Fajó János : Csepp alak piros-kékben 1975

Sale price: 36 000 27 000 HUF

Leírás

[FK2239/IRD]
Dec. 11-18-ig minden termékünkre 25% kedvezmény -
A kép mérete: 37 x 29 cm keret nélkül.
Készült: Szitanyomat, Papír
A kép Fajó János (Orosháza, 1937) alkotása.
Jelezve Lent "80/90, Fajó '75"
A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1950-ben beiratkozott egy képzőművészeti körbe, ahol egy zseniális pedagógus, Mokos József volt a mestere. 1956-ban felvételizett a budapesti Iparművészeti Főiskolára. Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György, később Hincz Gyula tanítványa volt. 1961-ben végzett, de még másfél évig a főiskolán dolgozott, majd többször megfordult a kecskeméti művésztelepen is. Tanulmányúton járt Bécsben, Bázelben, Nürnbergben, Londonban, Párizsban és Egyiptomban. 1974-ben a Budapesti Műhely egyik alapító tagja, 1976-ban a győri fémszobrász alkotótelep és szimpózium egyik alapítója. 1976-88 között a Józsefvárosi Kt. és a szerencsi nyári szabadiskola művészeti vezetője volt. 1985-96 között Max Billel és Vásárhelyi (Vasarely) Viktorral tartott munkakapcsolatot. Évekig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. Kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vasarely művészete volt rá hatással. A '60-as években kialakuló egyéni stílusa főként a geometrikus tradíciókból, a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkezik. Műveire hatással van az op-art, a minimal art és az újgeometria programja is. 1962-ben szerepelt először nemzeti tárlaton, a műcsarnokbeli IV. Magyar Képzőművészeti Kiállításon. 1968-ban rendezte első önálló bemutatóját a Fényes Adolf Teremben. Ezt követően számtalan itthoni és nemzetközi seregszemlén szerepelt geometrikus, absztrakt műveivel. Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Spanyol- és Svédországban, Itáliában, Japánban, stb. voltak bemutatói. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. Monumentális tevékenysége keretén belül falképeket fest. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, vidéki múzeumok, számos európai közgyűjtemény. (MK, H.I.: Műv. 1974/12, M.L.: Műv. 1981/10, M.L.: Műv. 1981/10, KMML)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. 1950-ben elment egy képzőművészeti körbe, ahol egy zseniális pedagógus, Mokos József volt a mestere. 1956-ban felvételizett budapesti Iparművészeti Főiskolára. Z. Gács György és Szentiványi Lajos, később Hincz Gyula tanítványa volt. 1961-ben végzett, de még másfél évig a főiskolán dolgozott. Kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vasarely művészete volt rá hatással. A 60-as években megkapta a Stúdió ezerforintos ösztöndíját. 1961-ben szerepelt először nemzeti tárlaton. 1968-ban rendezte első önálló bemutatóját a Fényes Adolf Teremben. Számos hazai és nemzetközi seregszemlén vett részt geometrikus, absztrakt alkotásaival. Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Ausztriában stb. voltak bemutatói. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. Monumentális tevékenysége keretén belül, falképeket fest. (MK, H.I.: Műv.-1974/12, M.L.: Műv.-1981/10, M.L.: Műv.-1981/10)

Magyar festők és grafikusok adattára
1961-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán. Festészetére kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vásárhelyi (Vasarely) művészete hatott. 1968-ban a Fényes Adolf Teremben nyílt kiállítása geometrikus absztrakt munkáiból. 1975-ben a KKI-ben volt önálló kiállítása. 1974-ben Hollandiában, Belgiumban és az NSZK-ban szerepelt egyéni kiállítással. Falképeket is készít. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. - MK; Menyhárt László: Beszélgetés Fajó Jánossal. Művészet, 1981. 10.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, tanárai Mihálitz Pál, Z. Gács György és Szentiványi Lajos voltak. Közvetlen mesterének Kassákot tekintik. Több kelet- és nyugat-európai tanulmányutat tett, járt a Szovjetunióban és Egyiptomban. 1962 óta szerepel a nyilvánosság előtt, önálló tárlata 1968-ban a Fényes Adolf Teremben, 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1979-ben Székesfehérvárott, 1980-ban Szegeden és Debrecenben, 1981-ben Balatonfüreden volt. Legutóbb, 1983-ban a Műcsarnokban mutatkozott be egy csoportkiállítás keretében. Kiállított Hollandiában, Belgiumban és az NSZK-ban. - Munkássága a konstruktivizmus dekoratív-geometrizáló irányzatához kapcsolódik; színes mértani alapelemek esztétikumot teremtő relációnak törvényszerűségét kutatja. Célja a környezetalakítás. Több mozaik tervezője és kivitelezője. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott.

Tulajdonságok

Carrier: Paper
Témakör: Absztrakt

buying information

Uploaded: 2016. October. 07.

( 1980 views )

Seller:
Receiving:
Payment:

Fajó János : Csepp alak piros-kékben 1975

[FK2239/IRD] Dec. 11-18-ig minden termékünkre 25% kedvezmény - A kép mérete: 37 x 29 cm keret nélkül. Készült: Szitanyomat, Papír A kép Fajó János (Orosháza, 1937) alkotása. Jelezve Lent "80/90, Fajó '75" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1950-ben beiratkozott egy képzőművészeti körbe, ahol egy zseniális pedagógus, Mokos József volt a mestere. 1956-ban felvételizett a budapesti Iparművészeti Főiskolára. Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György, később Hincz Gyula tanítványa volt. 1961-ben végzett, de még másfél évig a főiskolán dolgozott, majd többször megfordult a kecskeméti művésztelepen is. Tanulmányúton járt Bécsben, Bázelben, Nürnbergben, Londonban, Párizsban és Egyiptomban. 1974-ben a Budapesti Műhely egyik alapító tagja, 1976-ban a győri fémszobrász alkotótelep és szimpózium egyik alapítója. 1976-88 között a Józsefvárosi Kt. és a szerencsi nyári szabadiskola művészeti vezetője volt. 1985-96 között Max Billel és Vásárhelyi (Vasarely) Viktorral tartott munkakapcsolatot. Évekig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. Kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vasarely művészete volt rá hatással. A '60-as években kialakuló egyéni stílusa főként a geometrikus tradíciókból, a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkezik. Műveire hatással van az op-art, a minimal art és az újgeometria programja is. 1962-ben szerepelt először nemzeti tárlaton, a műcsarnokbeli IV. Magyar Képzőművészeti Kiállításon. 1968-ban rendezte első önálló bemutatóját a Fényes Adolf Teremben. Ezt követően számtalan itthoni és nemzetközi seregszemlén szerepelt geometrikus, absztrakt műveivel. Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Spanyol- és Svédországban, Itáliában, Japánban, stb. voltak bemutatói. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. Monumentális tevékenysége keretén belül falképeket fest. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, vidéki múzeumok, számos európai közgyűjtemény. (MK, H.I.: Műv. 1974/12, M.L.: Műv. 1981/10, M.L.: Műv. 1981/10, KMML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1950-ben elment egy képzőművészeti körbe, ahol egy zseniális pedagógus, Mokos József volt a mestere. 1956-ban felvételizett budapesti Iparművészeti Főiskolára. Z. Gács György és Szentiványi Lajos, később Hincz Gyula tanítványa volt. 1961-ben végzett, de még másfél évig a főiskolán dolgozott. Kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vasarely művészete volt rá hatással. A 60-as években megkapta a Stúdió ezerforintos ösztöndíját. 1961-ben szerepelt először nemzeti tárlaton. 1968-ban rendezte első önálló bemutatóját a Fényes Adolf Teremben. Számos hazai és nemzetközi seregszemlén vett részt geometrikus, absztrakt alkotásaival. Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Ausztriában stb. voltak bemutatói. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. Monumentális tevékenysége keretén belül, falképeket fest. (MK, H.I.: Műv.-1974/12, M.L.: Műv.-1981/10, M.L.: Műv.-1981/10) Magyar festők és grafikusok adattára 1961-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán. Festészetére kezdetben Hincz Gyula, később Kassák Lajos és Vásárhelyi (Vasarely) művészete hatott. 1968-ban a Fényes Adolf Teremben nyílt kiállítása geometrikus absztrakt munkáiból. 1975-ben a KKI-ben volt önálló kiállítása. 1974-ben Hollandiában, Belgiumban és az NSZK-ban szerepelt egyéni kiállítással. Falképeket is készít. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott. - MK; Menyhárt László: Beszélgetés Fajó Jánossal. Művészet, 1981. 10. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, tanárai Mihálitz Pál, Z. Gács György és Szentiványi Lajos voltak. Közvetlen mesterének Kassákot tekintik. Több kelet- és nyugat-európai tanulmányutat tett, járt a Szovjetunióban és Egyiptomban. 1962 óta szerepel a nyilvánosság előtt, önálló tárlata 1968-ban a Fényes Adolf Teremben, 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1979-ben Székesfehérvárott, 1980-ban Szegeden és Debrecenben, 1981-ben Balatonfüreden volt. Legutóbb, 1983-ban a Műcsarnokban mutatkozott be egy csoportkiállítás keretében. Kiállított Hollandiában, Belgiumban és az NSZK-ban. - Munkássága a konstruktivizmus dekoratív-geometrizáló irányzatához kapcsolódik; színes mértani alapelemek esztétikumot teremtő relációnak törvényszerűségét kutatja. Célja a környezetalakítás. Több mozaik tervezője és kivitelezője. 1985-ben Munkácsy-díjat kapott.

More details
Carrier: Paper
Témakör: Absztrakt

buying information
Uploaded: 2016. October. 07.

( 1980 views )

Seller:
Receiving:
Payment:


Sale price:
36 000 instead
27 000 HUF
This item has been sold

Further items from the seller view all of the artworks from this seller

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

similar artworks of this category

[FKC210/Bp40/53] A kép mérete: 21 x 30,5 cm keret nélkül. Készült: Monotípia, Papír A kép Tóth-Vissó Árpád (Debrecen, 1921, Budapest, 2001) alkotása. Jelezve jobbra lent "TÁ 69" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. festő, grafikus (Debrecen, 1921. jan. 23.-Bp., 2001. jan. 1.) 1943-ban jogi diplomát szerzett a debreceni KLTE-en; művészeti tanulmányait szabadiskolákban végezte Gáborjáni Szabó Kálmán és Félegyházi László kezez alatt. 1973: Nagy István-díj; 1975: HM festészeti nagydíja. Pályafutását joggyakornokként kezdte, majd 1945-49 között miniszteri titkár volt a BM-ben. 1950-57-ig az UVATERV munkaügyi vezetője, 1957-61-ig jogtanácsos, 1961-től 1965-g az Orsz. Vízügyi Főigazgatóság igazgatási csoportvezetője. 1966 óta szabadfoglalkozású festőművész. 1964-65-ben hosszabb nyugati tanulmányutakat tett, idehaza a 70-es évek elejétől mutatkozott be a közönségnek egyéni és kollektív kiállításokon. Képeit gazdag és választékos színvilág, intellektuális témaválasztás, erősen modellált figurák jellemzik. A Géniusz Alkotóközösség megalapítója, 1984-93 között műv. vezetője; a Fészek Művészklub tagja. Ek: 1965: La Passerelle G.; M. International d'Art Moderne, Párizs; Brüsszel; Amszterdam; 1971: Fényes A. T.; 1972: Kiskunfélegyháza; 1974: Tornyai J. M., Hmvhely; 1975: Kecskemét. Mk: MNG. (T.AN.)
Tóth-Vissó Árpád : "Töredékek" 1969
65 000 HUF
[FK3492/Bp401/9] A kép mérete: 37 x 46 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Klie Zoltán (Szekszárd, 1897, Budapest, 1992) alkotása. Jelezve középen lent "Klie (utólagos)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. 1922-1925 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János irányítása mellett képezte magát. A tanár eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan az akkor még fiatal művészre. Csók István is hozzájárult ehhez hasonlón hatásokkal, akinek pécsi művésztelepén alkotott "Havihegy" című művére díjat is kapott. Elnyerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját, 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív tagja, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja, a KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később pedig alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME fővárosi, vidéki és külföldi tárlatain. Barmenben, Frankfurtban, Düsseldorfban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében, Stockholmban és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs tárlatok anyagába válogatták be munkáit. Alkotásait választékos kolorit, dekoratív, posztimpesszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd az 1930-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelennek festményein. Művészeti díjak: a Pécsi Művésztelep díja (1923), az Ernst Múzeum akvarelldíja (1925), a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíja (1925-27), UME díj (1928), a budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja (1930), balatoni ösztöndíj (1938, 1939), Városképek c. kiállítás díja (1940), székelyföldi ösztöndíj (1942), Aranykoszorúval Díszített Csillagrend (1990). Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (KMML, ML, Éber, M.O.: Műv. 1967/6, H.L.: Műv. 1988/2) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. Vaszary János növendéke, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesületének állandó kiállítója volt. Szürrealista és nonfiguratív műveket fest. Két ízben szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon mutatta be gyűjteményes anyagát, 1987-ben pedig feleségével együtt Pápán állított ki. - Irod.: Heitler László: Népszava, 1987. szept. - MK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A mester eruptív lénye, festészetének szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, majd alelnöke volt. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Két alkotása a MNG tulajdona. (ML, Éber, M.O.: Műv.-1967/6) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványai közé tartozott, 1925-től 1927-ig Párizsban tartózkodott. A KUT, majd az UME tagja volt. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. A 30-as évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolát 1925-ben végezte el Vaszary JÁnos tanítványaként, majd évekig Párizsban dolgozott. A két világháború között a KUT és az UME tagja. 1923 óta kiállító művész; két alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1972-ben Miskolcon, 1974-ben Egerben, 1978-ban Szekszárdon, 1982-ben a József Attila Színházban voltak egyéni tárlatai. Hosszú pályafutása alatt számos kiállítási díjban és elismerésben részesült. - Műveit választékos kolorit és konstruktivista megjelenítés jellemzi. A látványt a vízió szférájában realizálja képein, ami munkáinak szürrealista jelleget kölcsönöz.
Klie Zoltán : Ülő női akt
46 000 HUF