lett a szentendrei művésztelepnek. A Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően két évig grafikusként működött, majd mint művészpedagógus. Eleinte tanára volt a Fővárosi Polgári iskolának, majd tanára, később igazgatója a bp.-i Művészeti Gimnáziumnak. Tagja volt a KUT-nak, az UME-nak és a Szentendrei Festők Társaságának. 1928-től szerepelt kiállításokon. 1965-ben Olaszországban járt tanulmányúton, ahol tárlatot is rendezett. Egyébként több hazai és külhoni bemutatón szerepelt. 1965-ben több mint félszáz művéből rendezett gyűjteményes kiállítást a Csók István Galériában. Posztimpresszionista hangvételű műveket festett pasztellben, olajban. 1961-ben Csók István emlékéremmel, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1979-ben érdemes művész címmel tüntették ki. 1958-ban elnyerte a főváros nívódíját. (Sz.D.: Műv.-1970/5, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Bp., 1901. dec. 7. - Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1922-26 között Rudnay Gyula tanítványa volt. 1928 óta kiállító művész. 1958-ban és 1965-ben a Csók Galériában nyílt kiállítása. A Művészeti Gimnáziumban 1948-tól tanított, később 1964-ig igazgatója is volt. A szentendrei művészkolónia tagja. Tartózkodó színmegoldású, posztimpresszionisztikus hangvételű tájképeivel rendszeresen szerepel kiállításokon. A Nemz. Gal. több képét őrzi. Magyar festők és grafikusok adattára Budapest 1901 - 1922-26 között Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán, később Nagybányán, majd Szentendrén dolgozott. A két világháború között tagja a KUT-nak, az UME-nak és a Szentendrei Festők Társaságának. 1948-1958-ban a Művészeti Gimnázium tanára, 1958-1963-ban igazgatója. Állandó résztvevője az országos kiállításoknak és a külföldi festészeti bemutatóknak. A Csók Galériában (1958, 1965), a pécsi Janus Pannonius Múzeumban (1961), a szentendrei Ferenczy Múzeumban (1970), az Ernst Múzeumban (1972), Szegeden (1973) és Miskolcon (1976) rendezett önálló tárlatokat. 1961-ben Csók-emlékéremmel, 1967-ben Munkácsy-díjjal és 1979-ben érdemes művész címmel tüntették ki, 1958-ban elnyerte a főváros nívódíját. - Lírai kedélyű festészete világos előadásmódjával, az embernek és környezetének, a belső és külső világ kapcsolatának harmóniájával hat a nézőre. Munkáit erőteljes kontúrok jellemzik, az atmoszférikus hatások is érvényre jutnak. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, Munkácsy-díjas, érdemes művész Budapest, 1901 1922-1922 között Rudnay Gyula növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, később Nagybányán, majd Szentendrén dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja, s alapítótag a Szentendrei Festők Társaságában. 1948-1963 között a művészeti gimnázium tanára, majd igazgatója. Állandó résztvevője az országos kiállításoknak és a magyar művészet külföldi bemutatóinak; az utóbbi években a Csók Galériában (1958, 1965, 1978, 1981), Pécsett (1961), Szentendrén (1970), az Ernst Múzeumban (1972), Szegeden (1973) és Miskolcon (1976) rendezett önálló tárlatokat. A Csók-emlékérem (1961) és a Munkácsy-díj (1967) kitüntetettje, az érdemes művészi cím (1979) tulajdonosa. - Kiegyensúlyozott lelkületű, lírai kedélyű festészete közvetlenségével, világos előadásmódjával, emberi-érzelmi harmóniájával hat a szemlélőre. Munkáit, melyeket a látványból indít, zárt kompozíció, erőteljes kontúrok, újabban rejtettebb szerkezet és színesedő kolorit jellemzi, amelyben az atmoszférikus hatások is érvényre jutnak.

[1T384/X003] Antik kétsúlyos, ingás, láncos falióra működő állapotban. Nagyon ritkán előforduló, kifejezetten kisméretű vadász óra, falióra. A teljes előlap faragott, rajta madár és madárfészek díszítéssel. Réz mutatókkal, számlappal és szerkezettel rendelkezik. Hátlapon jelzés, felirat: SEILNACHT UHRMACHER UND JUWELIER FREIBURG I. BR. RATHAUSGASSE 7. Magasság: 12.5 cm Szélesség: 9.5 cm Súly: 0.105 kg

[FKC119/Bp89/41] A kép mérete: 67 x 100 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Komáromi-Kacz Endréné, Kiss Sarolta (Budapest, 1883) alkotása. Jelezve jobbra lent "Komáromi Kacz Endréné" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1883 - ? Festő. Budapesten képezte magát. A Műcsarnokban széles ecsetjárású virág- és enteriőrakvarellekkel keltett feltűnést. (Éber, Új Idők Lexikona/1939) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1883 - ) Budapesten tanult. A Műcsarnokban megrendezett tárlatokon széles ecsetjárású vízfestményekkel tűnt ki. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1883 - Festő. Budapesten tanult. A Műcsarnokban széles ecsetjárású virág- és enteriőrakvarellekkel keltett feltűnést. (Éber)

[FKC132/FL-4] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Újváry Lajos (Kaposvár, 1925) alkotása. Jelezve jobbra lent "Újváry" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1946-51 között. Szőnyi István és Pór Bertalan oktatta. A Mednyánszky Társaság tagja. 1952-től a budapesti Képzőművészeti Gimnázium tanáraként működött. Festészete a Szőnyi stílusához kapcsolódik. Érdeklődésének középpontjában a paraszti életforma régi rekvizitumai és újabb jelenségei állnak. Sokat foglalkoztatta az erdélyi székely falvak élete. A műveket mélytüzű színvilág, egyszerű, tömör kifejezésmód jellemzi. Alakos kompozícióból és tájképeiből számos kiállítást rendezett. 1953-ban a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban, 1983-ban és 1990-ben a Csók Galériában rendezett egyéni tárlatot. Mintegy 50 hazai és külhoni rendezvényén számos díjat, művészdiplomát kapott. Monumentális munkákat is alkotott, kedvenc technikája a secco volt. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. (ML, Tasnádi András adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Festészete a Szőnyi István stílusához kapcsolódik. Alakos kompozícióiból és tájképeiből számos kiállítást rendezett. 1953-ban a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában állított ki. A bp.-i Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. (ML) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1946-1951 között tanult. Festészete Szőnyi István stílusához kapcsolódik. Figurális kompozíciókból és tájképeiből 1953-ban a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában, 1962-ben Szekszárdon és Miskolcon jelentkezett önálló tárlattal. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1946-51 között végzett. Azóta rendszeresen szerepel kiállításokon Szőnyi István művészetének stílusköréhez kapcsolódó figurális kompozícióival. 1960-ban kiállítása nyílt a Csók Galériában. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1951-ben szerzett diplomát, Szőnyi István és Pór Bertalan osztályán. 1953-ban a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban és 1983-ban a Csók Galériában, 1962-ben és 1976-ban Szekszárdon, 1976-ban Miskolcon, 1980-ban Pécsett jelentkezett jelentősebb kiállításokkal. A művészeti gimnázium tanára. - A paraszti életforma régi rekvizitumainak és újabb fejleményeinek ábrázolója; sokat foglalkoztatja az erdélyi székely falvak élete. Egyszerű, tömör formaadás, mélytüzű színvilág jellemzi képeit, melyeket átleng a régi népélet misztikuma és természetközelsége.

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária