Fejérváry Erzsébet - Körmendi Frim Jenő : Védőnői szolgálat

Eladási ár: 160 000 HUF

Leírás

[1F813/UZ-K]
Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett biszkvit porcelán szobor talapzaton. Első világháborús jelenet. Védőnő, sebesült magyar huszár és családja.

A talapzat oldalán a művész házaspár jelzése:
FEJÉRVÁRY E. (Fejérváry Erzsi)
KÖRMENDI F.J. (Körmendi Frim Jenő)

Alján mélynyomású "S" jelzés, SCHEIBE-ALSBACH.

Mellette mélynyomással formaszám:
11679

Magasság: 31 cm
Szélesség: 15 cm
Hosszúság: 23 cm
Súly: 1.51 kg
Körmendi-Frim Jenő

  



A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





Körmendi-Frim Jenő





Született
Frim Jenő
1886. október 11.
Budapest


Elhunyt



1959. augusztus (72 évesen)

1959. augusztus 14. (72 évesen)[1]




Washington


Állampolgársága
magyar


Házastársa
Fejérváry Erzsi


Szülei
Frim Jakab


Foglalkozása
szobrász




A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi-Frim Jenő témájú médiaállományokat.




Körmendi-Frim Jenő, született Frim Jenő (Budapest, 1886. október 11.[2][3] – Washington, D.C., 1959. augusztus 14.) magyar szobrász, egyetemi tanár, éremművész. Számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.

 Életpályája
Budapesten született Frim Jakab (1852–1919)[4] orvos, pedagógus és Goldreich Anna gyermekeként. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fejérvári Zsigmond és Schnitzer Adél lányával, Erzsébettel. 1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. 1939-ben feleségével együtt az USA-ban telepedett le, ahol mindketten az Indiana állambeli Notre-Dame Egyetem tanárai lettek.

 Főbb művei
 Portréi és mellszobrai

Eötvös Loránd

Jedlik Ányos

Korányi Frigyes

Svéd Sándor

Máté Olga


Plakettjei

Hubay Jenő

Vámbéry Ármin


 Köztéri szobrai

Jászberény: Török-magyar harcosok (1909);

Esztergom: Sobieski János (1933)

Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937)

Erzsébet királyné

0. kilométerkő Madonnája

Geszt: Hősi emlékmű (1937)


Kiállításai

1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain.

1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit.

1939-ben Hollandiában több városban volt kiállítása (Hága, Arnheim)

1939-ben Milwaukee-ban volt közös kiállítása feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal.




 

Forrás: wikipédia

Tulajdonságok

Téma: ember
Anyag: porcelán
Állapot: Hibátlan
Jelzett: Igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. október. 08.

(A műtárgyat eddig 1491-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Fejérváry Erzsébet - Körmendi Frim Jenő : Védőnői szolgálat

[1F813/UZ-K] Hibátlan állapotú, nagyméretű jelzett biszkvit porcelán szobor talapzaton. Első világháborús jelenet. Védőnő, sebesült magyar huszár és családja. A talapzat oldalán a művész házaspár jelzése: FEJÉRVÁRY E. (Fejérváry Erzsi) KÖRMENDI F.J. (Körmendi Frim Jenő) Alján mélynyomású "S" jelzés, SCHEIBE-ALSBACH. Mellette mélynyomással formaszám: 11679 Magasság: 31 cm Szélesség: 15 cm Hosszúság: 23 cm Súly: 1.51 kg Körmendi-Frim Jenő    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Körmendi-Frim Jenő Született Frim Jenő 1886. október 11. Budapest Elhunyt 1959. augusztus (72 évesen) 1959. augusztus 14. (72 évesen)[1] Washington Állampolgársága magyar Házastársa Fejérváry Erzsi Szülei Frim Jakab Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi-Frim Jenő témájú médiaállományokat. Körmendi-Frim Jenő, született Frim Jenő (Budapest, 1886. október 11.[2][3] – Washington, D.C., 1959. augusztus 14.) magyar szobrász, egyetemi tanár, éremművész. Számos portrét, plakettet és köztéri szobrot alkotott. Feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.  Életpályája Budapesten született Frim Jakab (1852–1919)[4] orvos, pedagógus és Goldreich Anna gyermekeként. Előbb a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Párizsban Joseph Bernardnál tanult. Részt vett az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának díszítésében is. 1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fejérvári Zsigmond és Schnitzer Adél lányával, Erzsébettel. 1939-ben hosszabb időt töltött Hollandiában, ahol több városban (Hága, Arnheim) rendezett kiállítást. 1939-ben feleségével együtt az USA-ban telepedett le, ahol mindketten az Indiana állambeli Notre-Dame Egyetem tanárai lettek.  Főbb művei  Portréi és mellszobrai Eötvös Loránd Jedlik Ányos Korányi Frigyes Svéd Sándor Máté Olga Plakettjei Hubay Jenő Vámbéry Ármin  Köztéri szobrai Jászberény: Török-magyar harcosok (1909); Esztergom: Sobieski János (1933) Balassagyarmat: Hősi emlékmű (1937) Erzsébet királyné 0. kilométerkő Madonnája Geszt: Hősi emlékmű (1937) Kiállításai 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1910-ben a Művészházban, 1934-ben az Ernst Múzeumban, 1935-ben a Lipótvárosi Kaszinóban mutatta be munkáit. 1939-ben Hollandiában több városban volt kiállítása (Hága, Arnheim) 1939-ben Milwaukee-ban volt közös kiállítása feleségével, Fejérváry Erzsi festő és keramikussal.   Forrás: wikipédia

További részletek
Téma: ember
Anyag: porcelán
Állapot: Hibátlan
Jelzett: Igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. október. 08.

(A műtárgyat eddig 1491-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
160 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKC472/Bp403/49] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vígh Bertalan (Rimaszombat, 1890) alkotása. Jelezve jobbra fent "Vígh Bertalan" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Hegedüs László, Balló Ede és Ferenczy Károly növendékeként. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. Mint hadifogoly Turkesztán szinpompás viseletű vidékére került és ez hatott dús kolorizmusára. Hadifogolyként karriert csinált, az orosz társadalmi élet portréfestője volt. Festészetének központja a kiteljesedett szépségű asszony, őt veszi körül színes drapériák pompájával és e képeinek hangulatát akvarellszerű könnyed festői modorával is fokozza. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Művészeti lexikon I-II. A bpesti képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly osztályán tanult. 1913 óta főleg figurális képeket, újabban széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus egyes női alakokat állít ki a Műcsarnokban.
Vígh Bertalan : Asztali csendélet lila orgonákkal
380 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[2B655/X039] Hibátlan állapotú nagyméretű, jelzett, kövön ülő nő szobor, kezében koszorúval. Gyönyörű, hibátlan állapotú terrakotta szobor. Jelzés: TÓTH VALI Magasság: 34 cm Szélesség: 21 cm Súly: 1.155 kg Tóth Valéria szobrász Születési hely: Pestszenterzsébet Születési dátum: 1943 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Pátzay Pál. 1965-70: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Pátzay Pál. 1977: I. Portrébiennálé, Hatvan, Aranydiploma; 1983: Munkácsy-díj; 1986: SZOT-díj; a Vásárhelyi Őszi Tárlat, a város díja; Szegedi Nyári Tárlat, a város díja. Pályakezdésének első esztendei a Hódmezővásárhelyi Művésztelephez kötődnek, majd 1980-tól Szegeden, 1992 óta Budapesten él és dolgozik. Kisplasztikákat, domborműveket, megbízásra monumentális emlék-, díszítő- és kútszobrokat készít. Alkotásainak domináns anyaga a bronz és a terrakotta. Művészetében kiemelkedő jelentőségű a nőalakok, az anya-gyermek kompozíciók megformálása, plasztikáinak, domborműveinek jellemző vonása a dús drapériakidolgozás. Egyéni kiállítások 1980 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1991 • Budapest • Nürnberg • Dorog • Gyöngyös • Hatvan • Székkutas • Zenta. Válogatott csoportos kiállítások Turku [FIN] • Szabadka [YU] • Szegedi Nyári Tárlatok • Vásárhelyi Őszi Tárlatok. Köztéri művei Kavicson ülő lány (mészkő, 1974, Makó, Városi Könyvtár) Vak Bottyán (mészkő, 1974, Paks) Németh László (bronz, 1976, Hódmezővásárhely, Városi Könyvtár) kút gyerekkel (kő, 1978, Budapest, XVII. ker., Pesti út) Jegyespár (bronz, dombormű, 1981, Zákányszék, Házasságkötő Terem) Dr. Mészáros József síremléke (bronz, 1982, Szeged, Belvárosi temető) Tiszaparti lányok (bronz, 1984, Szeged, Korányi fasor) Vaszy Viktor (bronz mellszobor, 1986, Szeged, Nemzeti Színház) Hild-kút (mészkő, bronz, 1991, Csongrád, Hild sétány). Irodalom SZUROMI P.: Éltető források. ~ szegedi domborművéről, Művészet, 1981/6. TANDI L.: ~ és Kligl Sándor szobrai, Tükör, 1983. augusztus 28. LŐKÖS Z.: A szépség igézetében, Népszava, 1984. július 18. TÓTH A.: Szeged szobrai és muráliái, Szeged. 1993. Szolláth György Forrás. artportal.hu
Tóth Valéria - Tóth Vali hibátlan terrakotta nő szobor 34 cm
58 000 HUF