Európai festő 20. század első fele : Keleti utca

Eladási ár: 75 000 HUF

Leírás

[FKA683/BX-2]
A kép mérete: 41 x 51 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Vászon
A kép Európai festő 20. század első fele alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Tulajdonságok

Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1029-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Európai festő 20. század első fele : Keleti utca

[FKA683/BX-2] A kép mérete: 41 x 51 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Európai festő 20. század első fele alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

További részletek
Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 10.

(A műtárgyat eddig 1029-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
75 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X821/132] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Rajta kiállítási raglap a hátoldalon. Datált jelzés jobbra lent: SÁRDY BRUTUS 1919 Hátoldalán a feszítőkereten tollas felirat: SÁRDY BRUTUS KORA TAVASZ Magasság: 50.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.55 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : "Kora tavasz" 48.5 x 40 cm
65 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.
Kézdi-Kovács László : Kutyasétáltató hölgy
220 000 HUF
[FKC235/BX-1] A kép mérete: 49 x 41,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vass Vera (Szeged, 1908, Kőszeg, 1958) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán: Szelesi Zoltán Móra F. Múzeum évkönyve 1972-73/2. felirat látható. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. festő (Szeged, 1908. nov. 10.-Kőszeg, 1958. szept. 15.) Festői pályafutását a 30-as évek elején kezdte: először Szegeden, Buday Györgytől fametszet technikát és grafikát, majd Bp.-en reklámgrafikát tanult. 1934-38 között Aba Novák Vilmos festőiskolájának növendéke, egyes munkáknál a mester munkatársa volt. A 30-as évek végén Bp.-en a Szinyei Társaság több kiállításán is részt vett. A 40-es évek közepétől kiújuló gyermekkori betegsége nagy mértékben korlátozta aktív festői pályafutását és a képzőművészeti közéletben való részvételét; az 50-es évek elejétől már festeni sem tudott. Ekkor verseket kezdett írni, melyek egy részét férfi álnéven elküldte véleményezésre Németh Lászlónak, aki komoly elismeréssel nyilatkozott verseiről. Festészete leginkább Gulácsy Lajos légies, finom piktúrájához hasonlítható (Parkban, Délután, 1940 k.), kisebb mértékben mutat hasonlóságokat Rippl-Rónai enteriőr korszakával (Enteriőr, 1940 k.). Akár figurát, akár csendéletet vagy bensőséges jelenetet fest, a képmezőt sfumáto-szerű pára fedi be, e mögött bukkan fel a staffázs-figura, mely kilép szerepéből, jelentőssé válik. Félig elfelejtett művészete napjainkban kezdi elfoglalni helyét a művészettörténetben. Ek: 1995: Vass Vera emlékkiállítása, Móra F.M. Szeged; 1998: Ráday G.: 1999: Vass Vera emlékkiállítása, Sigray Palota, Kőszeg; Vass Vera emlékkiállítása, SzK, Szhely. Vcsk: 1947: Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete kiállítása, Károlyi Palota. Mk: Móra F. M., Szeged. Km: freskók restaurálása (a Pannonhalmi Apátság Jubileumi Kápolnája) Irod.: Szuromi P.: A holdvilág jegyese - Vass Vera élete és festészete, Szeged, 1995. júl-dec.; Szuromi P.: Szépen, szomorúan, légiesen, ÉS, 1995. okt. 20.; N.N.: Egy elfelejtett művész: Vass Vera, Kőszeg és vidéke, 1999. ápr. 23., Lengyel A.: "... ismeretlensége biztosan fel fog tárulni" - Vass Vera hagyatékából, Szeged, 1994. júl-aug. (H.F.)
Vass Vera : Virágok a vázában
95 000 HUF
[FKC865/Bp54/16] A kép mérete: 43,5 x 34,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon (kasírozva) A kép Deák Ébner Lajos (Pest, 1850, Budapest, 1934) alkotása. Jelezve jobbra lent "L. Ebner" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán MA (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) raglap látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Deák-Ébner Lajos: Pest, 1850 - Budapest, 1934 Festő. 1868-73 között Münchenben tanult, rövid ideig járt a Képzőművészeti Akadémiára is. Bécsi kiállításon szerepelt először 1873-ben "Gyermek szőlővel" című képével. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, melynek hatására Párizsba költözött. Egy ideig a festői Barbizonban dolgozott, ahol Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal került barátságba. Munkácsy nagy hatással volt rá, a franciák közül pedig Bastien Lepage és J.F. Millet. 1874 nyarán Pettenkofen példájára Szolnokra ment, s ettől kezdve több mint egy évtizedig a nyarakat Szolnokon, a teleket Párizsban töltötte. Ekkor festette friss meglátású, közvetlen hangú, szolnoki népéletképeit, melyek nagy feltűnést keltettek, s jelentős sikert hoztak számára (Hazatérő aratók, 1881; Baleset a vásáron, Újoncok, 1883; A konyhakertben, 1885; Húsvéti körmenet; 1886). Ilyenfajta műveivel később is nagy sikereket ért el itthoni és külföldi kiállításokon. 1918-ban 214 alkotásából az Ernst Múzeum gyűjteményes tárlatot rendezett. 1934-ben a Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek képeiből. 1887-ben Mészöly Géza halála után a budapesti Állami Női Festőiskola igazgatójának hívták meg. 1889-1890-ben a Tihanyi Apátság freskóit festette Lotz Károllyal és Székely Bertalannal közösen, 1895-99-ben a Műcsarnok külső oszlopos előcsarnokának faliképeit. 1900 elejétől kevesebbet járt Szolnokra; a "Szolnoki piac" című sorozata kissé egyhangúvá vált (Baromfivásár, 1904; Edényvásár). Ösztöndíjak, művészeti díjak: Ráth-díj, 1883; Társulati Díj, 1885; Nagy Aranyérem (Antwerpen); Állami Vízfestmény Díj, 1919; Állami Nagy Aranyérem, 1930; Kis Állami Aranyérem (München); Ipoly-díj; a Képzőművészeti Társulat Életkép Nagydíja, 1927. Számos alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A szolnoki művésztelep jeles képviselője volt. (ML, Éber)
Deák Ébner Lajos : "Női képmás"
320 000 HUF